Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-20 / 16. szám

CLÓnzeTÉ»i ARAK: Megjelenik naponkint délután. Bethlen tárgyal. BUDAPEST, hn 19. Az Uj Nemzedék irp: Értesülésünk szerint fíe/A/M IsivAn miniszterelnök még m» tárgyal az uj vál isztójogról a kereszténypárt vezetőségével is. Este 9 órakor a belügyminiszterrel együtt megjelenik a kisgazdapárt értekez­leteit, hogy választójogi tervezetéi a B árt ös-'zcssígével megismertesse. lolndp es'e ugyanezt teszi a mi­niszterelnök a kereszténypárt érte­kezletén. A k; rtsziénypáit egysége­sen kiurt a titkos és nőkre i; kíer­jedő választójog mellett. Ké«z az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés. BUDAPEST, jan. 19. A Magyar Hirlap jelenti, hogy a kereskedelem­politikai tárgyalások Bécsben ered­ménnyel jártak és hogy a szakbizott­ságok elkészítették a magyar—osztrák kereskedelmi szerződést, amely a leg­több kezvezmény alapján nyugszik. A magyar—osztrák szerződés sok könnyítést tartalmaz es kiküszöböli i két ország között a megkülönböz­tető elveket A szerződést már ratifi­kálták és ezt január hónapban for­málisan alá fogják irni. Megszűnt az eljárás I kijárással gyanaaltott képviselők ellen BUDAPEST, jan. 19. A Nap irja : A királyi ügyészség a kijárással gya­núsított képviselők ügyében már meg­hozta a határozatát. Az ügyészség, hír szerint, Zeőke Antal, Zákány Gyula és Pákozdy András ellen meg­szüntette az eljárást, mert a lefoly­tatott vizsgálat a vádemelésre nem szolgáltatott elégséges bizonyítékot. Az ügyészi végzés részletesen ismer­teti a kihallgatott tanuk vallomását és azt a megállapítást vonja le, hogy megvesztegetés esete nem forog fenn. Az ügyészi végzés természete­sen jogerős. Zita nem maradhat Svájcban. ZÜRICH, jan. 19. (M. T. L) A tiaseler Nachtrichten ertesülése sze­rint a svájci síövetség'anácb közölte Zita királynéval, ho«y három nappal azután, ho^y orvosilag megállapít­hatóan veszedelmen kivül levőnek jelenlik ki fia állapotát, l.artofik el­nagyni Svájc területét. Amerika nem vesz részt a génuai értekezleten? BÉCS, jan. 19. (A M. T. I. magán­jelentése.) A Neue Freie Piesse-nek jelentik Rómából: Tegnap miniszter­tanács volt, amelyen újból a génuai ér e> ez let el?készi ésével foglalkoztak. Della Toretta marki ez alkalommal innak az aggodalmának adott ki­fejezést, hogy Amerika r.em fog résztvenni ezen a tanácskozáson. A Tribuna vezoicknétjen foglalkozik a ktrd'Sbel. A lap reméli, hogy Amerika raet-teknik az értekezleten már csak aaért is, mert ehhez Olaszország tekintélyének erős érd kei fűződnek. Februárban rendezik a baranyai és bácskai határt. — Hirek Szabadka visszacsatolásáról. — BÉCS, jan. A Virradat-nnk jelentik: A jugoszláv követséghez közelálló forrásból eredő értesülés szerint a jugoszláv—magyar határ­rendező-bizotlság február tlső nap­jaiban a Dráva-vonalán folytatni fogja határkiigazitó munkálatait. A bizottság ez alkalommal a baranyai területre megy, hogy ott megállapítsa a határt, innen Bácskába megy és elsősorban a szabadkai balárt rendezi. BUDAPEST, jan. 19 A Virradat irja: Politikai körökben több dél­vidéki lap tudósítása nyomán elter­jedt az a hír, hogy a haiármegálla­pitó-bizottság működésének ered­ményeképpen a közel jövőben vissza­nyerjük Szabadkát. Értesülésünk szerint a határme^áilapiió-bizottság, amely Alsólendva környékén szá­munkra mintegy 28 községet ítélt vissza, igen rövid időn belül Sza­badkára érkezik és lefolytatja a határ­kijelöléssel kapcsolatos munkálatokat. Ez alkalommal Csolokantity Antal szerb ezredes, aki a határmegállapitó­bizottságban a jugoszláv állam meg­bízottja, közölte a szabadkai fő­ispánnal a szerb kormánytól kapott azt az instrukciót, amely irányadó lesz a technikai munkálatok keresz­tülvitelénél. A belgrádi kormány kompromisszum alapján szeretné visszakapni a szabadkai határ északi részét, ezzel szemben a Dráva és Horgos környékén tennének enged­ményeket Magyarország javára. A Gróf Sigray Antal a nyugatmagyarországi kérdésről — A nemzetgyűlés mai ülése. — szabadkai főispán számításai szerint a város februárra le z ké&z a hitár­megállapitás technikai tervének ki­dolgozásával és'kb. március elején kezdené meg a bizottság munkáját. Más oldalról nyert értesülés azon­ban azt tudatja, hogy a szerbek ma­guk is érzik, hogy a szabadkai Ki­gyós-árkot nem lehet országhatárrá kinevezni és a határt legálább a Ferenc-csatornáig kell kitolni. Való­színűleg ilyennek látják a helyzetet a hatirmegállapitó-bizottság tagjai is, mert Szabadkáról érkezett hirek szerint az utóbbi időben a szabad­kai városháza dísztermébe, sőt az egyes ügyosztályok helyiségeibe is tömegesen szállítják az értékesebb bútordarabokat Szerbiából, a lakos­ság egyes rétegeiben azt a reményt keltve, hogy maguk sem látják egé­szen véglegesnek Szabadkán való maradásukat. Politikai körökben Szabadka eset­leges visszanyerésének igen nagy jelentőséget tulajdonítanak gazda­sági és jogi szempontokon kivül, főleg azért, mert Szabadka körül tudvalevőleg hazafias, magyar érzelmű és római katolikus bunyevácok lak­nak, akik a magy?r államhoz való ragaszkodásuknak-a történelem folya­mán már sokszor adták tanújelét. Beavatott politikusok kiemelik San Marco olasz herceg szerepét a határ­kiigazitásokná', aki számtalanszor tanújelét adta Magyarország iránt érzeit szimpátiájának. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL) KOlcaay-ntca 6. « Telefon IMS.. BUDAPEST, jan. 19. (M. T. I) A nemzeigyülés mai ülíset-10 óra­kor nyitotta meg Gaál Gaszion elnök, ötperciiyi tanácskozók épie­lenség után Kálmán Imre kisgazdapárti kép­viselő szólal fel. Beszéde elején el­it£li az ellenzék obstrukcióját. Kijelenti, hogy a kormány iránt bizalommal viselteik, de mégsem imádója a kormánynak, azonban a mostani nehéz időben lelkiismereti kérdés, hogy ne akadályozzuk meg a kor­mányt munkájaban. Az ellenzék egész politikája személyes kérdések­ben merül ki. Ezután Somogyi Ist­ván azon kijelentésével foglalkozik, hogy Károly király bejövetelével vissza kapiuk volna a területi inte­gritást. Kérdi, ki garantálta volna, hoí,y Károlynak első ténykedése nem az lett volna-e, hogy a magyar kato­nasággal Bécsbe menjen és meg­szerezze az osztrák koronát. A ntm­zetgyülésnek a rendelkezésre álló ke­vés idejét eredményesen kell.ne fel­használni. Az ellenzék célja a te'jes fel­indulás előidézése, de hogy ennek mi a következménye, azt sem mi, sem az ellenzék nem tudja. A kis­gazda pari azonban sohasem imádta bálvány kén! a kormányt. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy utaljon ki legalább 20—30 millió koronát a közutak epitesere. Ez fontos köz­gazdasági érdek. Megelégedés akkor lesz ebben az országban, ba bizto­sítva lesz az ország integritása. Mindaddig is az ország érdekében követeli, hogy megkezdődjék az ered­ményes parlamenti munka. Az in­demnitási elfogadja. Gróf Sigray Antal az indemnitási vita tárgyalásánál főleg a nyugat­magyarországi eseményekkel foglal­kozott és ceupán azért, hogy azokoól mindenki levonhassa a konzekven­ciákat; nem fogok mást adni, mint egy darab magyar történelmet. A kommün bukása után Nyugatmagyar­ország kérdése nem volt elsőrendű fontosságú. 1920 november vége felé, fökopp az osztrákok mozgósítása foly­tán, a magyar kormány kénytelen volt kormánybiztosságot felállítani. A magyar kormánynak az vo t a fel­fogása, hogy Nyugatmatyarországon nem érhet el sikert. En már akkor az ellenkező álHsponton woMsm. Engem szemeltek ki kormány biztos­nak, én azonban bizonyos fet­tételekhez kötöttem, amelyeket be­mutattam az akkori miniszterelnök­nek, gróf Teleki Pálnak, aki azt a kormányzóval is közölte. A feltéte­lek elfogadása után vállaltam a kinevezést. A nyugatmagyarországi kérdésben az első komoly lépés az ántént ré­széről történt, amikor az akkori kor­mány Gratz Gusztáv utján a leg­szigorúbb álláspontjának adott ki­fejezést é«s ezt a nagyánlánt respek­tálta is. Álláspontom már akkor az volt, hogy az osztrákok által kívánt területeit nagyrészet nem lehet Ma­gyarországtól elszakítani, miután azon területek lakos&ga élelmüknek nagyrészét Magyarországtól kapja. Bánffy külügyminiszter folytatta a tárgyalásokat. A kormánynak állás­foglalása az volt, hogy nem mond le a kívánt területekről, azonban a bizalmas tárgyalásokon Bánffy kül­ügyminiszter bizonyos engedmé­nyekre is hajlandó volt. Kijelentet­tem a legnagyobb határozottsággal, hogy az elszakított részek elszakított lakossága érdekében tiltakozunk az osztrákok követelései ellen. Bethlen miniszterelnök is osztotta álláspon­tomat és kijele lte te, hogy ha maga­tartása nem lehet az, vissza kell térni a MiHerand-féle kísérőlevélhez, amely szerint a hovátartozandóság kérdésében a nlp akarata lesz a döntő. Az ülés tart. SMMAMMMfMMMWMMMMWS < Az Állami Jegyintézet beavatkozására esett a dollár BUDAPEST, jan. 19. Az Est irja : Már napok ó:a a budipesti tőzsde érdeklődésit a dollár árhullámzása köti le. A tegnapi üzletidö folyamán a dollár 840 ig emelkedett, majd hirtelen erői kezek nagy tételben adni kezdték s az árfolyamé; 740-re szorították le. A piac értesülése sze­rint az eladások mögött az Állami Jegyintézet húzódik meg, amelynek megbízottai léptek fel tegnap is, hogy az amerikai pénz árát leszo­rítsák, amit annál könnyebben meg­tehettek, mert a Jegyintézet állítólag nemrég 600 koronás árfolyam mellett százezreket meghaladó dollártéte­leket vásárolt. Popovíts Sindor, a Jegyintézet igazgatója kijelentette, hogy ö dollárvásárlással nem fog­lalkozik, azonb n természetei, hogy az Állami Jegyintéze! az állam meg­bízásából bizonyos valutákat vásá­rol és koronkint, mikor ennek szük­ségét látja, a valutapiacon mint el­adó lép fél. MÉG EGY UJ PART ALAKUL 7 A ke­resztény nemzeti egyesülés pártja péntak este értekezletet tart, amelyen a politikai helyzettel foglalkozik. A kereszténypárt képviselőknek az a csoportja, amely a mult héten külön keresztény kisgazdapár­tot akart alakitani, most azt tervezi, hogy a keresztény nemzeti egyesülésen bellii uj kisgazdapártot alakit aFriedrich-féle ke­resztény földmives és polgári párttal szem-

Next

/
Thumbnails
Contents