Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-12 / 9. szám

Szeged, 1922 jamiár 12. Ara 3 korona. Csütörtök, 1H. évf., 9. sz. Az osztrák—magyar tárgyalások. BÉCS, jan. 11. (M. T. I.) A Neue Freie Presse Magyarország es Ausztria között folytatott tárgyalások ügyével kapcsolatba arról ir, ho^y ma a nyugatmngyarországi kérdés megoldása után könnyebb lesz megegyezésre fjutni. A lap azt reméli, hogy a csütörtökön kezdődő tárgyalások egyultal a két s.oraszéd állam jobb viszonyának kezdetét jelenti. A tárgyalások programja a velencei egye.mé .y okirataiban lekötött részletekből adódik. Főképp a kölcsönös pénzügyi követe'ések, egy keretkedelmi egyezmény s a régi pénzügyi kérdések likvidálásának megvitatásából all. Még a délelőtt folyamán alkalmuk lesz a kormányelnököknek az összes függő kérdéseket behatóan megbeszcini. Csütörtökön este a magyar ddegació tiszteletére Schober szövetségi kancellár vacsorát ad. Az angol—francia egyezmény PARIS, jan. 11. (Wolff.) Az Echo de Paris külön tudósítója jelenti Canncsböl: Az angol—francia tárgyalásokra vonatkozólag a kővetkezőket tudfuk meg: Az angol határozat három kérdéstől fUgg: 1. Franciaországnak nemcsak azt kell kijelenteni, ho^y a genuai nemzetközi konferencia határozatai ránézve kötelezők, hanem a Lloyd George által javatolt határozati javcshtot is el kell fogadnia. 2. Franciaországnak el kel! fogadnia a tengeri kérdésnek a békeszerződés érielmében való kielégítő rendelkezését, vagyis le kell mondania azokról a követelésekről, ameljeket a fegyverszünet óla támasztott. 3. Franciaországnak az angorai szerződés tekintetében meg kell egyeznie Angolországgal. Az angol kormány külön memorandumban ezenkívül még a francia buvárhajóflo'ta kérdésének együttes szabályozását is követeli. A pakium magi Angolországnak azt a kötelezettségét tartalmazza, hogy nem provokált német támadás esetén Franciaországot minden haderejével támogatja és a versaillesi szerződés 43. é^ 44-ik pontjainak teljesítését garantálja. A szövegből kitüniV, hogy a német csapatok megjelenése a tilJmas területen még nem jelenti ipso facto Angliának a háborúba való belépését, továbbá szabadságában áll, hogy a viszonyokká számoljon és jelentse, hogy nézete szerint beállott-e a casus foederis vagy sem. Külön cikk megállapítja, hngy a dorr.iniumokat a paktum csak abban az értékben kötelezi, amelyben ahhoz ho?zájárultak. Ezenkívül az angol é; francia parlament hozzájárulása is szükséges. LONDON, jar. II. (M. T. I.) A Daily Mail külön tudósítója az angol—francia egyezmény cannesi tárgyalásiról jelenti, hegy Franciaország es Anglia megegyeztek aboan, ho<y a ket áilam megtáiricdiatásának esetére szárazon és vízen kölcsönösen tám< gatni fogják egymást. Svéd ujságiró a kormányzóról. BUDAPEST, jan. 11. A Nap irja: Horthy Miklós kormányzó ur ma kihallgatáson fogadba Chirles Cnhiert aki feleségével, a világhírű énekes! nővel együtt Budapesten időzik és jelenleg a legnagyobb svéd napilap tudósítója. Munkatársunknak a következőket mondotta: — Ma délelölt ért az a nagy megtiszteltetés, hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága kihallgatáson fogadott. Bemutatkozásom után a Kormányzó ur többek között a következőket mondotta: Csupán abban látok némi vigasztalást és reményt, hogy a külföldi sajtó ujabban élénkebb érdeklődést mutat Magyarország és á magyar külpolitikai helyzet iránt. — Más politikai kérdésekről nem nyilatkozott. Természeteinek találom, hogy egy ilyen legm iga íabb közjogi méltóságot viseiő allamféifi kijelentéseiben nagyon óvatos. Az együttlét alapján azonban annyit mondhatok, hogy Magyarország örülhet szeroncsejének, hogy ilyen férfi áll az ügyek élén. Óriási akaraterőt olvastam ki a kormányzó szeméből és férfias arcvonásaiból, biztosan meiem állítani, hogy ő az a teltrekész férfi, aki keresztül is tudja vinni amit akar. Tengerész volt, behajózta a vi'ágo', nagyon sok enberrel érintkezett, megtanulta az embert ismerni, de meg is ismeri és az első látásra belenéz az emberbe. Nem a frázisok embere, mint a politikusok. Nem hiu, mint a diplomaták. Egy cél lebeg a 6zeme előtt: 'Magyarországot kivezetni mostani szomorú helyzetből. — Kihallgatásom végén e szavakkal bucsuzett el tőlem: Sajnálom, hogy ezideig nem volt alkalmam az önök hazáját, Svédországot megismerni, de mindaz, amit önökről hallottan és amit önökről tudok, csodálattal tölt el. Bámulom magas kuliurájukat, férfias akaraterejüket, amelyekkel a közelmúlt szociális mozgalmai között talpon tudtak maradni minden nagyobb zökkenés nélkül. Amin! e széket elhagyhatom, ki fogom pótolni az elmulasztottakat s felkeresem önöket. — Ezzel felkelt a Kormányzó ur. A magammal hozolt és az ő portréját ábrázoló képet aláirta. Azért kértem erre, hogy a mi sportszerető ifjúságunknak bemulathassam, lássák meg, milyen egy igazi férfi. Azután elköszöntem a Kormányzó úrtól, aki meteg üdvözlését küldötte a svédországi ifjúságnak. Kovács J. István fejtegeti a feloszlatás szükségét. — A nemzetgyűlés mai ülése. — • BUDAPEST, jan. 11. (M. T. I.) ' Gaál Gaszton elnök a nemzelgyülés mai ülését 10 órakor nyilj'i meg. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben az ujévalK.almával szerencsekivánatait közölte a Kormányzó ur Őföméltóságával, aki azt hasonlóképp viszonozta. Bejelenti, hoey Patacsi Dénes képviselő az igarolt képvise ők névjegyzékébe vételeit be. Az indítványok könyvébe Czeglédy Endre képviselő a házhelyekről és » földreform végrehajtásáról két javaslatot jegyzett be, ennek indokolására az elnök később teiz javaslatot. A bejegyzett interpellációk letárgyaldsára 2 órakor térnek át. Hornyánszky Zoltán képviselő kéri Ház tenácskozóképességének megállapítását. Mivel a Ház tanácskozóképpen, elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Meskó Zoltán kerí a Ház tanácskozókepességének megállapítását, miután csak 32 képviselő van jelen, elnök újból felfüggeszti az ülést. Szünet után Gaál Gaszton elnök újból megnyitja az ülést. Kovács J. István szólal fel: Mindenekelőtt óvást emel ama mellóztelés miatt, mely legnap a nemzetgyűlés elnökségét érte. A nemzetgyűlés képviseletében ugyanis Bottlik József, a nemzeigyülés alelnöke jelent meg Rubinek oyula temetésén. A gyászszertartás végeztével a búcsúztatók sorában csak a negyedik helyen került szóhoz. A nemzetgyűlés feloszlatásának szükJ ségísségéről sok mondanivalója nincs, amikor napról-napra a Ház határozatképtelenségét állapítják meg. A nemzetgyűlés további ülésezésére kü'önböző érvek mwülíek fel. Egyik fentos argumentum, amely a nemzetgyűlés együttmaradását célo?za, hogy ezt a nemzetgyűlést tulajdonképpen bizonyos alkotmányos feladatok elvégzésére hivták össze, amit azonban csak igen csekély méitékben tudott megvalósítani. E.: nem azon ( párion múlott, melynek o is tagja. ; Mindaddig, mig ezen füpgőbenlévő kérdések nincsenek elintézve, ni országgyűlés nem is hivható össze. A nemzetgyűlés (eloszlatásának szüksége érezhe'ő s ha ez meg is történik, a választások csak nemzetgyűlést eredményezhetnek, csak ennek ie»z meg a lehetősége, hogy átalakuljon országgyü éssé. Igen sokan I felhozták azt, hogy a nemzetgyűlést | csak egyszer lehet összehívni. De ha meg van a feloszlatás lehetősége, akkor egy uj nemzetgyűlés is összehívható. A nemzetgyűlés tagjainak megbízatása is lejárt. A királykérdés nyugvópontra juttatása végett feltétlenül szükség van a nemzetgyűlés feloszlatására, amenynyiben bizonyos disszonancia tapasztalható a nemzet nagy többségének érzelmi világa és a képviselők lelki világa közön. Ez a disszonancia képtelenné teszi a képviselőket munkájuk sikeres elvégzésében. A nemzetgyűlés feloszlatásával kell tehát ezt a disszonanciát kiküszöbölni. Azért szükséges a nemzetgyűlés fe'o»zlatása, mert az egyik legutóbo hozott löivénycikk, mely a Habsburg- h*z trónfosztását mondja ki, nem találkozik mindenkinél azzal a tisztelettel, amely minden törvény számára megkövetelhető. Ez a törvény legalább is olyan törvényes, mint apragmatica sanctio. A törvén> cikket meggyőződésből szavaztuk meg. Hogy egynéhányan tiltakoztak ell ne és kivonultak a Házból, ez nem rontja le annak érvényességét. Különösen azon csodálkozom, hogy Apponyi Albert kétségbe vonja e törvény teljes törvényszerűségét. Szóváteszi, hogy a róm kat. egyház püspöki kirának rendelkezésből az ország összes katolikus gyülekezeieiben a koronázás emlékünnepére bizonyos imát rendellek el, melynek szövege a lapokban is megjelent. E/. a jelenség nagy aggodalomra ad okot. Fájó szívvel veszi tudomásul, hogy egyes ifjúsági jótékonysági intézmények kezelésénél a politikai meggyőződést tekintik drtrftő tényezőnek. Az 1921. évi XLVll. t.-c. a nemzet akaratát fejezi ki. Álljunk a nemzet elé és az majd sanctiot ad ehhez a törvényhez. Véget kell vetnünk már egyszer a kétszínű játéknak. Álljon mindenki nyíltan a nemzet elé és mondja meg milyen állásponton van. A királykérdésben már is egy nagyon gyönyörű arányformulát találtak fel, amikor kimondották, hogy rossz királyságnál jobb a köztársaság. A köztársasági jelszavakkal játszani annyit jelent, mint a tűzzel játszani. Amikor olyan fennen szárnyaló szavakban hangzanak kije.en lések a korona nagyságáról és fenségéről, ugyanakkor köztársasági eszméket nem lehet megpendíteni. A magyar nép nem köztársasági érzelmű és nem is lesz az soha. Épp oly távol áll ettől, mint az abszolutisztikus monarchiától. Az ülés folyik. Zita királyné utazása. PÁRIS, jan. 11. (M. T. I.) Zita királyné hétfőn éjjel Párisba érkezett, ahol Sixtus pármai herceg apósának palotájában szállott meg. Tegnap tovább folytatta útját Svájcba. BÉCS, jan. 11. A Neues Wiener Tagblatt párisi értesülése szerint Zita királyné, ki tegnap Párisba érkéz tt, nagybátyjánál szállott meg. A királynét többtagú rendőri kísérettel vették körül. A királyné tovább ut« zik Svájcba. Megszűnik a diktatira a Felvidéken. PÁRIS, jan. 11. (Cseh sajtóiroda.) A minisztertanács tegmpi ülésén elhatározta, hogy az Erdős-Kárpátokban megszünteii a kitonai diktatúrát és a Felvidéken azokat a rendszabályokat, amelyek a katonai diktatúrából keletkeztek, ?mennyiben még érvényben vannak. Megeszik továbbá az előkészületeket <* statárium megszüntetésére is.