Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-14 / 287. szám

íícgcd. 1921 december 14. Ára 3 korona. örerd.i, II évf., 287. snm ELŐFIZETÉSI ARAK: in éwT9 ttOC kor. | Negyedévre 150 kor 800 Egy hóra Gömbös Gyula a nemzeti integritásért. BUDAPEST, dec. 13. (M. T. 1.) Gömbös Gyula nemzetgyűlési kép­viselő ma a következőkben nyilat­kozott az általános politikai hely­iéiről : — Nézetem szerint a politikai ki­bontakozás kulcsa ma is Bethlen István miniszterelnök és nagyatádi Szabó István kezében van; ennek a két politikumnak a szövetkezése fogja megteremtem nemcsak az egységes pártot, hanem az egységes közvéle­ményt is, amelyet általában keresz­tény agiárgondclatnak nevezünk. Természe>es, hogy a kialakulásban az egységes párt nem lehet csak a kisgazdapárt,' hanem mint azt pár­tunk már el is fogadta: lesz a kisgazdák, a földmivesek, a polgárok pánja. Egészen világos, hogy a tör­téntek a lapján a kitálykérdés mikénti felfogása is lényeges szerepet fog még játszani a jövőben. Azt hiszem, hogy a politikai kibontakozás és a kiegyezés is csak akkor járhat siker­rel tovább á i>, ha megmarad az 1921. évi XLVII. t.-c., melynek alap­ján visszaszáll a nemzetre a király­választás joga. Szerelném, ha politikai ellenfe.eim belátva az*, hogy az erő a mi oldalunkon van és hogy a nemzet többsége a mi felfogásunkat vallja, — feladnák a küzdelmet és végre-valahára egyesülne minden magyar a nemzeti integritás kiépíté­sére. Svájcból kiutasították Károly király környezetét. BERN, dec. 13. (Svájci Távirati Iroda.) A szövetségtanács ujabban a következő, Károly király környezeté­hez tartozó személyeket utasította ki, illetve megtiltotta nekik, hogy ismét svájci terű etre lépjenek: dr. Bebeger Albint, AUcr Jánost, Farkas Oswal­dot, Zinkermann Ferencet, Fischer Frigyest és Anckert. Ez utóbbi még Svájcban tartózkodik Megállapítot­ták, hogy a volt király sikerült ki­u'azása után dr. Schegerlil táviratot kapót;, amelynek ez volt a tartalma: Az operáció sikerült. Albin. Anatol Francé netn kommunista. BUDAPEST, nov. 13. (M. T. I.) Anatol Francé a stockholmi Tidin­gen munkatársával folytatott beszél­getésében kijelentette, hogy egyálta­lán nem kommunista és hogy a kommunisia-program megvalositha­tása tekintetében csalódott. Továbbra is a töke és a plutokrácia ellensége marad, de a magántulajdont respek­tálja. Az a messzire szé'ágazó meg­osztott kisbirtok, aocly Francia­országban látható, az eddig megvaló­sított szociális rendszerek legjob bi*a PUBINEK SÚLYOS BETEG. Rubinek Gyula volt földmireléstigyi miniszter, aki hosszabb idó óta Balatonfüreden tartóz­kodott és ott orvosi kezelés alatt ál ott, betegséfér.ek súlyosbodása következtében Budipestre utazott és az Eizaébet szana­ló.iumban gyógykezelteti m*gát. Németország nem kap moratoriumot PÁRIS, dec. 13. (A M. T. I. szikra­távirata.) Brüsszelből jelentik: Lou­cheur beszámolt Thenuin miniszter­elnöknek és Jaspar miniszternek a londoni tanácskozásokról, melynek eredményével a maga részéről meg van elégedve. A hivatalos köröket kellemcsen érintette Belgium érde­keinek megvéd íse. PÁRIS, dec. 13 (Hav.íS.) A Temps jelenti Brüsszelből: Loucheur francia jóvátételi miniszter és a belga mi­niszterek megállapodtak a jóvátételi politika általanos alapelvetben. Bel­giumnak az a felfogása, hogy a moratoriumot semmi szin alatt nem lehet Németországnak engedélyezni. Meghiusult a kompromisszum a mentelmi ügyekben. BUDAPEST, dec. 13 A Magyar Hirlap irja: Meghiúsultnak tekinthetők a megegyezési tárgyalások a mentelmi ügyekben. Huszár Károly a tárgya­lásokra vonatkozólag a következőket mondotta:' — A megegyezés, nézetein szerint, egyáltalán nem tekinthető meg­hiúsultnak. Igaz, hogy a mi megegyezési formánk mellett a Tomciiányi­és Bethlen-féle külön formula van szőnyegen s tngy ezek közül az fen­tetek mé«; nincsenek teljesen elsimítva, de ugy a disszidensek, mint a kisgazdák körében vannak akik hajlandók a megegyezésre s igy én bizom abban, hc.yr ez sikerülni fog. Ezze^femben a déli órákban a kereszténypárt részéről vett információ szerint a^7ipromisszum végleg meghiúsultnak tekinthető. Megkezdették az uj honvédhadsereg­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását — A nemzetgyűlés mai Ülése. BUDAPEST, dec. 13. (M. T. I.) A mai ülést 10 óra 20 perckor nyi­totta meg Gaál Gaszton elnök. A mult ülró jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja Patacsi Dénes meg­bízólevelét, akit Baranya vármegye szentlőrinci kerületében választottak nemzetgyűlési képviselővé. Majd be­jelenti, hogy szerdán, csütörtökön és pénteken nem vihet rész! az üléseken. Temesváry Imre képviselő be­jelenti, hogy 'i vagyonváltság ügyében december 7-én benyújtott törvény­javaslatát visszavonja, mert a pénz­ügyminiszter az indemnitásról szóló törvényjavaslatában erre nézve ki­eiegitően intézkedett. Majd harmadik olvasásban el­fogadja a Ház az Amerikával kötött békeszerződést. Következik a magy. kir. honvédségről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Pröhle Vilmos előadó ismerteti a javaslatot és a trianoni békeszerző­dés erre vonatkozó rendelkezéseit A trianoni bskefeltéielek abból az alap­ból indulnak ki, hogy a magyar nemzet idézte fel a világháború' és ezért az emberiség és a viiág bé­kéje érdekében a magyar nemzeti hadsereget le kell szerelni és csu­pán csak annyit hagyni meg belőle, amely a belső rend fentartáfára ele­gendő. A törvényjavaslat teljes mér­tékben alkalmazkodik a trianoni feltételekhez. A magyar véderől étszá­mát 35.000 főben állapítja meg. A szerződés eltörli az általános véd­kötelezettséger. alapult sorozást és az önkéntes je'entkezésen alapuló hadkiegészítő rendszert hozza be, szóval zsoldos hadsereget kényszerit ránk. Ennek az önkéntes jelentkezé­j sen alapuló magyar haderőnek a 1 magvát a nemzeti hadsereg tiszti és legénységi állományából önként je­lentkezők fogják képviselni. Ameny­nyiben az önként való jelentkezés rendszerét biztosítani és a szükséges létszámot összehozni nem lehetne, a szerződés függeléke módot ad arra, hogy a hadköteleseknek minősíthető évfolyamokból sorozás utján bizto­sitható legyen a megtelelő létszám. A törvényjavaslat az alkalmasság szempontjából természetesen feltéte­leket szab ugy a tiszti, mint a le­génységi állományba való felvételre. Ennek a fegyveres szervezete lesz hivatva a nemzeti újjászületés mun­káját megindítani és a nemzeti had­sereg helyét pótolni. . Ennek a béna, bilincsbevert fegy­veres szervezetnek adjuk mi, a ma­gyar aemzetgyülés, a legszebb, leg­dicsöbb nevet, amellyel valaha legyveres szervezetet illetlek: a ma­gyar hc.ivédhadsertg nevét. Erre árasztjuk minden hor szerelmünket és ebbe ve'jük minden reményünket. A honvédség apáink szabadság­harcában és a világháborúban a korlátlan önfeláldozás mín'aképe volt és évszázadok harcaiban életét és vérét áldozta fel a magyar hazáért és szabadságáért. Az ilyen komoly pillanatban jó ha magunkba szál­lunk is önbirálatot gyakorolunk és akkor azt láljak, hogy a honfoglalás óta a világháború kitörése a magyar nemzetben elnyomott minden ősi erényt, a vitézséget kivéve, amelyet semmiléle „kötéssel" kitörölni nem lehet. Testvérharcok dúlták ezt a nem­zetet, nemzeti meghasonlás és párt­ütés vezeteti Trianonhoz A irianoni SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon IMII. békcf ltéte e'^ben bent van,~Jhogy Migyarországot fci kell daiabilni, mert a ma^yu nemzet áliilóla; eti­bertelerül bánt nemzetiségeivel; a magyar hadsereget le kell fegyve­, iezr.1 és minden fegyveres hadimun­Á kára alkalmatlanná fenni, az em­berisig békéje érdtkében. Hiába mondjuk, hogy nem nyomtuk el nemzetiségeinket. Hiába állítjuk, hogy a magyar nemzet évszázadokon keresztül csak önvédelmi harcot ví­vott, mindez a világ szemében semmit sem használ és nem talál­koznék ember sem az égen, sem e földön, aki előtt, egy pártütő, testvér­harcot folytató, meghasonlott nemzet igazat találna. A testvéhirc merénylet a nemzetek élettörvénye ellen, a magyar nemzet vétkezett e törvény ellen. Ezért szenved és bűnhődik és bűnhődni fog mindaddig, amíg észre nem térül és az egész nemzet szoiosan egységb? nem forr hazá­jának és fajának védelmére és meg­becsülésére. A hazáért áldozatot kell hozni s ha fel tudjuk áldozni életünket és vérünket a hazáért, talán fel lehet áldozni a testvérviszályt is, a jel­szavakat is, ha a ht'za érdeke ugy kívánja. Ettől a .nemzetgyűléstől függ, hogy a magyar nemzeti egység és erő kifejlődhessék, ennek a nem­zetgyűlésnek munkájától függ, hogy a nemzetni k valamikor olyan törvé­nyes képviselete legyen, amely a magyar kir/nyi honvédségnek meg­adhatja mindazt, amit a jelenlegi javaslat meg nem adhat. Abban a reményben, hogy a jövő ezt is meg togja valósítani, kéri a javaslat el­fogadását. Szilágyi Lajos a javasla ot nem fogadja el. N>.-in fogadja ül már azért sem, amennyiben a rianoni békeszerződés alapján készül. amely békeszerződés erkölcsileg, jo?il?g és gazdaságilag lehetetlenség. <j ezt a szerződést nem ugy fogja fel, mini amely Magyarország függetlenségé­nek biztositéka, hanem ez lemon­dást jelent szerinte Magyarország önállóságáról, régi ezeréves terüle­téről, önálló hadseregéről, szóval a magyar állam szuverénitásáról és nem fogadja el a törvényjavaslatot már csak azért sem, mert a kor­mány iránt bizalommal nem visel­tetik. Az ülés tart. Autójáratok Nyugatmagyar­országon. BUDAPEST, dec. 13. Sopronból jelentik a Magyar Kurírnak: Az osztrákok által megszállolt nyugat­magyarországi területen a megszálló hitóság' k a forgalom könnyebb le­bonyolítására au'ójáratokdt 'éle i­tettek. Nem kapnak amnesztiát a Kr.pp puccs szereplői. LIPCSE, dec. 13. (Wolff) A K*pp féle puccs résztvevőinek perében Schiffer volt igazságíígyruniszter nl­lakozott az ellen a rátogás ellen, hogy a távolievő kormány nevébtn az amnesztiát megígérte.

Next

/
Thumbnails
Contents