Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-11 / 285. szám

1921 decemberit. Ára 3 korona. Vasárnap, II. évf., 285.sza H0 nónztltöl A K rt K: 1(7 «r» 600 kor. I Negyedévre >50 kor Nl évre 800 „ | Egy bóra 50 ., || Fenegyerek. SZCüED, december ia Tu tengő temperamentum, amely állandóan kilendíti tulajdonosát a közélet központjába, ahol a kritika fényszórójának legintenzívebb megvilágításába kerü. És az egyéni kvalitások nem állják ezt az intenzív megvifágitást. Mint a hold sima képe rücskös lesz a messzelátó nagyításában, ugy meglátszik az ö politikai készültségén, egyesek előtt sok ideig simának és kikerekitettnek vélt po itikai egyéniségén az egyenetlenség, a kiegyenlitetlenség és a —- rücsök.' Minden megnyilatkozásából kiordit a személyes indulat: hiúság, sértődöttség, a mellőztetés kinos érzése, fékezhetetlen és holtakon átgázolni kész ambicó. A közel jövö predesztinált politikai fejének képzeli magát. És igy is viselkedik. Kihívón, tekintélyeket meg nem becsülőn és önmagát állandóan előtérbe tolva. S annak érdekében, hogy ismét felkapjon az ugorkafáia, mindent megtesz. Odamenekül Az Újság árnyékába, annál a politikai irányzatnál keresve magának politikai \hátteret, majd, amikor elvonul ftje felöl egy egyetlenül inszcenirozolt müvihar: elrúgja magától azokat és büszkén veri a mellét : Maradok, aki voltam! — És mcst újra ott van, hogy szinte gonoszgyerekes és naivan rosszindulatú folyosó-glosszáit Az Újság hasábjain jelenteti meg A i i felett a Tisza-per befejezése után bosszankodtunk: nagyhangú kijelentésén, hogy marad, aki volt' — azon ma mulaini tudunk ha szomorú bólogatással is, mert hisz igaza van : ő tényleg az marad, aki volt. Az ál hatatlan és csak a saját érdekét szem előtt tartó, csörtető politikus. Providenciális á lamférfiunak szerepében képzeleg és a magyarság megváltójaképpen igyekszik feltűnni, ő, akinek politikai készültsége, horrizontja és tapasztalása* úgyszólván semmi sincs. Néhány híve áll piramist alatta, hozzá hasonló kalibertelenségek, akik között ő, miht vakok között a félszémü, kíméletlen, bordákat ropogtató könyökével az első lett, a vezető lett. És most azután a magyar politikába állandóan belesivalkodik egy éles hang, amely szellemességek helyett durvaságokat, okos aperzük helyett közhelyeket hajit bele a beszédek sorába, fl folyosó diskurzusaiba és a vitákba. Néhány tenyér tapsol, néhány arc mosolyra ring — de azok, akik a régi, méltóságteljes és tekintélyt parancsoló politikai elétet Mvánják vissza, valami nagy keserűséget éreznek a lelkűkből felfakadni : Ide ju ottunk I Az a kevés tu.yér tapsol, az a néhány é;áj mosolyra nyílik és besréi, közbíkiáll s megjegyzéseket szór -+- Friedrich htván. Ne odja a magyarok Uiene, hogy ez a po.tfikarva'íba na.yobb sz.r pet KI hj:>sen be a közéletben, mint a foljo ó fene^yerdén.-k fzer p»\ A mifiisztertar ács elrendelte a cenzúra megszüntetését. BUDAPEST, dec. 10. A Virradat irja: Gróf Bethlen István miniszterelnök ben u átkozó beszedjen n-dvaltvöen szerdán bejelentette a nemzelgyüléfen, hi^y a kormány többek Közt ptogramjába vette a sajtócenzuia megszüntetését. Mint most beavatott helyről értesülünk, a minisztertanács tegnap este a cenzufá n egszüntetése iránt konkrét haiároza'.ot hozott és a miti<ztere;nököt felhatalmazta, hogy a sajtócenzura megszüntetés ről és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételéről rendeleti utón intézkedjék. Vihar a mentelmi ügyek körül. — A nemzetgyűlés mai ülése. — fontosságára. Nagyon tévédé t az előadó, amikor azt mondotta, hogy a mentelmi jog forrása az alkotmányosság helyreállítása utáni időkből származik. A magyar törvényiárban már a XV. században találunk tételes törvényt arra nézve, hogy hogyan védi ez a törvényhozás tagjainak sértetlenségét. Szó sincs arról, hogy a mentelmi jog megszületése az alkotmány helyreállítása után kezdődnék. Ezután egész sorozatát olvussa fel az erre vonatkozó törvényeknek, amelyek mind azt célozzak, hogy a törvényhozás tagjai bizonyos tekintetben a viszonyokhoz mérten mindenkor élveznek mentelmi jogot. Ne méltóztassanak se pro, se konlra ebben az ügyben személyi szempontokból szimpátiát, vagy unszimpáiiát kelteni. A mentelmi jog nem a személy, hanem a törvényhozás privilégiuma, a mentelmi jogút stabilis bázison állva, nem lehrt elsikkasztani pongyola kezeléssel. Azt sértetlen kell utódainknak átadni, ugy, ahogy azt elődeink megkapták. Ezek utan a mentelmi bizottság többségi véleményével foglalkozik. A főügyészi átirat mindjárt az elején ellentélben van a nyomozás adatainak valódiságával. Az előadó felolvasta Birider ezredes és Lo enz százados vallomását, most én felolvasóim a király magániitkárának, Borovicziny Aladárnak vallomását, mely egyes doigokat más színben tüntet fel: „Október 15-én Borovicijny parancsot kapott, hogy repülőgépet vegyen, melyen a királyi par Magyarországra visszatérhessen. Zürichbe ment az Astra-repülő^épgyárba, ott gépet vett és az árát, 50.000 frankot, a berlini magyar követséghez fizette be Én azt hiitem — mondja vallomásáoan —, hogy Őfelsége visszatérése a magyar twtoságok intézkedésevel függ össze és ezért fhet em be a gép árat a berlini követségne*". Somogyi megállapítja, hogy a vallomásokból kitűnik, miszerint eskülétei nem volt. Miniszteri listák voltak ugyan íorgabmba, de kinevezésekre csak akkor került volna a sor, ha a király Budapestre jön. Somogyi István ezután felolvassa Gratz Gusztáv volt külügyminiszter vallomását. Gratz Gusztáv előte bocsájtja, hogy vissza kell menni a húsvéti eseményekig és a szombrthelyi tartózkodásra is ki kell terjeszkedni. Majd így folytatja: Egyidejűleg lemondásommal bejelentettem, hogy minden politikai ténykedéstől vissza BUDAFEST, december 10. (Magyar Távirati Iroda.) A mai ülést tiz órakor nyitotta meg Gaál Gasz'on elnök. A mult Ülés jegyzökönyvének hitelesítése után az indítvány és interpellációs könyv felolvasására térnek át. Négy interpellációt jegyeztek be, amelyekre félegy órakor tér át a Ház. Szmrecsányi György, a külügyi bizottság előadója előterjeszti a külügyi bizottság jelentését, mely az Egyesült-Államokkal kötött békeszerződés becikkelyezéséről szól. gGaál Gaszton felolvassa a Beniczky Ödöntől kapott levelet, amely szerint a mentelmi ügyek tárgyalásán való megjelenésének engedélyezését kéri: Rubinek előaoó tegnapi beszéde után, mely hemzseg a valótlanságoktól, nem kérem, hanem követelem az elnök úrtól; hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. ' Elnök: Kirem az urakat, hogy véleményüket a vita során fejtsék ki annyival is inkább, mert értesülésem szerint Lorenz százados vallomása teljesen hamisítva került a Ház elé. Nekem, mint elnöknek a házszabályok serami módot sem adnak arra, hogy tbberi "a kérdésben bármilyen tekintetben is intézkedhessem. Az intézkedés a nemzetgyűlés joga, minélfogva ezt a levelet a javaslattal kapc.-olatosan lehet tárgyalni. RRassay < Ez a kérdem, tisztelt nemzetgyűlés, természeténél fogva olyan/ hog/ azt a tárgyalás végére halasztani ,iem lehet. Kérem tehát az elnököt adjon módot arra, hogy a nemzetgyűlés már most dönthessen. Kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a kéreem teljesítését elrendelni és utasítani »b» kormányt, hogy iegye meg a siükséges lépéseket arra, hogy Beniczky képviselő a Házban megjelentessék, t" 1 •• • Elnök: l!ji nem elnöki propoziciót tettem, hanem csak azt, amit a házszabályok ílöimak.'A'Szónökok'közül az első ft S7.ólalónak alkalma lesz a levéllel kapcsolatosan propoziciót. tenni. Somogy ' Isfván, a mentelmi kissebbségi véleménynek előadója emelkedik szóásra. Rubinek István, a mentelmi bizottság kisebbségi véleményének :!őadój» tegnap azt mondotta, hogy a mentelmi jog minden államnak, gy a magyar államnak is fontos alkotmányos biztositékát képezi. Ebből kiindulva kezdem meg beszedemet: Méltóztassanak megengedni, hogy felhívjam a nemze'gyűlés figyelmét a mentelmi jog SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, jj Kölcsey ntca 6. • Trieton 13-33. akarok vonulni. Ez utóbbi szándékomban megakadályozott egv királyi kézirat, mtlyet április 15-én kaptam ' kérhez a király szóbeli ü.cneiévcl, mely szerint fe kér, hogy vegyem át a király képviseletéi itt. Igyekeztem a király érdekeit az ország érdekeivel összhangba hozni. Ez határozta meg pozícióimat nemcsak a nyár folyamán, hanem a legutóbbi események so án is. - A vállalt megbízás folytán április 19-én lejöttem Budapestre, ahol 30-áig tartózkodtam és Bethlennel és több királyhü politikusai beszélgettem írásbeli memorandumot adtam át a miniszterelnöknek, mely szerint ugy az ország, mint az összes kormányzati tényezők érdekei megkívánják, hogy a kormány és a király közti ellentéteket elsimítsuk, mert ha a király és az ország közti viszony nem változik meg, a húsvéti események megismétlődésétől lehet tartani. Az ülés tart. MMMMMMWfWMMMMMW Nagy Györgyöt felmentették. BUDAPEST, december 10. (Saj. tud) A budapesti büntető törvényszék dr. Zakariás táblabíró elnöklésével ma délben hirdette ki dr. Nagy György és dr. Veér Imre vádlottak előtl a törvényszék ité'etét. A biróság mindkét vádlottat felmentette a királyság infézménye ellen irányuló bűntett cimén emelt vád és következményei terhe alól. Egyetlen megoldás: a nemzetgyűlés feloszlatása. BUDAPEST, december 10. A Nap iria: A kisebbségi vélemény megokolása során Somogyi István felolvassa a letartóztatásban levő képviselőknek a mentelmi bizotiság előtt tett vallomását. Ezek nagyon érdekesen feslik meg előkelő személyiségeknek a most tanúsított magatartá^sukkoz képest való ellentétes szereplését. Az izgalmas tobzódásban Bethlen István miniszterelnök ugylátszik újból próbálkozást tett az egységes páit megalakítására. Az elienzék fellétlenül megerősödésre számit és a helyzet ilyetén kialakulási e etén, ellenzéki vélemény szerint, nem következhelik eK más, mint a nemzetgyűlés feloszlatása. Ausztria péntügyi tárgyalásai PÁRIS, dec. 10. (Cseh sajtóiroda.) Ma megkezdődött Ausztriával a pénzügyi kérdések tárgyalása. Az első összejövetelnél meg.1 lapították a tanácskozás tárgyait és azokat általános vitában megbeszélték. Elsőso/ban a letétek kérdéséről, a járadékok osztrák lebélyegzése ellen való tiltakozási eljárás módosításáról, a r^gi Koronáról szóló kölcsönös követelések megfizetéséről és a régi koronáról sióló követelések ügyében keletkezett perekre vonatkozó szerződés meghjszszabbitásáról van szó. — A Szegedi Cj»ági(ók-Etye»ül«U december ll-en, vasárnap délelüu !U órakor saját egylete hel)iset;ikben rendk.vtlli közgyűlést tart, amelyie i /en az u'.oo hir<a meg a tagokat az Elnök.tg.