Szeged, 1921. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1921-11-05 / 255. szám

Fzeged, 1921 november 5 Ara 2 korona. Szombat, II. évf., 255. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: *vre 600 kor. I Negyedévre150kor 6rr» 300 „ | Egy hóra 50 „ U Tárgyalják a trónfosztó javaslatot. Bethlen miniszterelnök tiltakozó beszéde. — Apponyi szerint a trianoni szerződéssel ellenkezik az ántánt beavatkozása. BUDAPEST, november 4. (Magyar Távirati Iroda) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszion elnök 10 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy a honvédelmi minisztériumtól törvényjavaslat érkezett az oroszországi hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Ezután áttért a nemzetgyűlés IV. Károly király őfelsége uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről szóló törvényjavasUt tárgyalására. Dr. Rubinek István, mint a közjogi bizottság előadója, ismerteti a javaslatot: A nemzetgyűlésnek mindjárt össz°ülése után e'sö feladata volt megállapítani azt, hogy a trónbetölits kérdését a békekötés utáni időre tartja fenn és hogy addig is az államfői hatalom ideiglenes gyakorlását a kormányzóra bízza, A legutóbbi események, amidőn egyes tényezők a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül ebben az irányban intézkedtek, azonnal szükségessé tették a trónbetöltés függőben tartott kérdésének rendezését. A közjogi bizottság a miniszterelnök részéről a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot változatlanul elfogadta és elfogadásra ajánlja a nemzetgyűlésnek. A miniszterelnök beszél. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, legyen szabad nekem ebben a pillanatban néhány érvet felhoznom arra, hogy miért is vált szükségessé ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat nem a normális alkotmányáletnek következménye, hmem elkerülhetetlenné tetté* a két utolsó hét eseményei. Pécsi beszédemben kijelentettem, hogy a kormány ellene szegül minden egyo!daiu megoldásnak és nem nyul bele a trónfosztás és detronizálás kérdésébe. Két körülmény volt azonban, amely rövid idő alatt megérlelte a mai helyzetet. (Felkiáltások a kereszténypárton: Éljen a király 1) Egyrészről az a könnyelmű kísérlet, amelynek áldozatává lett maga a király és a dinasztia (Felkiáltások a kereszténypárion: Éljen a király! A kisgazdapárt: Éljen a nemzet, éljen a ne^ize'gyűlés), valamint a nemzet nyugalma is, másfelől az a mohó törekvés, amely ezen kísérlet nyomán szomszédainknál azonnal jelentkezett bi'lső ügyeinkbe való beavatkozásra. Még igen közeliek azok az eseményei-, amelyek az utolsó két hétben lezajlottak, hogy ugy magamat, valamint bárkit is odaállíthatnék bírónak ezek objektív elbírálására. Ez események felett az ítéletet majd meg fogji hozni maga a történelem. LetkiisiT.eretem és meggyőződésem szerint ugy hiszem, hazám iránti kötelességemet teljesítettem akkor, amikor trről a helyről I a magyar kormány és a magyar nemzet nevében ünnepélyes óvást emelek minden külföldi beavatkozás ellen. Ünnepélyes óvást kell emelnem azért, mert a magyar kormány amit eddig tett, azt őszintén lette, mert az egyoldalú restaurációval szemben a magyar kormány mindig ellenszegüli és azt lehetetienné telte. Feleslegesnek tartom ismertetni a jegyzékváitásokat, amelyek köztünk diplomáciai uton lefolytak. Ezek közül csak azt az egyet emlitefi, amely Magyarország lefegyverzésére vonatkozik A felett' pedig csak mosolyoghatok, hogy a mozgósítási költségeket is reánk akarták hárítani akkor, amikor mi mindent megtettünk, hogy a nyugalom és a belső béke helyreálljon. És ha a békeszerződés területi követelményeinek végrehajtása is szóba kerülhetett, ez nézetem szerint legfeljebb a velencei megegyezésre vonatkozhatott volna, ami éppen a trianoni békeszerződés egyik pontjának végrehajtása érdekében köttetett meg köztünk és az érdekelt fél között, a nagyhatalmak jóváhagyása mellett. És mit szóljak ahhoz a követeléshez, meynek folyománya ez a javaslat?! Azt hiszem, hogy éppen azoknak a képviselőtársaimnak kellene tiltakozniok, akiknek meggyőződésével ez a javaslat nem ellenkezik, mert az ö érdekük elsősorban a beavatkozás elleni tiltakozás. Dacára ennek a beavatkozásnak, a magyar nemzet a békés utat kellett, hogy válassza és kell, hogy válassza és azt hiszem, hogy amikor a magyar nemzet ezt teszi, akkor végre le fog esni Európa szeméről a hályog, mert mi eddig ugy állottunk a világ előtt, mint békeöoníók, akik fegyverkezünk, akik más államok belügyeibe avatkozunk. Most láthatja Európa, hogy Középeurópa békéjét mi mentettük meg. Láthatja, hogy nem a mi agresszivitásunk, hanem mások agresszivitása volt az, ami Középeurópa békéjét fenyegette. Európa látja, mi a helyzet Mert valóban velünk szemben nem az a magyarázata az agresszív fellépésnek, amit eddig tudtunk, hanem meggyőződésem szerint tisztán és kizárólag az, hogy annak ellenére, hogy a n;i cselekvéseink semmiben sem járultak hozzá a béke megbontásához, mégis ez a béke veszélyten forgott, akkor annak az a magyarázata, hogy Magyarország ma is meg néni szűnt a Kárpátok medencéjében azt a vonzóerőt gyakorolni azokra a népekre, amelyeket felölelt, mint amikor teljes Magyarország volt. (Éljenzés és taps.) És ha a Habsburg-kérdést jelvetettek ilyen formában velünk szemben, ennek magyarázata talán szintén az, mert hiszen nemzetközi szempontból világos, hogy ez Magyarország belügye, de csak okkor válhatott külüggyé. ha igaz. hogy azok az elhalványuló szálak és tradíciók, amelyek a dinasztiához fűzik a körül lakó népeket, elég erősek ahhoz, hogy ezen országok egységét megbontsák. (Zajos taps a keresztény- és disszidenspárton. A taps mindinkább fokozódik. A kereszténypárt, a disszidensek és az ellenzéki legitimisták felállva tapsolták Bethlent.) Bethlen miniszterelnök: Előttünk mindig érthetetlen volt, hogy iniért volt szükség egy olyan ország szövetségére defenzív szempontból, atne:y 42 milliót egyesit egy államszövetségben hét és félmillió lakossal biró állammal szemben. Azt hiszem, hogy az események után Európa előtt ez világos lesz, mert vagy van szükség erre a szövetségre, de akkor ez nyilt bevallása annak a belső gyengeségnek, amelyben ezek az államok leiedzenek. Vegy nincs szükség rá, de akkor defenzív szempontból nincs rá szükség, hónem csak agresszív szempontból. Középcurópa helyzete valóban nagyon beteg. A lezajlott események villanyfényénél az orvosok megállapíthatják a diagnózist. De nem azért beteg Középeurópa, mert mi beteges ambíciókat táplálunk, hanem azért, mert még ennek a gyenge Magyarországnak szövetségét sem akarják megtűrni és beteg azért, mert visszaadták ugyan Magyarország függetlenségét, de elvették minden attribútumát és ennek a függetlenségnek árául oda állították egyfelői a népszövetséget, amely a döntö pillanatban szavát sem hallatta és másfelől a nagyhatalmak jóindulatát, amelyre a magunk regéről apellálunk és amelyet kérünk, űe amelytől félünk, hogy nem mindig fog megmaradni ennek a függetlenségnek oltalmazásában. Velünk szemben mindig két utat választották: Először beteggé akartak tenni, inficiálni akartak betegségekkel. Ez ellen tudtunk védekezni, mert felébredt a magyar nemzet egészséges életösztöne és most a direkt beavatkozás terére akartak lépni. Nekünk ezzel szemben csak egy fegyverünk van: és ez az, hogy szilárdan ragaszkodjunk a békéhez. Lehet, hogy vannak, akik ebben a Házban ezt a politikát gyáva politikának fogják minősíteni, azonban nem gyáva politika az, amely nem megy neki fejjel a falnak. (Taps a kisgazdapárton.) Ezentúl is a nagyhatalmak jóindulatát kérjük a magunk részére, mert a békés politikánál megmaradni szándékozunk, hogy pzt megtehessük, kérem a beterjesztett javaslat elfogadását. (Általános helyeslés és taps.) Apponyi tiltakozása. A miniszterelnök beszéde után gróf Apponyi Albert emelkedett szólásra. Szükségesnek tartom, hogy a miniszterelnök beszédét néhány vo8ZERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL) Kölcaey-utca 6. • Telefon 13-33. nással kiegészítsem. A bajok legjőbb forrása a trianoni béke. Középeurópa betegségét a helyzet le'jes félreértésén alapuló békeszerződés okozta. Most csak azokkal a sérelmekkel kívánok foglalkuzni, amelyek a békeszerződés keretén belül reánk szakadtak. Alapvető sérelem az, amely a szerződés 63. §-a ellen irányul. A békeszerződés kiegészítő része a nemzenek szövetségéről szóló rész. Eszerint a szerződés életbelépése napján — bár nem vagyunk tagjai a népszövetségnek — mindazoknak a jogoknak birtokába leplünk, melyeket a nemzetek szövetségének paktuma a hozzá nem tartozó álhmok számára biztcsit. Ezeket összegezi a 17. §., amely világosan tiltja, hogy fegyveres beavatkozással való fenyegetés alkalmaz'assék, mielölt az illető nemzet felszóiitást nem kapott, hogy a szóbanforgó vitás kérdésben elfogadja-e a nemzetek szövetségének szabályzalát. Amennyiben felszólítás érkezett az illető nemzethez, csak három hónapon belül van :neg a jogi lehetősége a fegyveres beavatkozásnak. Tehát a fegyveres beavatkozássel való fenyegetés a nemzetek szövetségéről szóló paktum flagráns megsérlése. Azt a kérdést intézem a hatalmakhoz, amelyek a nemzetek szövetségét megalkották, hogy humbug-e ez, csalás e, vagy igazság ? Felkiáltások: Tisztára csalás! Gróf Apponyi Albert: Ezt nem akarom mondani, csak felhívást intézek a hatalmakhoz, hogy ne legyen az (t. i. csalás) a müveit emberek között. Egy másik követelmény, amelv pzintén a békeszerződés megsértése, hogy a lefegyverzés ellenőrzésében a kisántánt részt óhajt venni. Egyedül a nagyhatalmak képviselhetik a lefegyverzés ellenőrzésénél a kellő objektivitást. Minden más beavatkozás a trianoni békeszerződés szellemével és szövegével ellenkezik. Az ülés tart. A washingtoni leszerelési konferencia. PÁRIS, nov. 4. (A M. T. I. szikratávirata.) Az angol S3jtó a washingtoni leszerelési értekezlettel kapcsolatban a következőket irja: Ami a tengeri fegyverkezést illeti, ebben a tekintetben a fegyverkezés korlátozásánál számot kell vetni a hatalmak különleges helyzetével: Anglia például élelmezésének biztosítása érdekében csak bizonyos határig csökkentheti *engeri haderejét. A francia lapok szintén élénken foglalkoznak a washingtoni értekezlettel. A Malin értesülése szerint több tekintélyes japán lap ugy nyilatkozott, hogy Japán nem ragaszkodik az angol—japán katonai szövetség fentartásahoz, feltéve, ha ennek a szövetségnek helyébe egy angol—amerikai—japán államszerződés lép.