Szeged, 1921. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1921-11-01 / 252. szám

SZEOED Szeged, 1921 november 1 Több mint ezer embernek főznek a városi szegényházban. SZEGED, október 31. (Saját tudósítónkul.) A Berlini-körut 11. számú házban működik Szeged városnak egyik leghumánusabb intézménye: a Szegényház. Alig-alig tudnak a létezéséről és alig-alig tudják, hogy a szegényház falain belül milyen áldásos munka folyik. Pedig ez az intézmény már 1882 óta fennáll, a szegények istápolásában mindig aktiv részt biztosított magának, sőt a háború alatt több mint kétezer embernek adott ingyenes ellátást. A szegényháznak Herbich Lajos városi ellenőr a vezetője, de nagy segítségére van a szegényház ellátottjainak és bentlakó betegeinek a tizenhárom Szent Vince-rendi nővér és közöttük is elsősorban Kandida nővér. A velük folytatott beszélgetéseinkből tudtuk meg az alábbiakat: Az intézményt a város tartja fenn és a polgármester utalja be azokat, akik teljesen ellátatlanok, vagy betegek. Ezekből most 136 egyén van a szegényházban, edénnyel bejár 800 szegény, 36 tanuló és ehhez jön a személyzet ellátása is, ugy, hogy jelenleg 1000—1100 személyre főznek. A városnak a szegényház havi 250—300 ezer koronájába kerül. A szegények reggel és este rántottlevest kapnak, délben pedig főzeléket és valamilyen húsételt. A 136 bentlakóval kisebb házi munkákat is végeztetnek, egyrészük azonban állandóan ágybanfekvö beteg, vagy aggkori elmegyengeségben szenvedő, akiket munkára egyáltalán nem lehet felhasználni. A szegényházban betegszobák, hálószobák és külön étkező helyiségek is vannak. A konyha mellett nagy előcsarnok van, ahol reggel, délben és este, mint katonáéknál, porciónként sorba veszik át á kiosztott ételt. A 136 szegénynek a szobáikba viszik az ételt. A város ingyenes ellátást ad 30 ipariskolai diáknak, van 10—12 diák, akik 15 koronáért kapnak itt kosztot és innen élelmezik azt a hat szegénysorsú egyetemi hallgatót is, akiknek ellátását a város vállalta magára. Ezek és a 136 szegény délben levest és főzeléket hússal és este is főzeléket hússal kapnak. A diákok a szegényházban kapott élelmüket egy szomszédos kis korcsmába viszik, ahol mégis csak teritett asztal mellett fogyasztják el az ebédet. Nagy türelem és kitartás kell ehhez a munkához, melynek legnezebb része a megrokkant szegények ápolása; a Szent Vince-rendi nővérek gondossága a szegényházat mégis a város leghasznosabb és legszociálisabb intézményévé teszi. z Aranyért, brllliánsárt magas árat fizet Fischer ékszerész Korzó-kávéház mellett, A halottak birodalmában. Séta a temetőben halottak napja előtt SZEGED, október 31. (Saját tudósítónktól.) Már csak órák választanak el bennünket a soha vissza nem férőkről való megemlékezésnek szomorú napjától: a halottak napjától. Vasárnap délután van. Három órát jóval elharangozták, mikor a Dugonics-téren, a csúf szeles időjárás elöl menekülve, felültem a temetői villamosra. A villamos zsúfolásig megtelt. Qyászruhás asszonyok, leányok kis ge>eblyékkel, ásókkal és öntöző kannákkal felszerelve a temetőig váltottak jegyet- Én is odamentem. A villamoson velem szemben egy mélyen lefátyolozott gyászruhás uri leány ült. Bánattelt szemekkel maga elé nézett és c-ak időnként adott választ a mellette ülő barátnőjének, aki száz kérdéssel ostromo'la és Aallani akarta. Zaj volt a villamoson,'igy csak szótöredékeket birtam felfogni a két leány beszélgetéséből és csak azt vettem ki tisztán, amint halk, neheztelő hangon fedte a gyászruhás leányt a barátnője. — Már megint és itt kezded. Rossz" vagy. Kétségbeejtesz engem is. Többet nem is hallottam. Csak egy csüggedő, könnytelt, szomorú szempár tükrözte vissza a mindent szerteromboló vihar képét: a gyászruhaj leány két fekete szeme. A másik szempár szinte segitségeikérően tekintett szét a zsúfolt villamosban, majd barátnőjének halványpiros arcán megakadt. Kiértünk a temetőbe. A temető bejáratánál koldusasszonyok alamizsnáért nyújtották reszkető kezüket és siró hangon Jézus nevével üdvözölték a temető kapuját átlépőket. Előttem ment a gyászruhás leány és barátnője. Utánuk szegődtem. Egymásba karolva szaporították léptüket, majd a főútról egy kis mellékösvényre térve, egy hant mellett megállottak. Hangtávolságnyira tőlük, de ugy, hogy az arcukat is kivehettem, én is megállottam és figyelni kezdtem. Egyszerre felcsukló zokogás tört fel a gyászruhás leány kebléből, aki átkarolta a fehér márvány síremléket. Barátnője simogatta, majd anyáskodó hangon csiltitgami kezdte: — Nyugodj meg kedvesem. Okos lány vagy. Tudod, hogy a,jó Isten rendelte igy. Hallgass rám kedvesem. — Igen, a jó Isten rendelte igy — válaszolt a másik zokogó hangon —, ezt mondjátok mindig, de arra feleljetek egyszer, hogy miért azt veszi el, aki a legjobb, akit legjobban szeretünk és aki nekem mindenem volt. Erre aztán egymásra borultak és mind a ketten sírtak.- Jöttek-mentek az emberek. Futó pillantást vetettek a két leányra. En is tovább mentem. Zsebkendőmmel megtöröltem Párisi Nagy Áruház Baba-Klinikája mindennemű babajavitást november végéig elvállaL 119(1 óriási választék: celluloid, porcellán babafejekben, valamint parókákban. i L arany, ezüst ékszereket, régi pénzeket rendkívül magas árban megvételre keresünk ékszerészek szemeimet, meri ugy éreztem, hogy megteltek könnyel. Sorbajártam a temető minden apró zugát. Sokan voltak a temetőben. Szülői, testvéri, rokoni kezek rendezgették az elköltözött kedvesek sirhantját. Kevés sirás, csak csupa bánatos arc, fájó tekintet. Sok síron friss virág pompázik, de sok sir van virág nélkül is. Olvasgattam a sírkereszteket. Itt is, amott is ismerős névre bukkanok. Volt iskolám stereim sírjánál elébem idézem a halottnak emlékét, a szavajárását és egy röpke pillanatra visszatérek a kedves iskolába. Látom, amint bejött az osztályba, hallom, amint kis könyvében lapozva nevemet szólitja, ágaskodva a harmadik padból jlátom, amint beírja az érdemjegyemet . . ., aztán kiment . . ., mig egyszer visszasem jött . . . Sirhantjánál állok és oly jól esik emlékezni. Tovább menve kiérek a hősök temetőjébe. Katonás vonalban egymás mellett a éirok. Sokan vannak ilt eltemetve. Szegedi, vidéki és sok ismeretlen. A temető végén francia katonák nyugszanak. Francia katonák, távol hazájuktól, a szülőjüktől, hitvesüktől, talán a még meg sem csókolt, soha nem is látott édes gyermeküktől és pihenik örök álmukat. Megálltam és végigtekintettem a sok-sok sirhanton. Alkonyulóra járt már. Tekintetem a felhős égre meredt. Az- emlékezések szines ködébe burkolództam. Ott jártam Doberdo tikján, a Piave mentén. Láttam Gorlicét és a Karszt gránit szikláit. Hallani véltem ezer ágyutorok dübörgését, ezer haldokló jajgatását. Láttam a sebeket, melyeket golyók ütöttek. Süvít a srapnel!, halalt szór a gépfegyver. Tomboló hateban arat a kaszás és viszi el tőlünk, akik közel állanak hozzánk. A gyászos emlékezésnek fájó könnyét hullatom tiérettetek, jó testvérek. Tiérettetek, kik a hazáért estetek el. Szegények, ugye érzitek, mert meg kell éreznetek, hogy hiába festette véretek biborrá a hótakaró!. Magyar nemzetünk megcsonkítva, idegen járom alatt nyög. Véretek hiába áldoztátok testvéreitekért. En hiszem, hogy ti meghalljátok a rabmagyarok buzgó imádságát és Rákóczi kurucaival, tomboló paripáitokon, ott lesztek majd a nagy feltámadásnál, amikor a nemzet ismét nagy lesz és szabad a magyar ... Visszafelé indultam. A két leány már elment. Odamentem a sirhoz. Sötét volt már, alig tudtam elolvasni a sírfeliratot . . . Fiu név, élt 24 évet, meghalt 1920 október 30, siratja özvegy édesanyja és bánatos menyasszonya. Istenem, mily kegyetlen is tud lenni a sors. itt fekszik a vőlegény, amott a szülő és messze, távol, jeltelen sírokban nyugszanak ők, az apák, a vőlegények, akiket talán még ma is rendületlen hűséggel visszavár reménykedő kis menyasszonyuk.^ Ores a temető. A kapujához érek. Sötét van. A csillagok egymásután gyúlnak ki az ég kárpitján. Mindmerannyi elköltözött testvér emlékezetének lángja. A temetőcsősz bezárja a temető kapuját és utánam "szól: Nyugodalmas jó éjszakát 1 I TEGNAP nyilatkozatot tett dr. Bonta Rakovszky István védője egy újságíró előtt s a következőket mondotta: — Előszűr a vádat kell ismernem. Kijelentem, éa még. a vádat sem ismerem és csak annyit ttidok, amennyit ma délben Rakovszky közölt és ez az: hogy az ő első kihallgatása megtörtént. Értesültem továbbá arról is, hogy a vizsgálatvezető Szílassy Pál fóügyészhelyettea kihallgatta már Andrássyt és Sigrayt. Az egész bűnügy egyébkent még olyan stádiumban sincs, hogy az öst zes szereplők védőiket megválaszthatták volna. Andrássy még nem nevezhette meg védőjét és Beniczky Ödönnek is csak tegnap volt alkalma védőjét megnevezni Forrai Miklós személyében. Gróf Sigrayt dr. Deb'eczem Sándor védi, Friedrich István védője dr. Polónyi Dezső. Gróf Andrássy Gyulát ma a feleséga is meglátogatta, aki hosszasan időzött nála. Andrássyék elölt tegnap délben hirdette ki Szilassy főügyészftelyettes a letartóztatást elrendelő végzést. • A királypuccsal kapcsolatban letartóztatott gróf Áhdrássy Gyula, Rakovszky István, Friedrich István és Beniczky Ödön ügyében vasárnap érdemleges fordulat nem történt. A politikusok meglehetős nyugalommal tűrik a rájuk nézve szokatlan fogságot. Sokat tárgyalnak a mentelmi jog kérdéséről a jogászok, akik azt a telfogást képviselik, hogy most. amidőn a nemzetgyűlés nincs együtt, a hatóság a bűntények esetében nem várhatja a nemzetgyűlés összehívását és az az álláspontjuk, hogy at eddigi eljárás törvényszerű. • A tegnapi lapjelentések szerint az angol kormány útnak inditotta a Fekete tender torkolatánál horgonyzó dunai ftoltil.it Budapest felé, hogy a fedélzetén őrizetbe vegye Károly királyt éí Zita királynét. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda ma este a Havas-ügynökségnek párisi táviratát közli, amely szerint az az ágyúnaszád, amely elfogja szállítani Károly királyt Calsban várja be a nagyköveti konferencia döntését. • A francia sajtó kezd nyugtalankodni azok miatt a riasitó hirek mia.t, amelyek a kisántánt ultimátumáról érkeznek. A Petit Bleu éles hangon támadja s kis ántántot. A kisántánthoz — irja — jórészt olyan népek tartoznak, amelvek a háború előtt nem éltek önálló államéletet és amelyek a háború folyamán Awztria •oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerre fejűkbe vették, hogy megsemmisítik Magyarországot. Nemcsak Franciaország érdekei, de a józanság legelemibb követelménye parancsolja, hogy Magyarországot pártfogásunkba vegyük és függetlenségét megmentsük. Ha a magyarok a kisántánt elnyomása alá kerülnének, akkor az egymásra utaMságifcényszcre alatt hamarosan csatlakoznának egymáshoz az osztrákok, a magyarok és a bolgárok és hároman együttesen előbb-utóbb engednének Németország vonzásának. Franciaországnak idejében el kell hárítania ezt a veszedelmet és nem szabad megtűrnie olyan természetű nyilatkozatokat, aminőkre ma a kisántánt ragadtatja magát Andre Payer a Presse hasábjain azt irja, hogy a csehek és szerbek vissza akarják csinálni a velencei egyezményt Nem szabad elfeledni — irja —, hogy a magyar kormány milyen tökéleteseh korrekt magatartást tanúsított és milyen gyorsan intézkedett abban az irányban, hogy a restaurációs kísérletet meghiúsítsa. A nagyhatalmaknak közbe kell lépniök és meg kell akadályozniok, hogy a kisántánt belekössön Magyarországba. Ha Károly király nem akarna lemondani, akkor ám proklamálják trónfosztását de a nagyhatalmak ez az incidens késedelem i nyerjen. A Matin hasábjain Sauerwein ismerteti a budapesti helyzetet és azt irja, hogy a kisántánt beavatkozása az egész magyar nemzetet egy csatasorba állítja. A Petit Journal levelezője beszélgetést folytatott werkmann századossal, az ex király bizalmi emberével, aki kijelentette. & L tSSÍÍSU'Sr^ "»»> as&UI a,u " magyarok, legyének rajta, hogj lelem nélkül elintéztet D san megbetegedeti. Tegnap nem lehetett kihallgatni, mert Esküdt magas lázat ka. pott 6 a fogházorvos jelentése szerint őt kihallgatni ezidőszerint lehetetlen. beszerezni még a leszállított olcsó árakon elsőrendű, tartós kivitelű —-- — •• " HWA Kossuth Lajos-sjgárut 8. Telefon 7-73. ,1U