Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-30 / 251. szám

SZEOED Budapesti záróárfolyamok: Napoleon , font , dollár 780— 795 fr. frank —. .—, lengyel márka , márka 475-482, lira —.—, oszt. kor. 227,-23, rubel , lei 530 , sokol 7.90—7.92, dinár 10.00-10.20, sv. frank . AZ összes jilíCl Wlü beváltását és beszerzését legelőnyösebben, tőzsdei napi áron eszközli KROÓ rcRcnc ® tol- és NuTiltMdit • Vaspálya-utca 5. o Szeged-állomás mellett. Telefon 6-89. Pénztári óra egész nap. 7ÜRICH. október 29 (Nyitás.l Berlin 3.17,1 Newvork 545, Milano 21.55, Bukalest 355, Budapest 0.70. Varsó 13 Grácia 5.15, Bécs -25, osztr. bélyegzett 17, Zágráb 1.85. Dinár, Dollár, Lei, mindennemű 877 PÉNZEK vétele és eladása KAROLYI-UTCAI KROÓ BANK- ÉS VÁLTÓÜZLET I. ker, Károlyi-utca 2. és Feketesas-utca 8., íarok, volt Feketesas-kávéházzal szemben. PÉNZTÁRI ÓRA EGÉSZ NAP. ^vrrYvrYYvvyvYvvYrvrrrYrvv 13-33 a SZEGED telefonszáma. yvwvwvwYyrwwvmw yyy farkeaztik: Dr. SZUA&SV CASAR t. VIKMES fcR»6 A ocrkesziétért telető* Or fcZILASSY QASAR Uptulajdono.: ,SZEOtX>" lapkiadúvállalat r.-l A szegedi cigánysoron. Tessék elolvasni. ÍJK^SSSS ''stísét, uijácsinAlását szakszerűen, legolcsóbban készíti felelöt: C-K mellett. PfCMCZ KAROLY [ Pnekfllt kalapos. Nöi filc és velúr kalapok is *» készülnek. Mars-tér 8. szám, kórház során. Magnar-OIasz Bank o Részvémrfársaság 1045 SZE6EDI FIÓKJAI: BELVÁROS: ALSÓVÁROS: Vörösmarty-u. 5. Bol dog asszonyKa szin ó-épület. sugárut 59. szám. Salát tőkék: ca 600 millió kor. SZEGED, október 29. (Saját tudósítónktól.) Elnézem és elhallgatom esténkint a muzsikus cigányokat, megmaradt országunknak megmaradt specialitásait. Valamikor nemzeti viselet járta köztük, most szmoking és frakk a módi, külföldön pedig uniformizálják őket a nagy éttermek, ahova az impresszáriók mint magyar specialitást viszik ki őket, a „madjár tzigánok"-at. Nem is tudom mit szóljak ehhez. Egy időben azzal foglalatoskodtak histórikusaink, hogy a magyar cigány nem is magyar. A cigány tényleg különös fajta, de csak Magyarországon él ez a faj és minden idegükkel ide húznak, a nótájukban az ezeréves magyar bánat zokog és mégis csak sz élelmes impresszáriónak van igaza, aki évtizedek óta szállítja a külföldnek a Rigó Jancsikat, a Rácz Lacikat, a Vajdákat, Kukac Lajosokat, mert az operettfigura, amit a talmi zenéhez irnak ujabban, — jó magyarsággal szólva — fals. Régi tervemet valósítottam meg, hogy meglátogatom a barnaképű, feketehajú cigányokat és hogy megismerkedem a családi életükkel. Felső városon legalább 150—200 cigányfamilia lakik, soknak saját háza van. De jobban mondva nem is az övék a ház, Hanem az asszonyé. Az asszonynak különösen fiatalabb korában legális foglalkozása volt; ruhaneművel kereskedett, aprójószágot meg malacot hizlalt, mialatt az ura, az éjszakák sürü mámorát aludta nappal. A háború előtti években 2000 koronáért egészen csinos kis házacskát lehetett venni a felsővárosi Római-körut, meg a Gedóhoz vezető sugárut méllékutcáinak környékén. Horváth Árpádot, a nagyrahivatott fiatal prímást kerestem fel, aki a Zárda-utcai szülői háznál lakik. Gyönyörű, verőfényes délelőtt, az ember külön szeretné minden sugarát a Napnak megköszönni, mert ilyenkor ez mégis csak ajándék. Szép, gondozott kertre nyitom a házacska zöld kapuját, bekocogtatok az ajtón. Az öreg Horváth fogad, aki kontrás a fia bandájában. Elmondom, hogy mi járatban vagyok és hogy az Árpáddal szeretnék beszélni. — Nincs még itthon, oda van mulatni valami fiatalsággal. Megjegyzendő 11 óra volt már, de hát élni csak kell a cigánynak is valamiből. Székkel kínáltak meg Horváthék, megmutatták a családi fényképeket, meg a bandáét is, mely ott díszelgett a nagy szoba asztalának a közepén. Akárhova néztem, mindenütt a* Árpád képe, hóna alatt MEGNYÍLIK november hó l-én a Szegedvidéki Uradalmi Tejcsarnok STEFÁNIA FIÓKJA Petőfi-utca 8., dr. Nyilassy-féle palotában. A Szeged-Alföldi Takarékpénztár elfogad betéteket folyószámlában és betétkönyvecskékre a legmagasabb kamatláb rnellctt, eszközöl wieni, prágai, berlini, buka,est' és jugoszláv kifizetéseket napi áron. 1143 kölcsönöket Idegen valutákra, értékpapírokra ós árukra. a hegedűvel. Mondom: ez mind az Árpád ? — Bizony és ha még százszor annyi is volna, — replikáz az anya. Megkértem aztán az öreg Horváth bácsit, hogy jönne velem, mert végig akarok nézni a cigánysoron. Azt mondja: merre akarok mennyi ? Liget- utca, Rom- utca, Gém -, Timár-, Hóbiárt basa-, Gál-utca? Mindenfelé cigány lakik. El is indultunk végre a Római-körut irányába. Alig mentünk néhány lépést, ismerősbe ütközöm. Köszöntjük is egymást. Hogy is hivják ? Nagy Jóska. Persze hogy ismerem. A Royalban játszik azt mondja és most szedi össze a bandát, mert próbát kell tartani. Elköszöntünk. Szerettem volna elsősorban a cigány vajda Kukacot (Urbán Lajos a becsületes neve) meglátogatni. vagy a prímadonnákat: Károlyi Árpádot, meg Vajda Jancsit, és felfedni az inkognitójukat. De kísérőm alkalmasint nincs jó viszonyban velük, no meg ezek véletlenül egész más vidéken laknak. Az öreg Kukac a Bárka-ulcában lakik, de ilyenkor délelőtt ő nem igen tartózkodik otthon. Az utcán egy-két purdé ül a ház előtt. Találomra benyitok egy házba. A napon ül a ház ura, jóképű, barnaarcu idősebb cigány. Pipál és egykedvűen fogadja a bemutatkozást. Én sem zavartatom magam, szétnézek a tágas udvarban, papirt, ceruzát veszek ki a zsebemből és jegyezni kezdek. — Nem adót jöttem én összeírni — mondom — csak ugy eljöttem nézgelődni. — Jaj, én meg mán attól féltem. Beszéltem vagy 15 családdal. Mindenütt a panaszon kezdik. De ha széjjel néz az ember köztük, a legtöbbnek kevés oka lehet ugyan a panaszra. Amit nappal dolgoznak az ugyan nem munka. A cigánynak különben is este virrad. A kávéházi 80—100 koronás jövedelmet keveslik, de arról bölcsen hallgatnak, hogy éjszaka sem muzsikálnak ingyen hajnalig, meg az' esküvői muzsikáitatást is szívesen megszokták fizetni. Egy női családtag meg is mondta a véleményét, hogy az olyan előkelőbb cigánynak havi fizetést kellene kapnia. Visszhangja azonban nem akadt a furcsa ötletnek. Az asszony azért folytatta: Itt ha az Isten cigánya lenne, sem tudna megélni az ember. Feladósitjuk magunkat. Egész éjszaka oda vannak és csak barátságból, meg azért a kis borért muzsikálnak. A Munkácsi-utcában egy másik háztulajdonost akartam meglátogatni. Már a kilincsen volt a kezem, mikor egy asszony rámszólt, hogy nincs otthon a sógor, elment a huga temetésire. Egy sarokkal odább van a Timár-utca. Lakaton Imre pipál itt szintén a saját házában. — Á — azt mondj i — én kis helyen játszom; nincs kereset. — Hát akkor ez a házacska? — Az asszony muzsikálta össze, azé a ház. — Hát ebéd mikor van? — Hát mikor megfő. Valaki- azt mondta, menjek a Ligetutcába. Itt minden házban cigány lakik, ezek már valamivel szegényebbek. Egy értelmesebb emberrel szóba elegyedem, beszélgetünk. Hamarosan ott termett mellettünk egy jól megtermett asszony és ahogy a jegyzetemből felnézek, látom, hogy egész tekintélyes csoport verődött össze körülöttem. Ugy gondolkodnak és élnek itt a kis házakba^, mint falun. Szegeden, tul a kiskörút körletén már falun van az ember. Az én emberem, ahogy a csapat közepén állunk, cézári gőggel diktálja a neveket. írok is belőle néhányat: Csiliga Károly, Szabó Miska, Csikaló Móric, Palotás Pista; mind bele akar kerülni az újságba. Egy uj jövevényt a csoport szélén ravaszul informálhattak, egészen a közelembe furakszik és csendesen, hogy csak én haljjam megkérdi: — Legalább egy kis húsra valót kapunk-e ? Már egy utcával arrébb járok, mikor néhány női hang szól utánam: — Hát az én uramat azért nem irja föl az ur, mert fogságba van? Rányitom a kaput egy tágas udvarra. Vén cigány áll a közepén, kezében egy öngyújtó meg benzin, azzal piszmog. A disznóól körül egy jóképű legény szorgoskodik. Felém jön, leemeli kemény kalapját: — Meg ne tessék mán irni, hogy a disznót elettem. (Este nagybőgőn játszik egy előkelő kávéházban.) Akárhova megyek nagyjában ugyanez a kép fogad. Az udvar közepére széket tesznek és az egyik — ugylehet valami jótékony egylet titkárának nézett — sorba kezdte mondani, hogy kinek hány gyereke van ; Bakró Jóskának 5 fia van. — Nem igaz csak három, kettő lány. — Borbás klarnétosnak nyolc Nem hagyták kibeszélni soha' most is közbevágott egy asszony • — Hát a Malkovics Bélának nem nem nyolc gyereke van? * Hü kísérőmmel, az öreg Horváth Károly bácsival hazafelé baktattunk — Este 12 óra után tessék egyszer megállni a finánciánál; olyankor látni csak, hogy mennyi a cicánv Fa kástól jönnek haza. 8 X' Elköszöntünk egymástól. iegclcsóbban fesi és veguileg fisziit JZ emelkedő ársk dacárPÍ 6 i'? LUCZrt JOZSCf kelmeteslő és vegyileg tisztító Ipartelep: Kazinczy-utcn 14. »Am —— Telelőn 10—71 Flóküzlstsk: Valério-tér, Pnprika-piae sorok és Gizella-tér 3 Különlegesség írógép j vállalat. írógépekhez összes kellékek. Varrógép, karbit és karbitlámpák jutányos árban beszerezhetők: 1148 Kelemen Márton és Társa cégnél Szeged. Kárász-utca 16. sz. Telefon 13-22. (Dugonics-tér sarok). TeIefon 13m72