Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1921-10-04 / 227. szám
SZEOED Szeged, 1921 október 4. Faur százados-ügyész vádbeszéde — A Tabódy—Dettre bünpör főtárgyalásának ötvenegyedik napja.— SZEGED, október 3. (Saját tudósítónktól.) A mai főtárgyalásra 8 óra után pár perccel vonult be a katonai törvényszék. Az ügyész és védők is megje'entek. A közönség soraiban katonatisztek, törvényszéki emberek és hirlapirók foglaltak helyet Dr. Faur János százados-ügyész ünnepies fekete öltönyben jelent meg. Förster tábornok, elnök: Megnyitom a főtárgyalást. Felkérem az ügyész urat vádbeszédének elmondására. Dr. Faur százados- ügyész: Méltóságos elnök uri Tekintetes haditörvényszék I Tisztelettel sajnálkozásomnak adok kifejezést, hogy önhibámon kivül a főtárgyalásból egy napot betegségem miatt elmulasztottam. Ma is csak a tekintetes haditörvényszék iránt érzett tiszteletből jelentem meg, mert kezelőorvosom véleménye szerint ágyban kellene feküdnöm. Tabódy Zsolt ellen a főtárgyalás keretében lefolytatott bizonyítás alapján a vádat módosítanom kell. A módosítás azonban nem érinti a tényálladékot. Zarecsnik János katonai végrehajtó-bizottsági tag elfogatását megakadályozó és a Nagelakció elfojtására irányuló ténykedését bevonom a felségárulás bűntettébe. Vádat emelek Tabódy Zsolt ellen felségárulás büntette miatt, melyet a törvénykönyv 10 és 20 év közötti súlyos börtönnel sujt. Tabódy Zsolt a felségárulás bűncselekményét az által követte el, hogy 1918-ban, az úgynevezett őszirózsás forradalom idején, a Klauzáltéren, a Kárász-ház erkélyéről bejelentette a helyörségnek a nemzeti tanácshoz valú csatlakozását, majd ped g a katonaságot feleskette a népköztársaságra. Hogy miképp vélekedtek mái akkor Tabódy működéséről, itt van az Igazsúg cimü lapnak Szalay hitlapiró tollából eredő cikke, mely szerint Fülöpp altábornagy kénytelenségből csatlakozott a nemzeti tanácshoz, de vezérkarával visszavonult akkor, amikor Tabódy a katonaságot feleskette a népköztársaságra. Tabódy már 1919 tavaszán összeköttetésben állott azokkal, akik később a proletárdiktatúrát megvalósították. Ezt maga Tabódy is beismerte. Tudott dolog, hogy Lencz Géza • és Szalay János hirlapirók — kik minden eszközzel a proletárdiktatúra megalapozásán fáradoztak — szintén állandó összeköttetésben voltak vele. 1919 február elsején a szegedi nemzetőrség gyűlést tartott, amelyen többek között Tabód; is felszólalt. Beszédéi ezzel a felszólítással fejezte be: „Világ proletárjai egyesüljetek I" Ez a jelszó világos bizonyítéka Tabódy gondolkodásmódjának és működésének. Ez tette azt, hogy Pogány József és a többi nagyhangú vezér figyelme ráíerelődött. Ezért bízták meg őt a VI-ik hadoszíály megszervezésével. Stromfeld Aurél jelenleg börtönfegyenc (? I), Shvoy ezredes és Soós tábornok vallomásai megerősítik a vádnak azt a részét, amely azt állitja, hogy Tabódy sohasem nyerte volna e megbízást, ha viselkedése, érzelmei és működése miatt erre rá nem szolgált volna. Március 11-én Soós tábornoktól Tabódy átveszi a körletparancsnokságot. Ebben a minőségében az az első kivatali ténykedése, hogy személyesen jogadja a Neuberger-féle különítményt, mely a rendcsinálás ürügye alatt jött ugyan Szegedre, de rendcsinálás helyett garázdálkodott. Tabódy tétlenül nézte a garázdálkodást és azt, hogy a jog megcsúfolásával, mint diktátorkodik, hirdet statáriumot Neuberger „várofckormányzó*. Rátér ezután annak ismertetésére, hogy Tabódy milyen magatartást tanúsított március 22-én. A városban megalakult direktórium felszólítására megtartotta a körletparancsnoki tisztét. Azzal védekezik ugyan, hogy ezt a megélhetése és tiszttársai érdekében tette, védekezését azonban megcáfolják a tények: mint körletparancsnok, tagja lett a forradalmi végrehajtó-bizottságnak, mely mint a tapasztalatok bizonyítják, tisztellenes szerv volt. De nemcsak egyszerű tagja volt ennek a bizottságnak, hanem legfőbb exponense, ó irta alá rendeleteiket, igy többek között azt, amely a vörös hadsereg szegedi megszervezésére vonatkozott. A tiszteket a vörös hadseregbe való belépésre buzdította. Március 26-án sürgős jelentkezésre hivta fel a vörös hadseregbe belépni szándékozó hivatásos tiszteket és altiszteket. Április 17-én egy vörös szellemben megirt parancsban intézkedett a tisztek parancsuoklási jogának korlátozásáról. Mindezek a tények feltétlenül elegendők ahhoz, hogy a biróság meggyőződjék arról, hogy Tabódy — védekezése ellenére — igenis részt vett a vörös hadsereg megszervezésében és minden eszközt felhasznált arra, hogy azt elősegitse. Március 26-án, mikor a direktórium kivonulni szándékozott, Tabódy parancsot adott Szeged katonai kiürítésére. A parancsot Szántó népbiztos sugalmazta, aki arra az esetre, ha a kiürítés a franciák miatt nem menne simán, még ellenállást is tanácsolt. Március 27-én történt a kivonulás és Tabódy csak azért nem ment ki, mert ez nem volt lehetséges. A kivonulás után Betrix francia városkormányzó magához hivta Tabódyt, akiben a régi rend egy oszlopát látta és felszólította, hogy vállalja el az úgynevezett .védelmi" parancsnokságot. Tabódy a kérés teljesítését a munkástanács beleegyezésétől tette függővé. A munkástanács határozata alapján azután elfogadta a felajánlott tisztséget azzal, hogy a szovjet szellemében dolgozik tovább is. Március 28-án Somogyi, Dettre, Tabódy aláírásával egy proklamáció jelent meg .Szeged népéhez" címezve, melyben az aláírók kijelentik, hogy a helyzet a direktórium kivonulásával megváltozott ugyan, de ők továbbra is ,a tanácsköztársaság diadalmas szellemében" vezetik a város ügyeit. Az elnöklő Förster tábornok itt félbeszakítja az ügyész beszédét és tiz perc szünetet rendel el. Szünet után dr. Faur ügyész folytatja vádbeszédét. Részletesen foglalkozik Zaretsnik elfogatásával. Hangsúlyozza, hogy Tabódy nem átalotta volna lázadó tisztikarnak minősíteni a nemzed alapra helyezkedett tiszteket, mert ártalmatlanná akarták tenni és tették is Zarecsniket, az exponált, véresszájú kommunistát. Altér ezután a Nagel-féle ellenforradalomra. Tabódy az ellenforradalmi szervezkedésben bűncselekményt I látott és hogy az abban résztvevőknek különösebb bántódása nem történt, az nem Tabódy érdeme, mert a kihallgatásokat végző egyének fölfogása hiúsította meg, hogy bizonyítékokat találjanak. A szervezkedés megakadályozásával a proletárdiktatúrát akarta Tabódy erősebbé tenni és a bellázadást nagyobbítani. A rendfokozati jelvények visszaállításával kapcsolatban Tabódy megakadályozta a régi, becsületes rendfokozati jelvények visszaállítását. Hisztérikus vénkisasszonyoknak nevezte azokat a tiszteket, akik antnk visszaállítását követelték. Szamárságnak nevezte a kokárdajelvényt és beteg ellenforradaímároknak nevezte a nemzeti alapon álló hazafias tiszteket. Nagy bün terhelhette Tabódyt akkor, amikor egy fegyelmezett tisztikar parancsnokával szembehelyezkedett és kiadta a jelszót: Eddig és ne tovább I Tabódy beszédeit mindenkor a proletárdiktatúra érdekében tartotta. Minden ténykedésével, nyilatkozatával, tanácsával, példaadásával a tanácsköztársaság érdekében cselekedett. Ténykedései magában foglalják a felségárulás tényalladékait, ezért kéri a törvénykönyv már megjelölt szakasza alapján kiszabni a büntetést. A tisztek közötti becsületsértés miatt emelt vádját elejti. Azután Dettre Bélával foglalkozott. Eredeti vádiratomat fentariom — mondotta — azokban a bűncselekményekben tartom bűnösnek, amelyeket már megjelöltem és a már megjelölt büntetési tételek alapján kérem megbüntetését. Amidőn itt tényeket és tényálladékokat, mint büntetendő cselekményeket jelölök meg, ki kell mutatnom ténykedésük általános irányát. Tabódy Oroszországból egy teljesen megingott, rossz idegzetű emberként tért vissza. Orosz hadifogságban az ott látott események azt a benyomást keltették benne, hogy a proletárdiktatúra az egész világon végigseper. Ezért nem volt elég ereje ellenállni és ezért lépett a diktatúra szolgálatába. Politikai bűncselekménnyel vádolok, ezért kötelességem rámutatni a proletárdiktatúra kitörésének előzmén>eire, melyeket a vádlottak nyilt szemmel figyelte. meg és még sem akadályozták meg. Már 1918ban a Világ és Az Est beharangozó cikkei jelentek meg. A szociáldemokrata párt .Munkások, elvtársaki" megszólítással az osztályuralom önzése ellen buzdította a munkásságot. Hol van azokban szó a magyar nemzeti függetlenségről és az ezeréves magyar határról? A szociáldemokrácia a kommunizmus megvalósítását követelte, mert végeredményben csak ez a végcélja. A hazafias álarcot nem lehetett komolyan venni, mert hiszen Kun Béla már március 28 ár. kijelentette, hogy a tanácsköztársaság nem áll nemzeti alapon. A francia városkormányzó befolyása nem szolgálhat vádlott védelmére, mert tanúvallomások vannak arra nézve, hogy a városkormányzó mindent ugy vett tényként, ahogy történt és csak a rendet és fegyelmet akarta. Március 27-én semmi akadálya nem volt annak, hogy Tabódy nemzeti alapra helyezkedj.n, ez csak saját akaratán múlott. Dettre Bélára vonatkozóan megjegyzi, hogy a materiális gondolkodás- szerint a jövő állama csak internacionális alapon épülhet fel. A materialisták ugyanazt tartják amit a kommunisták: A proletárnak nincs hazája. Vád tárgyává lehet tehát tenni Dettre materialista gondolkodásmódját is. Most, amikor vádbeszédének befejezéséhez ért, kötelessége utalni arra, hogy a vádlottak ügyét rendes bírói uton tárgyalták le és ezzel mintegy kedveznek a vádlottaknak. Az 1871-ben lezajlóit párisi forradalom után, minden bírósági itélet nélkül 6500 kommunistát lőttek agyon, majd bírói Ítélettel még ugyanennyi kivégzést hajtottak végre. A biróság kötelessége, hogy- a vádlottakat a legszigorúbb büntetésben részesítse. Szigorú megtorlást kér az alkotmánytipró vádlottakra. A haza szine elört hozott itélet, elégtétel kell hogy legyen a megbántott polgári társadalomnak. Éppen ezért tegye félre a biróság az álhumanizmust, bizonyítsa be, hogy büntetlenül nem lehet lázadni. A törvény telies szigorával le kell sújtani azokra, akik a jogrend alapját, a magyar alkotmányt és törvényt támadták meg. Ha ebben a pörben nem lesz szigorú a biróság, a sötétben bujkáló kommunisták gyengeségnek veszik a megbocsájtást Nem megértés kell — meri ez bün volna — hanem meg nem értés kell. A szigorú ítélet megnyugtatja a közvéleményt is, mert ezzel bizonyítékát adja a biróság, hogy ennek a béklyóba vert országnak, ha mindene elveszett is, megmaradt még a törvénye és alkotmánya, mely ellen büntetlenül bünt nem követhet el senki sem. Dr. Kőhegyi őrnagy, tárgyalásvezető, dr. Baránszky és dr. Eisner védők kérdésére kijelenti Faur ügyész, hogy a Tabódy elleni eredeti vádiratnak Balázs Béla zászlós esetére és a fogház kiürítésére vonatkozó részét elejti. Ugyancsak elejti Dettre Bélával szemben is a fogház kiürítése mialt emelt vádat. Förster tábornok, elnök a főtárgyalás folytatását holnap reggelre halasztja. TEGNAP és szombaton megkezdődött a kiviteli panamával megvádolt képviselők kihallgatása a rendőrségen. Szombaton este dr. Horváth András renrlőrfogalmazó kihallgatta Zeöke Antal képviselőt, aki tagadta, hogy résztvett a kijárásokban. Egyizben kért engedélyt egy mezőgazdasági szövetkezet részére, de pénzt ezért nem Jogadott el. Vasárnap délelőtt a kihallgatásokkal megbízott rendőrtisztviselő összegyűjtötte a vallomásokat és referáltak Kiss István rendőrtanácsosnak. A tanuk legnagyobbrészt enyhiietlék, vagy visszavonták azokat a terhelő vallomásokat, melyeket, neves Közéleti politikusok ellen első kihallgatásuk alkalmával abban a hiszemben tettek, hogy azzal saját bünüket enyhítik. ' A panama-ügyben letartóztatott terheltek védő ügyvédjeik utján letartóztatásuk ellen terjedelmes felfolyaraodast jelentettek L-e, Tímár Angella dr. Rupert Rezső személyében uj védőügyvédet választott. A felfolyamodást is már Rupert szerkesztette meg és nyújtotta be. Esküdt Lajos megtagadta a vallomástételt. Letartóztatását a vádtanács fentartotta. Plesz György vizsgálóbíró előtt oly kijelentést tett Esküdt, hogy türelemmel várja be, hogy mit szól a legfelsőbb fórum, mert bizik benne, hogy mégis szabadlábra helyezik. • A budapesti rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte gróf Grotta-Hamvay Ödönt, akit a királyi ítélőtábla más bünügyből kifolyólag a mult hét elején helyezett szabadlábra. Mostani letartóztatása régebbi bünügyből kifolyólag történt. A hatóságoknak az a g>anuja, hogy 1919 augusztus havában kémkedést követetett el Románia javára és elárulta a magyar állam fegyver- és lőszerkészletét. Eljárás indult meg ellene azon gyanú, alapján is, hogy Metzl századost a románokkal elfogatta. Hamvayt Plesz György vizsgálóbíró részletesen kihallgatta. Azzal védekekezik, hogy a feljelentés bosszú müve, mert az örökségéből akarják kiforgatni. • Drexler Qyula és Menyhárt József detektívek tegnap elfogták Soltvadkerten a Foresta-részvénycsalás másik tetlesét, Joanovits József fivérét, Lajost. • A népszövetség telies ülése tegnap elfogadta a hatodik főbizottságnak azt n javaslatát, hogy gróf Apponyi Albert levele értelmében, Magyarország felvétele kérdésének tárgyalását halasszák el a legközelebbi ülésszakig.