Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-23 / 218. szám

trcged.1921 szeptember 23. Ára 2 korona. Pénteb, II. ávf., 218. szám. E LÓ FIZ E T £61 ARAK: lgy ívre 600 kor. I H«!cy».dévrel50kor fii évr« 300 „ | te, hJrt 50 „ I Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Kölc«ey-ntc« 6. • Telefon 13-33. Tanulságok. SZEGED, szeptember 22. Olyan embernek, aki nem látja belülről a város gazdasági szerke­zetét, szinte hihetetlennek látszik az, hogy Szeged anyagi nehézségekkel kü/dött s hogy ez a gazdag város tul­magas pótadó kivetésével birta csupán gazdasági egyensúlyát fentartani. A most folyó városi bérföld-árve­rés azonban világot vet Szeged gazdálkodásának célszerűtlen voltára. Kiviláglott, hogy Szeged vagyona Í " >gos jövedelmének csak nagyon is hányadát biztositotta a varos háztartása részére; kiviláglott, hogy a város lakossága egy részének érdekében, amelynek pedig sokkal inkább módjában lett volna a város adminisztrációjának terheit viselni, uZ összlakosságon osztottak fel olyan összegeket, amelyek a vagyon rossz jövedelmezősége következtében hiány­zottak a közhatóság bevételeiből. Nem azokai üz időket étjük, ami­kor i kedv! zéseket és a privilé­giumokat nagyobD országos kár nélkül éJvezhemék az rgyesek, vagy az egye* osztályok. És különösen nem azokat az időket éljük, amikor tehermentesíthetnénk, va^y méltány­talanul könnyen terhelhetnénk meg olyan osztályokat, amelyek pedig legteherbiróbbak és legetősebbek. Magyarorbz; gnak egyetlen reá'ii vagyuna ma a föld. Becsületes és jö­vedelmező vagyon, amely független minden konjunktúrától, független kül­földi relációk ól. Nem pang, mint az ipar, rt int a kereskedjem, mert az éleiet jelenti, a mird nnapos életet. Jövedelmezősége biztos és szinte kijegecesedett magosságu, mert- a kínálat és kereslet egymás­hoz való viszonyában formálódnék ki az ár<késa kínálat mi' d g szem előtt tartja az<, hogy a maga szük­ségletét az árujának továbbadásával bizto itsj. Mikor a nagy katasztrófák: a háboiu, a forradalmak és ellenfor­radalmak végre lemúltak felelünk, egy mentsvára, egy erőssége, egy biztonsaga maradt meg az ország­nak: a föld népe. Ennek fel nem őrlődött energiájában, é eterejében, természetességeben láttuk mindnyájan a magyar haza ujjáépitó ének etős talapzatát. Es igazunk volt s igazunk v^n ma is. De ez a meggyőződés üzu'án túlzásokba is vitt: az újjá­építés alapjait nem akaruk teher­bírásuk arányában igénybe venni, sőt olyan kedvezményekben részesí­tettük Cket, hogy — mint azt mo*t itt Szelíden látjuk — most önmaguk ha áiozzák el magukat nagyobb ál­dozatokra. Nem önzetlenségből, nem áldozatkészségből, hanem csupán azért, mert tehetik és mert igy is elég hasznuk marad. Ez mement, emlékeztetés arra, hogy ne akarjunk egyebet elérni, mint mindenkinek, ak:nek megvan a tehetősége és a képessége, akár anyagiakban, akár szellemiekben, beállítsuk a nemzeti ujjáépülés nagy munkájába. Hegedűs pénzügyminiszter ismertette lemondásának okait. — A nemzetgyűlés mai Ülése. — * BUDAPEST, szept. 22. (Saj. tud.) A nemzetgyűlés mii ülését egyne­gyed 11 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Bejelenti, hogy a miniszterelnök kiván szólani Gróf Bethlen István miniszter­elnök bejelenti a nemzetgyűlésnek, hogy kormányzói leirat érkezett és ennek felolvasását kéri. . Dr. Vasadi Balogh György felol­vassa a kormányzói leiratot, amely­nek irattároa való helyezését kéri. Gaál elnök meleg hangon emlé­kezik meg Wtkerle Sándorról, amit jegyzőkönyvbe iktatnak. Beöthy Pál elhalálozása alkalmából az elhunyt­ról szintén mele* hangon emlékezik meg az elnök és bejelenti azután, hogy a szerb megszállás alól több város felszabadult és ezeken a fel­szabadult területeken * választások kiírása vált szükségessé. A buda­pesti királyi ügyészségnek nyomo­zása alapján összeférhetetlenségi in­ditványt tesz Tomory Jenő, Zeöke Antal, Pákozdy András, Gaál Endre é< Zák.íny Gyula képviselők ellen. Ezek ügyének a mentelmi bizott­sághoz való áttételét kéri. Ezekután Hegedűs # Lóránt pénz­• ügyminiszter az indeőlnitásról szóló • törvényjavaslatát terjeszti elő és kéti, hogy a Ház azt még a mai napon tegye át a pénzügyi-bizo'tsághoz. Majd a következőket mondjt: A be­nyuj'ott indemnitással kapcsolatban egy nyilatkozatot kell tennem a nem­ze gyűlésnek : Hopy javaslatomat beterjesztem, azt utódommal szemben követett lovaciasságom követeli. Meggyőző­désein az, hogyha Magyarország ki­kerüli a mostan felmerült akadályo­kat, vissz i fog térni ahhoz a poli­tikához, anuljet én hirdettem és amelyhez minden erőmmel ragasz­kodtam. Engedjék meg, hogy be­mutassam azokat az okokat, amelyek munkámat meghiúsították. A tisztviselő-kérdésen nem tudtam segíteni, hiába igyekeztem ezt a pénzünk javításával elérni. A hely­zet sulyossabbá tételéhez még hozzá­járult a szárazság is és különféle politikai bonyodalmak. Az a pénzügyi politika, amely­nek folytatására kényszeríteni akartak, nem felelt meg a politikámnak és igy nem is támogathattam. A konzekven­ciákat levontam és a lemon­dásomat ismételten bejelentem. Ha mások is olyan önfeláldozás­sal dolgoznak min' én és ha meg­várják mig a politika ege egészen kiderül, kivétel nélkül a mai pénz­ügyi politikát fogják követni pénzünk ériékének emelésénél. A levált or­szágrészek visszacsatolása szüksé­ges ahhoz, hogy pénzünk értéke véglegesem megjavuljon. Majd fejtegette még azokat az oko­kat, amelyek távozásra kényszeriíet­ték. — Netn vagyok abban a hely­zetben, — mondotta, — hogy he­lyesen és objektíve kifejtjein az oko­kat. Tervem voit egy külső és egy belső köicsön felvétele. A nemzet­közi pénzpiac helyzetének alakulása, a drágaság és bizonyos belső körül­mények hiúsították meg tervemet. Takarékossági elvemet sem vihettem olyan következetesenfkeresztül, mint akartam. Meg keil alkudnunk a hely­zettel, hogy kis állam lettünk. Meg kell állapítanom távozásom pillana­tában. hogy ily körülmények között az ország helpolitikála és az a kavarodás, amely a politikai pártok között van, a nemzetre nézve végzetes. Itt minden egyéni akció és azok, akik ezt az egyéni akciót szitják, nem tudják, mennyi kárt okoznak az ország gazdasági helyzetének. Beszéde végén kéri javaslatának az elfogadását. v E után gróf Bethlen István mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Hegedűs Lóránt pénzügyi politikájá­nak meghiúsulásával foglalkozva, a miniszterelnök rámutat arra, hogy a parlament túlnyomó többsége teljes mértékben helyeselte azt a kibonta­kozási tervet, amelyet Hegedűs nyúj­tott. Rámutatott »irra, hogy a pénz­ügyminiszter személyétől távol álló okok idézték elő az előállott hely­j zetet A helyzetet még sem tartja oly kilátástalannak mint azt egye­sek látják. Bejelenti, hogy a kor­mány minden erejével küzd a drá­gaság letörésére. Közgazdasági ta­nácsat állit fel. Az elsőrendű élelmicikkek kivitelét megszorítják. Kéri a pénzügyminiszter javaslatának elfogadasát. Mély szomorúsággal látja a pénzügyminiszter lemondását, de hangsúlyozza, hogy kétségbeesésre ok nincs. A rendkívüli segélyek, melye­ket októberben beszüntettek, száz százalék felemeléssel kerülnek ki­osztásra. A természetbeni ellátást kiterjesztik a tisztviselők .családtag­jaira is. Az elnök indítványára azután az ülést felfüggesztették, a javaslatot pedig kiadták a pénzügyi bizottság­nak, amely még ma letárgyalja és beterjeszti jelentését a nemzetgyűlés­nek, mely addig szünetet tart. ewwvwwwwwwwvwwwe A kereszténypárt és Nyugat­magyarország. BUDAPEST, szept. 2Z (Saj. tud.) Az Est írja'. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este értekezletet tart. Ma délután a pártnak egy négy­tagú küldöttsége kereste fel a mi­niszterelnököt és Nyugatmagyaror­szágot illetőleg szinte ultimátum­szerű követelést nyújtottak át. Ma este minisztertanács is lesz. Rassay provokáltaaminiszter­elnököt. BUDAPEST, szept. 22. (Saj. tud.) Tegnap délután gróf Bethlen István miniszterelnök részvétele mellett érte­kezlet volt, amellyen Rassay Károly a miniszterelnöknek egy nyilatkoza­tát magára nézve sérelmesnek találta és ezért az értekezletről eltávozott. Rassay az ügyet lovagias útra terelte és Ugrón Gábor és Szilágyi Lajos képviselők utján a miniszterelnöktől elégtételt kért. Bethlen gróf Klebels­berg Kunót és báró Kordnyit nevezte meg segédeinek, akik ma ülnek össze. millió hold termőföldet nyerünk a belvizek lecsapo­lásával. BUDAPEST, szep'ember 22. (Saj. tud) Az Uj Nemzedék irja: Dr. Udránszky József miniszteri taná­csos a belvizek lecsapolásával kap­csolatban a következőket mon­dotta a kormánybiztosság terveiről: Pálmonostortól Kskunhalason ké­részül Horgosig a Duna—Tisza közén félmillió hold területet borit a talajvíz. Ezen az óriási területen másfélszázezer hold van állandóan viz alatt. Erről csapoljuk le a talajvizet a minisztertanács rendele­téből. A Bánság szélére tejjel-méz­zel folyó Kanaánt varázsolunk. A ter­vezet szerint két nagy csatorna lesz. Az egész területet két vízrendszerre osztjuk. Az alsó vízrendszer csator- * nája Pálmonostorról kiindulva, Kis­kunhalas határán át Szeged alatt torkolik a Tiszába. A felső víz­rendszer csatornája pedig Kecske­métről kiindulva Csongrádnál ömlik a Tiszába. A két csatorna hossza ezer kilométer lesz. A munkálatokat két évre tervezik. Ha kora tavasszal megkezdhető lesz a munka, akkor a jövő évi eső előtt már rendbe hozzuk a területeket. Ez a munkálat negyed mil­liárd korondba kerül. Legi öbb munkát a kisajátítás és az érdekelt felekkel való tárgyalás ad. Ha a munkánk sikerül megkapjuk a kormány támogat.!-^, akkor két év alatt fél millió holtt földet kap Csonka­magyürorszdg. v \ lX A németországi robbanás­katasztrófa. BERLIN, szept. 22. (Saf. tul) A­németorsiági robbanásnak eddig 1000 halottja és 2000 sebesültje van. A robbanás színhelyétől 2 kilométerre is találtak 2 halottat és 50 sebesültet A kiviteli botrány. BUDAPEST, szept. 22. (Saj. tud.) A vizsgálóbíró a kiviteli botrány ügyével kapcsolatban letartóztatott Fcrbdth (Weisz) Róbert és Feldmár Mórné vizsgálati fogságát megszün­tette, mig Feldmár Mór vizsgálati fogságát fentartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents