Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-11 / 208. szám

Szege!, 1921 szeptember IU SZEOED Szegedi kis tükör fl drágaság. SZEGED, szeptember 10. Tegnap még napsugárba raírtottam a tollat Édes-bús melódiákról, lobogó érzékről, magyarruhás leányokról regéltem. nf ma már tekete, haragosan fekete, komor ,jntál,a mártom a tollat. Elhessegetem az : ábrándok szines raját s a való, kérlelhetvén Élettel vivőm meg tízperces csatá| mit • • • Letérek a virágos ösvényről. Otthagyom I , képzeletek rózsakertjét s rálépek arra a göröngyös útra, ahol ezrek és ezrek cipelik , terhet, a szenvedés, a nélkülözés keresztjét. lla az Isten tollat és gondolatot adott —, élek is vele. Nem cifrálkodásból, nem hiúságból, hanem sebek gyógyítására, üdvöt teremtő, lelkes eszmék ápolására és terjesztésére sorakoztatom a betűket S ezaket a lelkemröl szakadt apró ólomkatonákat- rajvonalba állitom. Megostromlott megrohamozom a hatalmas koloszszust: a drágaságot. S ha nem is dönthetem le, de megtépem dicstelen babérját... Beállítom a kis tükröt s összefont karokkal nézem a vetített képet. Ijesztő sötét, egyre változó vonalak és rajzok jelennek meg előttem. Most a piaci drágaság, majd a vendéglők, kávéházak hatványozott árai vigyorognak felém. A fogyasztó haloj vány arccal nyul egyre laposodó erszénye után, mig a tulajdonos mosolyogva inkasz| szál s megelégedéssel simogatja tekintélyes pocakját. És ez a kép százszor és ezerszer ismétlődik egymásután. De a háttér, az nem változik, az egy és ugyanaz: semmittevés, nemtörődömség. Feldöntöm a tükröt. A toll után nyúlok és kérdem: — Tűrhető-e, hogy a kávéházak 7 koronáért adjanak egy pohár tejet (cukor nélkül) akkor, amikor egy liter tejnek az ára 1

6 korona ? — Tüihetö-e, hogy a vendéglők egy aU*g húsételért az egész kiló hus árát megfzeitessék az odaszoruló vendéggel? — Tüihető-e, hogy egy főzelék alig látató feltéttel 25 koronás árban pöffeszkedék az étlapon ? — Tüihető-e, hogy a vendéglők a mesterien leszelt darabka kenyérért 2 koroait 'ámítsanak, holott kilóját 16 koronáért eszik ? Kérdem százszor és ezerszer: Türhető e mind ez? S ha igen, meddig? A végtelenségig ? A teljes összeroppanásig? Addig, míg a fogyasztó az utolsó párnáját, vagy B lelki üdvösségét is eladja ? És kérdem: nincs aki eien segítsen, aki ezt megeáiolja, aki a társadalom segítségére siessen? Nem akarom a tisztességes hasznot elvitatni. De azt igenis fennen hirdetem, hogy a kávéházak és a vendéglők árai nincsenek arányban a piaci árakkal. Vérlázító és beteges tünet ez, amihez föltítenül opeiáció szükséges. Álljon elő iz arrahivatott és tel,esitse kötelességét, innál is inkább, mert a lakásmizériák miatt iriási réteg szorul a vendéglői életre, iiztos, határozott és erős kézzel le kell Drni ezt a mesterséges drágítást, mert Iső: a közérdek és utolsó: a milliókra Ipekuláló magánérdek. Cs. G. Briliánsért, aranyért, ezüstért, arany-, és ezüstpénzekért, ékszerekért legtöbbet fizet Széchenyi-tér 9., Korzó-mozi ház. <; m LfEürSCH IMRE legelegánsabbcipők KUNITZERNÉL Kölcsey-u. 4. « mJtoMl Dao irtííTfflÉij. Fölelevenednek a negyvennyolcas idők — Egy szemtanú Nyugatmagyarország szabadságharcáról. — MISKOLC, szeptember 10. Miskolcra érkezett a Honvédelmi pírt felsővidéki kerületének főtitkára Abonyi Emil, akinek budapesti tartózkodása alatt alkalma volt beszélni a szabadcsapatoknak egyik Budapestre visszatért parancsnokával. Erről a be zélgetésről a következőket mondotta: — Budapesten való tartózkodásom alkalmával szerencsém volt a Nyugitmagyarországon harcoló szabadcsapatok egyik vezetőjével beszélnem. Mint irredenta, aki megértette e hircoknak nemzeti jelentőségét s aki egyet érez azt ott vérző szabadsághősöket, örömmel hallgattam beszédét, éreztem az ottani levegőt arcomon, láttam sáros csizmáját, melyen olt pihent Nyugatmagyarország földjének sara. Az ántánt átal megszabott s Ausztriának itélt területen a m. kir. honvédség nem táborozik, hanem a csendörséggel együtt visszavonult a határra. A szabadcsapatok vissza nem térhetnek, mert az ántántjegyzékek következtében kiadóit belügyminiszteri rendeletre a szabadcsapatok tagjait le kell tartóztatni. Így abba a helyzetbe kerültek a harcolók, hogy csak előre mehetnek És büszkén, bátran és életük feláldozásával mennek tovább, ahol csak az oszt- I rák zsoldos katonaság az eluntéi, j — Az 1848-as emlékek elevenednek fel — mondotta nekem a szabadcsapat parancsnoka —. Megtépett, sáros nemzeti zászlónkkal haladnak előre! Mögöttük hosszú kocsisor. Étkezésükről az ottani falvak lakossága örömmel gondoskodik. A szabadcsapatok legnagyobb része gépfegyverrel, puskákkal és kézigránátokkal van felfegyverkezve. A nem harcoló és helyi szolgálatot teljesítők rudraerősitett kaszákkal és vasvillákkal látják el őrszolgálataikat. (Tőrlés ) — A szabadcsapatokkal az osztrákok legtöbbször nem veszik fel a harcot, mert mint a fogtok beszélik, zsoldiuk annyira kevés, hogy e bizonytalan állapotokért, olcsó valutáért nem érdemes küzdeni. A Bécsben felszerelt legénység legnagyobb része még az útközben megszökik s felszereléseit eladja. A katonai felszerelésekkel üzérkedő csempészek magyar koronáért olcsón értékesitik a katonai felszereléseket. (Törlés.) — A szabadcsapatok munkájáért és területhóditásaikért a magyar királyi kormány nem felelős. A m. kir. honvédség és csendőrség viszavonult, a területet átvette Ausztria. Rendelkezzék felette. Föld kellett neki I Megkaphatja, de csak akkor, ha a szabadcsapatok tagjaiban már nem fog dobogni a szív és a megtépett nemzeti zászlókat nem lengeti Nyugatmagyarország szellője! (Törlés.) A magyar vitézség most ismét szárnyra kél és elhárít magáról minden vádat. Az ó becsületük a haza becsülete. Az ö d erőségük a haza dicsősége. Legyen az keresztény vagy zsidó vallású magyar, áldja meg őket a magyarok Istene I RÉVÉSZ BÉEiA TrtncTnoiriTÉzieTÉBcn c=a (Tisza-szálló, 1. em.) e= a beirolások megkezdődtek. Gyermekkurzus- Diákkurzus. Esti tanfolyam. KQlön csoportok. MagánórákUj táncok: Shvmmi, uj onestep, uj foxlrott. Iratkozni l«het Polgár-utca 22, I. cm. egész nap és f. hó 9-től kezdve délelölt 11 — 12 óra közölt Tisza kistermében. 943 yakkendő készites és javitá? legszebb kivitelben SÁNDOR IBOiYfl 759 Telefon 961. Mérey-utca 7, 1. em. 4. HU Hí •K HU Hl HU Hl « Hl HU H* •K Hl •R «8 HU Ht «8 Hü Hi Hl Hl Forduljon bizalommal cégemhez!!! Isiét maps iratot fizetek brilliánt tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért, pénzekért, valamint antik tárgyakért. Fischer K. ékszerész ^ jjj Kárász-utca 14* Korzó-kávéház mellett j» m * * m Si a* Si * St * Miért nem kaphat Teitelbaum Jakabnó iparigazolványt? Kik miatt pirul a magyar zsidóság? — A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara érdekes válasza egy kórelemre. SZEGED, szeptember 10. (Stját tudsitónktól.) A napikban a szegedi kereskedelmi kamarához ety kérvény érkezett, amelyben kenetteljes, alázatos szavakkal azt kérte Teitelbaum Jakabné gyomai magánzónő, hogy iparengedély kérelmét pirtolóan terjeszszék fel az illetékes halóságokhoz. A kamarában lelkiismeretes megvizsgálás tárgyává tették a kérelmet annál is inkább, mert ma n3gyon fontos, hogy az iparengedélyeit olyanok kezébe kerüljenek, akik arra a hazafias viselkedésükkel rászolgáltak. A vizsgálódás során azutín kitűnt, hogy Tietelbaum Jakabné nem egyedül álló asszony, hanem férje van. Az sem maradhatott ezek ulán titokban, hogy Tietelbaum Jakab ur, bár már 25 esztendeje, hogy Kisoroszországból Magyarországba vándorolt, még mindezideig elfelejtette megszerezni a magyar állampolgárságot. A Magyarországon eltöltölt 25 esztendő csak arra volt neki elegendő, hogy milliókat szerezzen magának. A háború alatt pedig egyenesen háládatlanul fizetett a magyarok vendégszeretetéért, háládatlanságában annyira ment, hogy két katonaköteles fiát ugy mentesítette a katonai szolgálat alól, hogy azt mondotta róluk, hogy orosz állampolgárok. Mindezeknek a tudatában a kamara vezetősége nem teljesítette Teitelbaumné kérelmét, hanem a kérvényt az elutasító okok felsorolása mellett visszaküldte Gyomára, a magyarság húsán élősködő Teitelbaum-családnak. A legérdekesebb a kamara indokolásának az a része, amelyben mint visszautasító okot azt is felhozza, ho^y a magyar zsidóság a TeiHbaum Jakab-féle elemeknek köszönheti azt, hogy magyarságát és magyar hazájához való ragaszkodását — ha ugyan erre illetéktelenek is — kétségbe vonják. Asztalos- és épületo o o o anyagok o o o o Épületfa minden ooo méretben ooo Fürészhulladék Zárléc és léc Száraz tűzifa minden mennyiségben, a legjutányosabban beszerezhető „SYLVANIA" Fakereskedelmi R.-T.-nál Szeged. Telefon 10-28. 818 (Volt Alföldi Gőzfürész R -T. Hattyassor) Garázdálkodnak a szokolisták NY1TKA, szept. 10. (Saj. tud.) Az Uj Lap irja: Nyitrán a cseh szokolisták gyűlést tartottak, amelyen a szónokok több, névszerint megnevezett birtokos meggyilkolására biztatták a jelenvoltakat. Az izgatás elsősorban Aitner Rezső földbirtokos ellen irányult. A gyűlés után egy csoport Ai'ner háza elé vonult, majd több szokolista az ablakon át belőtt Aigner szobájába. A földbirtokost egy golyó a mellén súlyosan megsebesítette.