Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-28 / 197. szám

SZEOED Nagy barátkozás a torony alatt a tanyaiakkal. Dr. Kószó vezette az egyesitett küldöttséget. Somogyi polgármester és a főispán beszéde. SZEOED, augusztus 27. (Saját tudósítónktól.) A felszabadult háromszög alsó­tanyai lakói kSzül röszkei, fekete­széli, nagyszéksósi és szentmihály­teleki magyarok gyűltek össze ma délelőtt a városháza közgyűlési ter­mében. Küldöttség formájában jöt­tek igy csoportosan a főispán és a polgármester elé, hogy ragaszkodá­sukat tolmácsol ák. A tanyaiak kö­zött voltak László Kálmán tb. tanyai kapitány, Börcsök Pál esküdt, Szabó Márton, Mészáros Béla, Loja István birtokosok és még számosan, akik nemzetiszínű szalaggal felpántliká­zottan várták a főispán, vagy a pol­gármester jövetelét. Dr. Kószó Ist­ván, mint a küldöttség illusztris ve­zetője és egyben szónoka, előbb dr. Somogyi Szilveszterhez intézte sza­vait, miután a főispán egyéb elfog­laltsága folytán csak későbben ér­kezett meg a torony alá. Dr. Kószó beszédéből az aláb­biakat közöljük: — Az a szerencsétlenség törlént velünk, hogy a wilsoni béke dicső­ségére olyan magyar területek is megszállás alá kerültek, ahol egyet­len idigenajku lakos sincsen. Há­rom éve, hogy ez a jogtalan eljá­rás a város egyik jelentékeny terü­letét elszakította tőlünk. E területek polgársága a felszabadulás napján kötelességének érzi, hogy fogadal­mat tegyen magyarságról és arról, hogy Szeged város polgárai akar­nak maradni. Arra kérem polgár­mester urat, hogy fogadja őket sze­retettel és feledtesse el velük a fáj­dalmakat, melyet a megszállás fo­lyamán átéltek. — Visszatérésük alkalmával ma­gyar lelküket, magyar gondolkozá­sukat hozzák, mely az elszakítás alatt csak megerősödött Sok bánatot és szomorúságot szenvedtek át ezek az emberek, akik oly erős fiai lesz­nek a hazának, hogy az ezeréves Magyarország visszaszerzésénél sem anyagi, sem véráldozatot nem fognak kímélni. A visszaszerzés és a keresz­tény Magyarország újjászervezésének munkájára vállalkoznak Ök. Dr. Kószó beszédére Somogyi polgármester válaszolt: — Kedves felszabadult magyar testvéreim! Maga a tény, hogy fel­szabadulástok után rögtön a város­házára vonzott a szivetek, azt mu­tatja, hogy a három éves rabság alatt is hűek maradtatok a magyar hazához. — Kelves jó magyar testvéreim I Sokszor gondoltunk rátok keserve­sen. Veletek vérzett a szivünk. Tud­tuk, hogy zsarolnak benneteket és hogy anyagi és lelki gyötrelmeket kell kiáilanotok. Az is kérdés voit, hogy egyáltalán visszacsatolnak-e benne'eket a városhoz . . . — Ha a régi időben szeretni kel­lett a hazát, akkor most, ezen a Csonka-Magyarországon százszo­rosra kell a hazaszeretetet fokozno­tok. Mi, ennek a magyar városnak elöljárósága, szeretettel fogunk ben­neteket saját otthonaitokban felke­resni. A haza tőletek azt kivánja, hogy ne csak szeressétek, hanem áldozatot is hozzatok érte, mert ok­vetetlenül vissza kell szerezni a régi Magyarországot! — Az Úristen, a magyarok Istene hozott vissza benneteket ide, ked­ves magyar testvéreim. (Taps.) A polgármester ezután hosszasan elbeszélgetett szeretett tanyai magyar­jaival. A tanyaiak konstatálták, hogy a polgármester megerősödött, meg­hízott 's nem is őszült meg. Persze, Somogyi sem maradt adósuk és rá­kontrázott a bókolásokra. Később dr. Mgner Károly főispán is megjelent közöttük. Kószó üd­j vözlő szavai után /iigner beszélt hozzájuk. A kormánynak tolmácsolni ' fogja — úgymond — a tanyaiak 1 hűségnyilatkozatát, a látogatásukat pedig mielőbb vissza fogja adni. Miután a főispán szavait is meg­tapsolták, széjjeloszlottak a sok ünnepélyességtől elálmosodott ta­nyaiak. ( <x Brilliáns ékszerek, arany és ezUst tárgyak LEGMAGASABB ÁRON 744 ÉRTÉKESÍTHETŐK SZEGEDEN KUN JENŐ ékszerésznél Széchenyi-tér 2. O Telefon 133. 2 MARGÓ A tragikus jelenre nagy multunk árnya és fénye hull, intő tanulságul és biztató reménységül. Ha a sors vaskockája csakugyan eldől, holnap már a cenki tirbolt eótt idegen hatalom i6o!dos katonája silbakol. A cenki sírbolt a legnagyobb magyar szentséges hamvait őrzi. Egy borús feltámadás hajnalán dőlt az enyé­szetbe a legnagyobb magyar, két­ségbeesve a haza sorsán, amely akkor is reménytelennek látszott. Azóta mégis feltámadtunk, hosszú kálváriánknak egy időre vége sza­kadt és a cenki siibolt ugy tündö­költ a magyarság lelkiszemei előtt, mint a magyar Golgota sírja, amely megváltónkat rejti, őrzi egy uj fel­támadásig. „Szentebb a föld, honunk áldott alapja, Mióta nagy sziv, benne nyugszol" — énekelte Széchenyi emlé­kezetében a bihari költő és valóban, e sir volt záloga jövendő életünk­nek. Most ezt a sirt is el akarják orozni tőlünk a halottrablók. E hant alól azonban örök szózat zeng felénk el nem muló, el nem csitit­ható tiltakozással és ez a szózat azt harsogja túlvilági hangon a bitorlók fülébe: Nem, nem, sohal Széchenyi földje a magyaroké, Széchenyi sírjában szent és termé­keny csirái zsendülnek egy szebb, jobb, igazabb és boldogabb magyar jövőnek! Nem tilthatjátok el, hogy ide ne zarándokoljon egy élő és élni akaró nemzet minden vágya, hite, reménye, akarata és elszánt­sága és nem tilthatjátok el, hogy ez a szent sir Mekkája ne legyen nemzeti önérzetünknek és öntuda­tunknak ! Honunk áldott alapját nem lehet elvinni semmi hatalomnak e kerek világon ! Széchenyi a mienk és mi Széchenyi népe vagyunk: ez a föld Széchenyi országa, mely az ő hite szerint, nem volt, hanem lesz! * Egy gyászos pompájú évforduló is szivünkbe döbben most, sorsunk fordulóján. Fekete dátum, az enyé­szet szele süvölt ki belőle, de ta­nulsága ennek is uj erőt adó, uj reményt ébresztő: Mohácsi 395 év előtt ez a nap — augusztus 29-ike, — Jókai szerint a magyar nemzet fejvételének napja volt. E'esctt a király, eleseit a kalocsai érsek, el­esett a nemzet szine, virága a mo­hácsi csatatéren, ahol azóta a törö­kön kivül még egy idegen bitorló garázdálkodott — amelynek lidérc­nyomása alól éppen a napokban szabadult föl a mohácsi föld, nem­zeti nagylétünk nagy temeiője és uj viiulásunk ígérete. Ezt az évfordulót mélyen magába szállva és lélekben megigazulva, komoly elszánással ülje meg minden igaz magyar I Nem, nem, soha többé ne legyen itt pár­toskodás, versengés, honárulás, Mo­hács és mindnyájan egy akarattal induljunk az uj Magyarország föl­építésére, sokat szenvedett és sokat okul', niai magyarok: Scheibel Testvérek • elsőrendű clpészetflk a Megrendelések és javítások gvor- 858 san és pontosan elkészülnek KORONA UTCA |. SZAM ALATT. Gyapjú szövet öltönyre, kosztümre, iskolaruhára w0 Friedmannál, Korzó-mozi-ház, Széchenyi-tér sarok Kivonult a helyőrség Sopronból. SZOMBATHELY, augusztus 27. (M. T. I.) Sopronból jelentik: A soproni helyőrség csapatai ma dél­előtt a Széchenyi-téren, ahol Ftuck ezredes állomásparancsnok beszédet intézett a katonasághoz, az ezred zászlóját gyászfátyollal vonták be, azután megkoszorúzták Széchenyi szobrát majd felhangzott az imá­hoz fezényszö és a Himnusx el­éneklése után a helyőrség zene nél­kül távozott Sopronból. SZOMBATHELY, aug. 27. (M. T. I.) A kormány elrendelte, hogy Nyugatmagyarország átadása az án­tánt áMal megállapított terv szerint kezdetét vegye. A soproni'és ne­zsideri helyőrség, amely' a területen levő egyedüli hadseregbeli alakulat, 27-én reggel vonul vissza a tria­noni határvonal mögé. A m. kir. csendőrség, pénzügyőrség és vám­őrség az osztrák—magyar határt 28-án reggel hagyja el, amikor is az osztrák csendőrség bevonulását megkezdheti. Az ántánt felállított terve szerint az átadásnak 29-én 16 órakor meg kell történnie. A soproniak még az ideigle­nes osztrák megszállást sem tOrik. SOPRON, aug. 27. Az Uj Lap irja: Sopron város maga vette ke­zébe sorfát és a soproni polgárság elhatározta, hogy követelni fogja autonómiáját és még az ideiglenes osztrák megszállást sem fogja eltűrni. Szeged, 1921 augusztns 28. TEGNAP a pártokban már alig egy-két képviselő fordult meg. A politika kezd egészen el­csendesedni. Kevés visszhangja támadt a vármegyék országos gyűlésén elhangzott támadásoknak, amelyek rendes időben széles hullámgytlrílt vontak volna maguk után. Legélesebb visszautasításra talált az a kijelentés, hogy a nemzetgyűlés ninca jogosifa olyan kérdést törvényhozási uton rendezni, amilyen a Közigazgatási reform is. Ezt annyira komoly jelenségnek tart­ják, hogy a jövő hit első napjaiban párt­gyűlésen fognak tiltakozni az illetéktelen támadás ellen, amely az 1920. évi I. tör­vénycikk alapjait vonja kétségbe. • A kormány tagjai tegnap délelőtt a mi­niszterelnökségi palotában, gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklésével tanács­kozást tartottak, melyen folyóügveket tár­gyaltak le. A tanácskozás a kíső délutáni órákba nyúlt bele. A külpolitikai kérdése­ken kivül, a drágaság leküzdésérc irányuló rendszabályokkal foglalkoztak, amire anaak idején Haller István interpellációja hivta fel a kormány figyelmét. A kormány el van szánva, hogy a legerélyesebb eszkö­zöket veszi igénybe és nem fogja tűrni azt, hogy árukészleteket felhalmozzanak és elrejtsenek. Kényszerileni fogja azokat, kiknek bizonyos cikkekből készleteik van­nak, hogy azt piacra vigyék. Ha a felszó­lítás nem vezetne eredményre, akkor a legszigorúbb rendszabályokhoz fognak nyutni. A kormány tudatában van annak, hogy az árak emelkedésének egyik oka a valuta hullámzása. E tekintetben meg fog­nak történni a lehetséges biztosító intéz­kedések. Végül az egész vonalon korlá­tozni fogják a kivitelt. A kormány foglalkozott az egyes vidé­keken Jelentkező nagyobb arányú munka­nélküliség leküzdésével is. Csongrád vár­megyéből jött értesítés szerint, a föld­munkás munkanélküliek száma némely helyeken ezrekre 'rug s mivel aratáskor nem tudtak munkát kapni, megélhetésük nincs biztosítva. Ezeken a helyeken eröa agrár-szocialista agitáció ütötte fel a fejét, ami veszedelmessé fajulhat, ha kellő időben nem gondoskodnak az elégedet­lenség okainak megszüntetéséről. Szabó Sándor Csongrád vármegye főispánja azt azt az előterjesztést tetté a kormánynak, hogy Szentes és környékén minél előbb rendeljék el az inségmunkák megkezdését, amely az ut-, a középitési munkálatokból és vizszabályozásból állana. A kormány itádi Szabó István indítványára na­E , kölcsönt fog nyújtani a Kőrös— —Maros vizszabályozó társulatnak, hogy a munkálatokat megkezdhesse. A kormány egyidejűleg gondoskodni fog a munkanélküliek kenyérrel való ellátásáról is. Ezek eddig nincsenek felvéve az el­látatlanok kataszterébe, mivel az erre vo­natkozó rendelet csak ipari munkásokra és nem mezőgazdasági munkásokra vo­natkozik. Csongrádmegyében ennek da­cára elrendelték a munkanélküliek össze­írását és a kataszterbe való felvételüket, ami most már folyamatban is van. • A keresztény nemzeti egyesülés pártjában tegnap este megjelent képviselők, főleg a vármegyei gyűlésen elhangzott beszédek­kel foglalkoztak. A pártban az a véle­mény alakult ki, hogy a közigazgatási reformot föltétlenül végre kell hajtani és az eddigi rendszerrel szemben demokra­tikus alapra fektetett rendszert kell életbe­léptetni. Terjed az indiai lázadás. BÉCS, aug. 27. (M. T. I.) Indiá­ból Párisba érkezett jelentések nangja igen komoly. A Noplah­szekta lázadása egyre jobban terjed. Török félholdas lobogó alatt har­colnak; számuk napról-napra nó. Körülbelül 10 ezer főre menő sere­gük megtámadta Piur városát, hogy hatalmukba kerítsék a katonaságot és a rendőrcsapatokat. Egy részük Lamburt felgyújtotta és az ott tar­tózkodó 13 embert, köztük asszo­nyokat és gyermekeket lemészá­rolta. Egy arratartó angol csapatot megtámadtak. Angol részről az áldo­zatok száma ezer. Zágrábi kormánybiztos, GRÁC, aug. 37. A Tagespottnak jelentik Zágrábból: Zágrábi kor­mánybiztosnak dr. Petrics Pál kor­mánytanácsost nevezték ki. A köz­ségtanácsi uj választásokat három hónapon belül megejtik.

Next

/
Thumbnails
Contents