Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-27 / 196. szám

SZEGED S'eged, 1921 augusztus 27. MARGÓ Furcsa dolog is az a kultura Az emberiség cgísz baladását foglalja magában é? mégis egy nagy csomó nemes konzervativizmus van benne. Ihering mondja egyik munkájában, hogy minden hal?dás a maradi és haladó igyekvés erő-paraiellogram­jának irányában kell, hogy törlén­jék. mert csak akkor felel meg ez az irány a közhangulat egyensulyo­zódotl6ágának. A világ kuiturkincscket halmozott fel. Századok, évezredek munkájának halhatatlan, maradandó ériékél rak­tározta el magának, amely kultur­kincs, mint valami nemzetközi va­gyon, az egész emberiségnek kama­tozott. A világ ku'turkincséből a nagy háború s az utána kővetkező rá/kódások rengeteget elpazaroltak. Az a kulturastandard, amely az át­lagemberre jutott, bizony, nagyon megcsappant, kevesebb lett. Az át­lagember ma olyan szükségletekben szenved hiányt, amelyek azelőtt ter­mészetszerűleg állottak a rendelke­zésére. És mert ez igy van, mert az át­lagember őrlő és egyhangú mun­kaéletéről a kultura kényelme, elő­nye és gyönyörűsége úgyszólván teljesen eltűnt, — azokkal a kultur­kincsekkel, amelyek még megma­radtak nekünk, amelyeket az átlag­ember is elérhet, annál lelkiismere­tesebben, annál gondosabban kell bánnunk, hogy addig is, amig a kultura restauraciója annyira­amennyire megtörtént, amig az átlag­ember kulturstandardja valamennyire ­.neg nem gyarapodott, addig a meg­lévő kulturán élhessen és gyönyör­ködhessék az ember. Ilyen szemmel néznénk mi a szín­házat és ilyen elbánást kívánunk mi a színházzal. Nem bírtunk elérni semmit. Ezt belátjuk s most még egy utolsó só­hajtásunkat, óhajtásunkat adjuk itt közre: Bár jobban vigyáznának arra a nagyon-nagyon kevés, nagyon-nagyon csekély kulturdra, amely itt Szege­den még meg van. Azt mondottuk az előbb, hogy a kulturában konzervativizmus van. De ez a konzervativizmus nem egyéb, mint az a széphez és jóhoz való ra­gaszkodás, amely a kubizmus és a futurizmus képtelenségeit pl. a képzőművészeiben tette lehetetlenné, de semmi esetre sem az, amit itt tapasztalunk Szegeden s ami nem más, mint az okos és kedvező-hala­dást is aggodalommal néző idegen­kedés. * Furcsa dolgokat hallunk Jugo­szláviából. Bajok vannak, szörnyű bajok. Egyre-másra lobbannak fel a lángok. Meggyülemiik az indulat, a forró délszláv vér hullámzása megrázkódtatja a lelkeket. Izzó a gyűlölet, amellyel szerb, horvát, szlo­vén és bosnyák egymásra tekint s a szerb kormány, hogy a naciona­lizmus lázait levezesse, szabadjára engedte a komniunisla-izgaiást. A konnnunista-agtátorok felizgatták a cső.seléket s a hordának már vezére is akadt: György herceg személyé­ben, aki trónpretendenskép jelenik meg. Paradoxon az, amit most mon­dunk, de ebben az összehordott, összetoldott államban, amelyet a vad és igazságla'an békék teremtettek össze, — csak a nyugtalanság ál­landósulása, konszolidációja" kell, hogy beálljon és akkor lángba megy minden. Hogyan keletkezett a Nagel-féle ellenforradalom _ A Tabódy—Dettre bünpör tárgyalásának huszonhatodik napja. — SZEGED, augusztus 26. (Sajat tudósítónktól.) A mai főtárgyalást fél 9 órakor nyitotta meg Förster tábornok. Az első tanu vitéz Szentkirályi Kern Dezső főhadnagy. Dr. Kőhegyi: A Nagel-féle ellen­forradalomban milyen szerepet ját­szod? Miképpen került összekötte­tésbe velük? Tanu: A parancsnokságom meg­bízásából 1919 március végén Buda­pesten járlam a hadügyminisztérium­ban. Ekkor ott érdeklődtem a hely­zet iránt. Szamucllyhez és Kun Bélához utasítottak. A velük való beszélgetésből azt az impressziót nyertem, hogy sürgősen szervezni kell Szegeden egy olyan társaságot, amely ezzel a bandával szembe­szálljon. A kommün kitörése Pesten ért. Hazaérkezve, rögtön nekiláttam a szervezkedésnek. Célom volt, hogy polgári és katonai egyének között kapcsolatot teremtsek az ellenforra­dalmi cél érdekében. A kaszinóban is felvetettem ezt az eszmél, de az idősebb uraknak az volt a nézetük, hogy passzív álláspontra kell helyez­kedni. A kezdet nehézségeit ma­gamra vállaltam és csak később kész tervvel kérlem fel Nagel ezredes urat a vezetésre Dr. Kőhegyi: És elérték a célt? Tanu: Az egész ellenforradalom­ban csak egyes momentumok vollak naivak. Általánosságban elértük azt, amit elérni akartunk. Dr. Kőhegyi: Akkorra, mikor már Nagelhez fordult, mit hozott létre a szervezkedés terén? Tanu: 60—70 aktív tiszt jelen­tette be már csatlakozását, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a laktanyákban és a saját csapatuknál a vezetést magukhoz vissza ra­gadják. Dr. Kőhegyi: Nagel ezredes ur­nái történt megbeszélés alapján mennyire fejlődött ez az ellenforra­dalmi akció? Tanu: A legénységnek egyharmad részét sikerült megnyernünk. Elmondja azután, hogy a franciák törekvéseiket látszólag pártolták és Nagel alezredesnek határozott ígére­tet tettek, hogy az ellenforradalom kitörésekor fegyveres karhatalmat bocsájtanak rendelkezésünkre. Betrix ezredes kérte az ellenforradalomban szereplők névjegyzékét. A névjegyzé­ket össze is állították, de teljesen komolytalanul, olyan neveket is belevéve, amilyen név nem is léte­zett. Nagel a névjegyzéket bemutatta Betrixnck és másnap, az ellenforra­dalom kitörésére tervezett napon, megtörtént a leleplezés. Dr. Kőhegyi: Mily körülmények között került be Szirovicza Nagelék­hez. Tanu: A letartóztatásunk előtti napon jött Szirovicza Nagelékhez, akikkel előzőleg jó barátságban volt. Azzal állított be, hogy ő már meg­unta a vörösuralmat, hozzánk akar szegődni. Másnap délelőtt azután bevittek minket a rendőrségre. Dr. Kőhegyi: A letartóztatást ki­jelentették ? Tanu: Nem, csak azt mondták a detektívek, hogy kövessük őket. Dr. Kőhegyi: A rendőrségen mi történt ? Tanu: Papp Menyhért rendőrkapi­tány hallgatott ki engem, de mi megállapodtunk, hogy tagadni fogunk. Dr. Kőhegyi: Főhadnagy ur hogy szabadult ki és mikor? Tanu: Kiss és Lipovcsák főhad­nagyok megtudták, hogy le vagyunk tartóztatva. Azonnal elmentek Betrix­hez, aki viszont még aznap délután Menczer főhadnaggyal megjelent Dettre kormánybiztosnál. Ide fel­hivattak engem és Betrix figyelmez­tetett, hogy semmiféle mozgalomban részt ne vegyek. Azu.án elbocsáj­tottak. D.-. Faur: Azon a Nagel-féle megbeszélésen, melyen Szirovicza is jelen volt, tett valami bejelentést Nagel ? Tanu: Igen. Szidta a franciákat és bejelentette, hogy a franciák az ellenforradalom kitörésének napját kitolták. Dr. Eisner: Mit mondott Betrix Önöknek ? Tanu: Hogy ö Szegeden, a ren­det és nyugalmat akarja és ne po­litizáljunk, mert különben internálni fog bennünket. Dr. Eisner : Ha Betrix akarta volna, Nagelt is szabadon engedték volna akkor mikor Önt ? Tanu: Feltétlenül. Dr. Eisner: Mindezek után nem gondolja a főhadnagy ur, hogy a franciák sohasem támogatták az önök mozgalmát őszintén. Hogy csak bele akartak az önök kártyájába látni és hogy az egész csak egy rendőri aktus volt? Tanu: Biztosan ugy volt. Erről meg vagyok győződve. Tabódy: Van-e tudomása főhad­nagy urnák arról, hogy egy ízben a a legénység panasszal jött főhad­nagy ur ellen, hozzám. Tanu: Tudom. Tabódy: Tettem én főhadnagy ur ellen valamit? Kihallgatásra rendel­tem ? Tanu: Nem. Tanút vallomására megeskették. Utána Pottyondy Miklós városi kerületi elöljárót hallgatták ki. Tanu előadja, hogy ő is jelen volt azon a rendőrtiszti gyűlésen, melyen a rend­fokozatok visszaállításáról volt szó. Ezen a gyűlésen Tabódy is jelen vplt. Kijelentette, hogy nem szabad semmit sem csinálni, mert neki kint és bent is parancsolnak. Azután szóváltás támadt közöttük, mire Brilliáns ékszerek, arany és ezüst tárgyak LEGMAGASABB ÁRON 744 ÉRTÉKESÍTHETŐK SZEGEDEN rw KUN JENŐ ékszerésznél Széchenyi-tér 2. O Telefon 133. Tabódy indulatosan eltávozott. Pár perc múlva visszatért és az ajtóból beszólt, hogy két ur meg fogja inni ennek a levét. Dr. Kőhegyi: Igaz-e az, hogy Tabódy az ön öccse, Pottyondy ez­redes által üzenetet küldött, hogy óvakodjon, mert 40 vörös bejött a városba és az életére törnek. Tanu: Igen. Erre emlékszem. Elmondja, hogy a vörösök már­cius 27-én éjjel lakásába betörtek és őt Félegyházára hurcolták. Ott for­radalmi törvényszék elé állították, melynek elnöke Wallisch volt. Wal­lisch azt a parancsot adta neki, hogy térjen vissza Szegedre s mint .befolyásos ember, a vörösök érde­' kében cselekedjen és ugy vigyázzon, hogy en.bereik vannak Szegeden, köztük Tabódy is. Dr. Baránszky: Előljáró ur annak idején rendőrkapitány volt. Tud-e olyan tényt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Tabódy vörös volt? Tana: Nem tudok. Tabódy hata­lomra vágyott. Fentartását akarta biztosítani. A következő tanu Wendörfer Imre százados, aki az ügyész kérdésére elmondta, hogy jelen volt egy gyű­lésen, melyen Rosner őrmester be­jelentette, hogy Tabódy jóváhagyta azt, hogy a négy tiszt a tisztipavil­lonból kitiltassék. Lipthay György alezredes a kö- . vetkező tanu. Elmondja, hogy 1919 március 21 óla ismeri Tabódyt. Dr. Kőhegyi őrnagy, tárgyalásve­zető : Hogy történt a 300 ember el­távolítása ? Tanu: Tudomásom\szerint a 300 ember legnagyobb része a gyalog­ság rendetlenkedő és renitenskedő eleméből került ki. Azért kellett őket kiküldeni a vörösökhöz, nehogy itt zavar! okozzanak. Dr. Kőhegyi őrnagy: Hogy szólí­tották a direktórium tagjai Tabódyt? Tanu: Egy izben hallottam, ami­kor Zarecsnik igy szólitotta meg az ezredes urat: „Apukám nem jössz még ebédelni ?* Dr. Kőhegyi őrnagy: Mit tud a rendfokozatok visszaállításáról ? Tanu: Tabódy ezredes ur stráfos jelzést akart felvarratni, mire én megjegyeztem, hogy a tisztikar nem fogja felvarratni a stráfos jelzést, mert azt akarják visszakapni, amit elvettek tőlük. Tabódy ezredes ur megjegyzésemre azt felelte, hogy nem érti a tisztikart, mert az általa java­solt stráfjelzés célszerűbb, mint a régi osztrák csillagjelzés. L>r. Kőhegyi őrnagy: Nem azt felelte, hogy a tisztek olyanok, mint a hisztérikus vénkisasszonyok? Tanu: Ezt más alkalommal mon­dotta. Dr. Kőhegyi őrnagy: A fegyelem visszaállítására tett-e valamit Ta­bódy? Tanu: Igen. Magához hivatta a hadbírói kart és elrendelte, hogy minden kaszárnyába szálljon ki egy hadbíró és minden fegyelemsértést 24 órán belül toroljon meg. A had­bírók azt mondották, hogy ez a ren­delkezés a kalonai perrendtartással ellenKezik, Tabódy erre magából ki­kelve, az asztalra csapott és azt kiabálta: „Nem törődöm a büntető törvénykönyvvel, mondjátok, hogy Tabódy megbolondult, én nem tö­rődöm vele, fontos, hogy rend le­gyen.* Kőhegyi őrnagy : Dettrére vonat­kozólag mit tud? Tanu: Többizben hallottam tőle kommunislaizü beszédet. Egyszer arról beszelt, hogy a kommunizmus már az egész világot meghódította,

Next

/
Thumbnails
Contents