Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-04 / 177. szám

Sieged. 1921 augusztus 4 ára 2 korona. C.ütgftöh, H. évf.. 177 szám. ELŐPI ZETtai ARAK: Igy ívre «00 kor- I HejtytdévrelSOkor tü ivre 300 .. | 'c* l'óra 50 ,. Hegedűs a valuta kérdéséről. BÉCS. aug. 3. (M. T. I.) HegedJs Lóránt pénzügyminiszter nA valuta kérdése Ausztriában és Magyar­országon" cimmel vezércikket irt a Neue Freie Presse-ben. A cikkben mindenekelfitt párhuzamot vont Ausztria és Magyarország gazdasági helyzete között és azután megálla­pítja, hogy Magyarország hasonló helyzetben van, mint Ausztria. Jelenleg lehetetlen csak állam­papírokkal megoldást keresni, mert a közönség még mindig bizalmatlan az államhitel iránt. Másrészt a magán­tőzsde számára sincs meg egy­magában a fundálás lehetősége, mert nincs jogában a kellő biztosí­tékot, tudniillik az első jelzálogot nyújtani. Ennek következtében kombi­nációra van szCkség. Az állam érde­kében történő magánkibocsátást az állam az első jelzáloggal biztosítja. Ebből a szempontból a magyar vagyonváltságnak az ingatlanokra vonatkozó részét olyképen kon­struáltam meg, hogy az államnak biztosítottam azt a jogot, hogy a vagyonváltságot első helyen tábláz­tassa be az ingatlanra. Ezzel el lehet érni azt a leélt, ho~y olyan magánpapir kerü! forgalomba, ame­lyet kétségtetenül kedvelni fognak, mert hisz az állam neki biztosította az első helyet. Ezután a cikk foglalkozik azokkal a híresztelésekkel, melyek a korona javulását megakasztották. Erre csak részben tudok felelni. Nagyrészben csak azok felelhetnek, akik ismeret­len izámiékból folyton álhireket kel­tettek Magyarországgal szemben. Némi alapot abban találunk, hogy a német hadisarc fizetése természete­sen egész Európát izgalomban tartja s természetellenes valutahelyzetet jelent, mig végül Európa rájön arra a nagy igazságra, hegy a valuták nyomorúságában minden állam szoli­dáris, de ezt különösen a legyőzött államoknak meg kell várni. A többi, a magyar koronát rontó hir szerintem önmagától kell, hogy összcomoliék, oly hihetetlenek, oly rosszakaratuak. Az egyik, a külföldi nagybankok köréből vette azt, mintha a magyar kormány nem tartolta volna meg azt az igérelét, hogy márciusban a bankóprést megállítja s több fede­zetlen bankjegyet nem vesz igénybe. Ezt a kormány megtartotta s már­cius óta nem ad ki fedezetlen bank­jegyet és hogy az ilyen hirek ké­sőbb bolond túlzásokkal még to­vábbi fedezetlen bankjegykibocsátá­sa I is vádolták a kormányt, azok már va'óban becsületbe vágó, kép­telenségek. A jóir.dulatu közönség szakkörei­nek és Magyarország hitelezőinek egyebet nem kell tenniök, mint megvárni amig augusztus végén a Popovics Sándor elnöklete alatt álló jegvintézet első kimutatásai megje­lennek. A lengyel—cseh megegyezés feltételei PRÁGA, aug. 3. (M. T. I.) Varsói hir. dán szerint a Kuiier Polski, Vitos miniszterelnök lapja, a következő követeléseket támasztja, ha lengyel— cseh megegyezést akarnak kö.ni: 1. Nyilt elismerése és garanlálása a rigai békeszerződésben megállapított keleti határnak. 2. Feloszlatása minden úgyneve­zett ukrán—lengyel alakulatnak, be­szüntetése Ukránia b.lrminŐ pénzbeli támogatásának és kiutasítása vala­mennyi lengyelellenes agitátornak. 3. Igazi támogatás a felsősziléziai kérdésben. 4. Érdemleges kiigazítása a vitás cseh—lengyel határnak. 5. Biztosítása a lengyel kisebb­ségek jogainak. 6. A dunai föderáció megterem­tése Csehország, Magyarország és Ausztria között, valamint Lengyel­országot, Olaszországot, Romániát és Jugoszláviát szintén felen.elő föderációnak, megteremtése a Közép­európa békéjének biztosítása cél­jából. . A Duna-konföderáció megalakí­tása irányuló törekvés, állítólag egyike a lengyel diplomácia legfon­tosabb céljiinak. A lengyel diplo­mácia ebben a tekintethrn egy vo­nalon akar haladni a francia es an­gol politikával. Csak a fenti köve­telések teljesítése mellet', bocsátkoz­tunk Lengyelország Csehországgal tárgyalásokba. A Pravo Lidii ezzel a jelenléssel kapcsolatban azt irja, hogy ilyen fel­lételekkel egyáltalán kizárt a meg­egyezés $ Lengyelországgal. Cseh­országban bizonyára nem találkozik egyetlen párt sem, amely ilyen poli­tikához hozzájárulna. Különösen ki­zárt dolog, hogy Csehország garan­tálhassa Lengyelországnak a rigai békét, melyben a lengyel imperia­lizmus a legnagyobb mértékben érvenyesül. A Cseszko Szlovenszkó Republika, a kormány lapja szintén elutasítja a lengyel félté eleket. A hazaárulók vagyoni felelőssége. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, aug. 3. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla al­elnök. A Ház Frohászka Ottokárnak hat heti szabadságot engedélyezett. Ezután a bejegyzett interpelláció­kat olvassák fel, melyek a kővetke­zők: Tasnády Kovács József a val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez az indemnitási törvény 4. szakasza tárgyában, Somogyi István a pénz­ügyminiszterhez a korona esése és a Kereskedelmi Bank akciója tár­gyában, ugyancsak Somogyi István a földmivelésügyi miniszleihez az állami pincék bérbeadása tárgyában, Huszár Károly interpellációja az összkormányhoz a rigai hadifogoly­tárgyalások tárgyában, Sréter István interpellációja az igazságügyminisz­terhez a székesfehérvári kir. főügyész sérelmes határozata tárgyában, Pa­tacsy Délies interpellációja a kül­ügyminiszterhez Baranya népének a szerbek által való jogtalan megadóz­tatása és egyéb túlkapásai lárgyá­kan. Az interpellációkra 1 órakor térnek át. Róbert Emil a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság jelenlését terjeszti be az ingatlanv»gy< nvált6ágrói. Her­mann Miksa a közgazdasági é3 igazságügyi bizottság jelentését ter­jeszti bc a mérnökrend.artásról. A Ház harmadszori olvasásban is elfogadja a gazdasági fdügyelöi szolgálatról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló tórvényj = vaslat részletes vitájára. Az első fel zólaló Rassay Károly. Polemizál az if.azságüeyminiszterrel, azt állitja, hogy a hitbizomány a | család, vagy a nemzetség tulajdona, • tehát nem vehető el az egyéntől, | tehát a hazaárulótól sem. Ezzel j szemben ő a régi magyar törvé­1 nyekre, többek között Verbőczy hármas könyvére utalva azt állitja, hogy a hiibízományosnak korlátolt tulajdonjoga van s igy elveheők tőle. Határozati javaslatot nyújt be, ami ly szeriní szüntesse meg a nem­zetgyűlés a vagyon hitbizományi Jellegét s igy az egész vagyon a kincstár részére igényeltessék. Utána Gaál Gaszfbn szólalt fel: Rassay jogi fejtegetéseit csak rész­ben fogadja el; senkiföl nem ve­hető el több, mint amennyije van. A hitbizományos cr,ak haszonélvező. A tulajdonos semilyen kritériumá­val se rendelkezik. Kéri az igazság­ügyminisztert, hogy módosisa a ja­vaslatot akként, hogy Károlyi Mihály haláláig a hitbizományi jogosultsá­got az állam egyszerűen foglalja le, halála ulán pedig a várományos vegye át a hilbizományt. Ez a ren­delkezés a let.helyeí ebb jogi állás­pontnak felel meg. A binös meg­bűnhődik, az ártatlan utóbb nem szenveJhet. Ezután Freky hibáztatja, hogy az igazságügyminiszter a törvényjavas­latot a Ház elé hozta. A Ház a javasla ot részleteiben is elfogadta. Ezután a mentelmi bizottság elő­adója, Mikovényi Jenő jelentést tesz Pdllavícini menteimi ügyében, mely sz rint a mentelmi bizottság meg­állapította, hogy Pdliavicimnek a biiott-ág e'é utasítására ok fenn nem foiogván, a bejelentés felett napirendre tért. A Ház a javaslatot elfogadja. 8ZnRKESZTÓSÚO ÉS KIADÓHIVATAL: KBIcaey-utcj 6. • Telefon 13-33. I Beniczky Ödön mentelmi jogának felfüggesztéséről a bizottság javasla­tához amely a felfüggesztést javasolja, a Ház hozzájárul. Pákozdy András mentelmi ügyében a többség a mentelmi bizottság javaslatához, amely Pákozdy mentelmi jogának felfüggesztését kívánja, nem járul hozzá. Ezután a Ház elfogadja a mentelmi bizottság javasIatátA'. Pethes László mentelmi ügyében, mely szerint utasíttassák a belügyminisitérium, hogy Pethes mentelmi jogának meg­sértése ügyében íjigoiuan járjon el. Pallavicini ügyében a mentelmi bizottság javasolja, hogy a nemzet­gyűlés a mentelmi jogot ne füg­gessze fel, de a Ház többsége a felfüggesztést határozta el. Fábián István ügyében a mentelmi bizottság javaslatára a Ház hozzájárul mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Az ülés tart. Folytatják Ulain kihallgatását. BUDAPEST, aug. 3. A tárgyalás megnyitása ulán az elnök dr. Ulain Ferenc tanu elé tárja a tegnapi zárt­tárgyaláson Hüttner által tett Kije­lentéseket, melyek szerint az a levél, melyet becsatoltak, Hüttner szerint csupán arra vonatkozott, hogy meg­ígérték neki, hogy kórházba viszik és menyasszonyát kiszabadítják. Dr. Ulain kijelenti, hogy eskü alatt vallja, hogy Hüttner ővele ilyen értelemben soha nem beszélt. Elnök: Hü'tner, haflolta a tanu vallomását,? Megmarad amellett amit tegnap mondott? Hüttner: Megmaradok. Dr. Lévay: A Pesti Hirlap ápri­lis 17-iki számában megjelent egy nyilatkozat Ulain aláírásával, amely­ben mint hitvány silány emberről emlékezett meg Vágóról. Tanu: Ha ön nem tartja hitvány­nak, az az ön izlése szerint van, de az én ízlésem szerint hitvány, silány ember. Dr. Lévay: Ezzel is rá akarok mutatni a haragra és gyűlöletre. Elnök: Ez nem kérdés. Kérdezni tessék. Tanu: Én nem gyűlölöm Vágót, csak megvetem. A tárgyalás folyik. "* * * * *i*I-I*I*I*I v^iwrMXiűijiiwj A RAKOVSZKY-PRÓNAY-AFFÉR ELINTÉZÉST NYER. Ma délelőtt 11 óra ulán a II. sz. bizottsági terembe bevonulta mentelmi bizottság Prónay kihallgatása háromnegyed 12 órakor ért véget. Utána Rakovszky kihall­gat, ;rült a sor, mely rövid ideig Rakovszky kihallgatása után cptimisztikus kijelentéseket tett és azt mondotta, hogy az ügyet rövidesen elintézik. Kutkafalvy ki­jelentette a megjelent újságíróknak, hogy a mentelmi bizottság még ma meghozza döntését és a jelentőség szerint jelentést tesz a Háznak.

Next

/
Thumbnails
Contents