Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-14 / 186. szám

SZEGED Szeged, 1921 aagusztns 14, Szegedmegye?* SZEOED, augusztus 13. A Szegedi Uj Nemzedék augusztus 7-iki számában „Szegedmegye'' cimen, a cikkíró a nagy világosztoskodásban ráveti szemét a Tciontál vármegyéből felszabadulóaTisz-)—Maros szögben meghúzódó 9 községre. Állítja, hogv meg keli csinálni Szeged; megyét, Szeged székhellyel, mosl midőn alkalmas hozzá a pillanat, mert meg kellett volna már a békében alkotni és pedig nem Szeged, hanem a 9 község érdekében. Azt azonban elfelejti a cikkíró, hogy nagyon sok olyan dolog van, amit meg kellett és lehetett volna a békében csinálni, de ma még ha lehetne is, nem szabad. Torontálból ha a békében adtunk volna egy-két községet Szegedmegyének s Torontál meg megmaradt volna, megszülethetett volna Szegedmegye. Ma ? ha a 9 községet elveszik, meghal az anya, meghal Torontál. Megszüntetünk megint egy közjogi fogalmat; elpusztítunk a területi integritásunk külső kifejező tényezői közül megint egy tényezőt, letörünk egy lelki kapcsolatot, összetartozási tudatot, mely Torontál törvényhatósági családban fennáll mindaddig, mig Torontál áll, mig Torontálnak van felszabadult és felszabadítandó része magyar és szerb vagy román része. Az egész Maros, Tisza— Duna-szögből, az úgynevezett Bánátból nem marad meg több, mint a szóbanforgó 9 községünk. Szabad-e ezt az elgyengült, beteges állapotot a legmagyarabbnak szívesen hirdetett Szegednek felhasználnia, hogy ideges élvágyát kielégítse és mindenféle nem önző érdeket duzzadó erejűnek látszó könyökével félrelökjön ? Hiszen még a kolozsvári egyetemet sem tudta megemészteni és máris mindentől eltekintve beakarja venni Szegedmegvét, megyeházzal 30—40 tisztviselő családdal ? Hátrább az agarakkal I Torontál vármegyének a fenti okokból meg kell maradnia épugy, mint a szintén lenyelni kivánt BácsBodrogmegyének és a nagy •távolság miatt a cikkíró étvágya körén kivül eső többi, egyelőre lecsonkitott vármegyéknek. Szegedet az árvíz után, csakhogy fenmaradjon, Torontál is, Bácska is segítette újra építeni és mikor az árvíz most minket öntött el, a vízből még kilátszó fejünkre akar Szeged csapni, hogy egészen \ eltűnjünk a földszínéről ? Pedig, amig egy község is a mienk, még tudunk lélegzeni és mig lélegzünk, még mindig van reményünk, hogy megmenekülünk és lábrakapunk. Abban igaza van az igen tiszteit cikkírónak, hogy az aránylag kis terület nem birja egy önálló vármegyei szervezet felállítását és hogy az alig egy járásban, egy komplikált vármegyei aparatus nem is találná meg tevékenységének szinterét. Azonban megnyugtaihatjuk az Uj Nemzedék cikkíróját, hogy erre már mások is gondoltak, de azok gondoltak arra is, hogy mikép lehessen a kérdést mégis megoldani, a fuldoklót megmenteni és ez irányú tervezetünk és javaslatunk már hetek óta az illetékes fórumok előtt fekszik. Mert méltóztassék elhinni, — kicsiny jóakarattal van reá mód. Talán alkalomadtán a javaslatot ismer'etni is fogjuk. Igazán megértő köszönettel veszszük tudomásul a Szegedmegye cikkből, hogy az ujszegedinek elRe•) A cikknek, mely közérdekű, szívesen helyet adtunk. resztelt háromszög megmentése kizárólag Szeged város polgármesterének és egyik volt kormánybiztosának köszönhető, kik a francia megszálló parancsnokokat és a keleti hadsereg fővezérét Szeged város érdekében ezen terület visszabocsátásának szükségességéről meggyőzni tudták. Tehát mégis Szeged és nem a 9 község érdekében, mint ezt a cikk többi része kifejezi ? És az eltüntendő Bácsr.iegye meghagyott része kinek köszöni, hogy megmaradt ? Anélkül, hogy bárki erdemét kicsinyelni vagy lerontani kívánnám, szerény nézetem, hogy sem Apponyi, sem Teleky óriási tudása, nagy felkészültsége, meg nem cáfolható éivei, sem a polgármester urnák, sem pedig a kormánybiztos urnák minden dicséretet érdemlő, hazafias fáradozása nem tudta tágabbá tenni a bilincset egy milliméterrel sem, inint ahogy az úgynevezett győztesek i csuklónkra kívánták azt szorítani és ahogy az ő érdekük magával Jiozta és olyan kicsinyek, vagy olyan nagyok maradtunk határainkban, mint azt ők előre elhatározták. Oondbljunk tehát csak arra, hogy az Arad—Csanádi vasúti vonal francia tökével létesült. A cikknek azt az utolsó érvét illetőleg pedig, hogy ha már az idegen megszállók Szeged jövő fejlődése érdekében idecsatolandónak tartották e területet, ez elől a maÉ

yar kormány sem zárkózhatik el ? iram I ön szokott újságot is olvasni, biszeri ir is, ismeri hát innen is a franciákat és többi barátainkat, csak azt tegyük és csak az jó és minden jó és a kormány által ugy teljesítendő, amit és ahogy ők ajánlják, mondják, előírják? Jöjjön uram, álljunk össze és ugy igazában nevessünk I Azután hagyjuk kicsit pihenni' Szegedet, dobjunk mentőkötelet a fulladozó Torontálnak, Bácskának és tiszteljünk és taitsunk fel és építsünk fel minden veszendőnek indult, vagy lerombolt Nagymagyarországrá intő emléket. Szeged, 1921 augusztus 8. Torontáli. A munkásbiztositó pénztár mai helyzeic Teljesen beváltja azokat a követelményeket, melyeket a tőrvény felállít. — A tüdővósezel szemben teljesen tehetetlenek vagyunk. — Mayer igazgató és dr. Szántó főorvos nyilatkozata. SZEOED, eugusztus 13. (Saját tudósítónktól.) Az u'óbbi időben a munkásbiztositó államosításával kapcsolatban pro és kontra annyit hallottunk, hogy most, amikor már kissé elültek az államosítás eszméjével okozott hullámok, elhangzottak jobbról is balról is a panaszok, kifogások, célszerűnek tartottuk megkérdezni a pénztár vezetőit, hogy miképen is áll Szegeden a munkáspénztár helyzete és mennyiben felel meg az intézet azoknak a követelményeknek, melyeket egy népjóléti intézménytől mindenkor megkövetelhetünk. Mayer Antal igazgató munkatársunknak ' a következőket mondotta: — Azokat a követelményeket, melyeket a törvény a pénztárral szemben felállít, teljesen beváltja. A pénztár feladata a tagok gyógykezeltetése, a keresetképtelen tagoknak táppénzzel való ellátása és a gyógyfürdőkbe, vagy szanatóriumokba utalt betegeknek elhelyezése. — A tagok gyógykezelése kifc gástalanul történik. Szokták ugyan mondani, hogy az orvosok nem látják el ugy a feladatukat, amint azt kellene, ez ionban nem felel meg a valóságnak. Bármely munkaadónak vagy tagnak jogában van panasszal élni és mi minden esetben a legszigorúbb vizsgálatot indítjuk meg. Esetrői-esetre, de nagyon ritkán merülnek fel pmászok, de örömnél kell inegállapitanom, hogy azok nem igazolódtak be. Tekintélyes az az összeg, melyet keresetképtelen tagoknak láppénzképpen fizetünk ki. Baleseteknél a munkaképesség csökkenésének arányában a p.nz ár kártalanítást, évjáradékot ad. Ebben az évben ezideig 86 baleset bejelentés törlént. Halálos ..iaieneielü baleseteknél, ha beigazolódik az, hogy a szerencsétlenül jáit családfentartó volt, a családja részesül tvjáradékban. Visszaélés itt sem történhetik, mert bár a keresetképtelenségei a keze ő orvos állapit ja meg, a főorvos felülvizsgálása nélkül döntést a pénztár nem hoz. — A munkásbiztositó igen nagy feladatot teljesít tagjainak fürdőhelyés szanatóriumokban való elhelyezése alkalmával. Jelenleg, sánjos, csak öt fürdő, azu'an az irgalmasok kórháza, a gyulai József-szanatórium, a vásárhely—kútvölgyi népszanalóriurn áll a munkásbiztositó rendelkezésé-e. Elmondotta azután az igazgató, hogy a szegedi munkásbiztositó ezideig 60—70 tagot küldött el 4—6 heti gyógykurára és körülbelül ugyanannyit fog még elhelyezni. Hogy fogalmat szerezhessünk arról a nagy anyagi teljesítményről, melyet a pénztár a befolyó tagdijakkal szemben kifejt, ki kell emelnünk, hogy egy-egy beteg gyógykezeltetése 8—10 ezer koronába kerül, de van olyan beteg is, aki 20—22 ezer ; koronájába kerül a pénztárnak. Mert J a pénztári b irsek teljesen abban az elbánásban részesülnek, mint a privát betegek és még az útiköltséget is megtérítik nekik. Azokra a panaszokra vonatkozólag, hogy a pénztári otvosok a tagoknak nem irnak drágább orvosságra receptet, Mayer igazgató a következőket mondotta : — Az orvosok a privát betegeknél nem mernek oly bátran írni, mint a pénztári betegeknél. Ezt kijelenthetem. Luxus- és piperedolgokat azonban természetesen nem adunk. — Ami kifogás pedig a pénztár ellen a munkaadók'részéről, nevezetesen és többek között a számlafelhalmozás, a tagdijak beszedésének elhanyagolása miatt felmerült, kijelenthetem, hogy a hibát sohasem a pénztárban kell keresni. Amikor pedig a pénztár a számlát á munkaadó lakására kikézbesiti, azzal csak szívességet tesz, mert a munkaadónak minden elsején a pénztárnál, itt, kel'ene és kell is befizetni a tagdijat. Csakhogy semmitől sem irtóznak jobban, mint olyan kifizetéstől, melynek adózás jellege van. Azután dr. Szántó Józsefet, a szegedi munkásbiztositó főorvosát kereste fel munkatársunk, aki a következőket mondotta: — Azt tapasztaljuk, hogy fokozatosan veszik igénybe a munkásbiztositó gyógyellátását, ami nem azt jelenti, hogy több a beteg, mint azelőtt volt, hanem, hogy maga az intézmény mindinkább népszerűvé válik. Ez a népszerűség betudható annak, hogy mindén ellenkező hírekkel szemben megállapítható, hogy az orvosi ellátás kitűnő. Szeged városának 23 legjelesebb belterületi orvosa működik a pénztárban. És nemcsak orvosi ellátásban, hanem olyan gyógvellátmányban is részesülnek a tagok, amilyent manapság a középosztály nem engedhet meg magának. A pénztári orvosok ellen itt-ott felhangzó panaszokra vonatkozóan dr. Szántó a következőket mondotta: — Panasz hoznám, pénztári orvos ellen hivatalosan nem érkezett. Nem hivatalos beszélgetések alkalmával hallottam eg/et-mást, de csak általánosságban. En mindig csak arra kérem azokat, akik tudnak valamit, hogy a legnagyobb határozottsággal, konkrét adatokat szolgáltassanak, mert csak konkrét panasz esetén tudjuk megindítani a legszigorúbb vizsgálatot A pénztári tagok egészségi állapotlra vonatkozóan kijelentette a föoivos, hogy az általánc:sá«ban kiel gifőnek mondható. Kiemelte a főorvos beszélgetésünk alkalmával, hogy a munkásbiztositó a vele szemben táiraszthaló minden követelményeknek megfelelt. A veneriás osztályon igen szép eredményt értek el és csak a tuberkulózis az, mellyel szemben tehetetlenül állunk, mert ami a főgyógyitó erő volna, a jó táplálkozás és a jó, egészséges lakás, nma megadva. Mindennél sürgősebb a lakáskérdés, melynek rövid időn belül való meg nem oldása beláthatatlan következményekkel járhat Nagyban lehetetlenné teszi azután a védekezést az is, hogy igen sok, úgynevezett nyilt tuberkulózissal biró betegünk van, akiket a közkórházban nem bírunk elhelyezni. Felemiitettük végül a főorvosnak, a városnak azt a (ervét, hogy alkalmazottai részére városi munkáspénztárt akar felállítani, amire vonat' o~ólag a következőket mondta dr. rntó: — Tudok a városnak eirőI a tervéről és a/.t tudom, hogy egyik érvként az hangzott el, hogy a városi t szti orvosok által jobb orvosi ellátásban részesülnének a városi alkalmazottak. Ezt az érvet a leghatározottabban visszautasítom, mert ilyen feltevésre okuk nincsen, már csak azért sem, mert a munkáspénztárnái direkt erre a célra alkalmazott orvosok végzik a gyógykezelést. Dr. Szántó eme nyilatkozatihoz nekünk van egy kis hozzászólásunk. Bár ismerjük mi is azokat a panaszokat, melyek általánosságban itt-ott felhangzanak és bár mi is azon vagyunk és voltunk mindig is, hogy a bajok lehetőleg sürgősen és gyökeresen orvosoltassanak, a városi munkáspénztár eszméjét, miként már azt annak idején is megirtuk, halva született eszmének tarijuk. Ugy lesz ezzel a város, mint a téglagyárral, fdüzlettel, a színházzal és mindennel, amihez szerencsétlen kezével hozzányúlt és irányítani akart. Nem tudni, hogy a tiszti orvosok hajlandók volnának-e ellátni a pénztári teendőket, mert arra kötelezhetők nem volnának. Külön díjazás esetén sem tudná őket kielégíteni. Viszont minden akadálytól eltekintve, igen kétséges, hogy a városi munkáspénztár tagjai megkapnák-e azokat az előnyöket is, melyeket a munkásbiztositó jelenleg nyrjt. Számtalan páldán okulva, az az álláspontunk most, hogy hagyja csak a város ezt az intézményt azokban a kezekben, melyeknek munkáját mégis csak a fej irányitja. 13-33 a SZEGED telefonszáma.