Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-07 / 180. szám

Szeged,. 1921 augusztus 7. SZEGED Átadták a gyermekkórházat is a klinika céljaira. SZEQED, augusztus 5. (Sa/át tudósítónktól.) A szegedi gyermekkórház átadását a klinika céljaira ma rendelte el a miniszter s dr. Lőthe József egyetemi professzor vezetése alatt mintegy nyolctagú bizottságot küldött le Szegedre, hogy az átvételt foganatosítsák. A bizottság tegnap este Szegedre érkezett, tagjai között Korb Floris és dr. Szandtner Pál profeszszorok is szerepelnek. A város tanácsa a gyermekkórház átadása ügyében ma reggel rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatároztál!, hogy az átadáshoz a város képviseletében dr. Szendrey Jenő t. b. tanácsnokot küldik ki Ma délelőtt a bizottság helyszíni szemlét tartott a j^yeimekkórházban, hhol dr. Kovács Ödön, a kórház főorvosa és a kórházi gondnok fogadták őket. A bizottság összeállította a kórház leltárát, a formális átadás azonban csak hétfőn történik meg. A gyermekkórház már a harmadik intézmény, amit a város a klinika részére átadott. A csecsemőgondozó m^g három-négy hétig, férőhely hiányában, a gyermekkórház épületében marad, azután a közkórházba helyezik át. A gyermekklinika veze öje ideiglenesen dr. Papp Karolina, sze gedi származású orvosnő lesz, miután az elhunyt Generzlch professzor megüresedett helyét csak most fogják betölteni. Az átvevő-bizottság ma este utazik vissza a fővárosba. „em" CIPŐÁRUHÁZ Kelemen-utca 12. Leszállítóit árak, liofelettart Kérjük kirakatainkat bevásárlás előtt megtekinteni. Goodyeár rámás, fehér félcipő, erős kivitelben K Fehér, 21 cm. magasszáru, legdivatosabb betétes cipő . . K Goodyeár rámás, női schewró magas fűzős cipő 35/38-ig K Goodyeár rántás, férfi cúgos cipő, etős kivitelben, schewró vagy box . . K Goodyeár rámás, férfi schewró fűzős cipő francia formában K Postán rendelt áruknál, mc? nem felelés e etén, az árut becseréliük. vgy a pénzt vsszaailjuk. „Zsimi'^a tánc paroxismusa. Mit hoz a legújabb hullám? — Bécsi lázak. — .Kis Krausz" tanulmányútja. — „Bort ide Salamon!" SZEGED, ztus 6. 13-33 a SZEGED telerrá. aonu (Saját tudósüónktól.) Szeged egyik legagilisabb tánctanára, akit a város legelhagyatottabb részében is „Kis Krausz* néven ismernek, tegnap érkezeti haza nyári vakációjáról, amelyet egy ausztriai tanulmányúttal kapcsolt össze, hogy a szegedi tánckedvelő közönségnek a jövő kurzusban meglepetésekkel szolgá'has'on. .Kis Krausz* a déli korzón tünt fel előttem szokásos eleganciájával súlyosbítva s barnán, mint valaiti csokoládé ember. Nagyvárosi mozdulatokkal közeledett felém. Megragadtam az alkalmat, hogy megragadjam öt: a messziről jövőt és felállítottam riporteri csapdámat, ugy, hogy nem térhetetl ki előlem. — Mondjon valamit, kedves Krausz ur —, kértem parancsolólag. — Ma reggel jöttem Bécsből — fele te. Ausztriában nyaraltam. Az egész ország őrülten táncol. A lányok kenyérkeresetté avatták már ezt a művészetet, tizennégy éves fruskák szülői parancsra élethivatásnak tekintik s nagy elővigyázattal és ambícióval képezik magukat. Főleg a görög táncokat imádják most s a legtehetségtelenebb néposztály fiatalsága is jelmezekben tüntet a görög klasszicizmus istápolásában. — Kétségbeejtően őrjöng egész Ausztria. Elmentem a Wiener Mnsikverein-Salba, ahol megismerkedtem a legújabb és legfelkapottabb tánccal. „Zsimi'-nek hívják magyarul és annyit mondhatok róla, hogy ez már a tánc paroxismusa. Képtelen mozdulatok, képtelen zenére. Dilettánsok is táncolják Nagy vonaglásokou keresztül valósággal a végkimerülésig tart és szinte epileptikus görcsökben végződik. Nagyon fontos benne a pautomimika; az indulatok visszatükröződése az arcon. Táncos és táncosnő nem működik benne együ'.t, valami káotikus összevisszaságban mozognak egymás körül. A férfiak táncközben artikulátlan hangokat hallatnak, de a nők nemükre való tekintettel, csendes odaadással viselik a tánc borzalmait. A zenéje kétnegyedes ütemű, színkópált ritmussal, a tánclépés az ütem közepére esik. — A „Zsimi* különben már Budapesten is feltűnt, persze alaposan átformálva, mert nálunk ilyesmit nem lehet arcpirulás nélkül behozni. Szegeden nem is fogom tanítani, annál inkább sem, miután több mint bizonyos, hogy Budapestre költözök és a legközelebbi kurzusomat már olt fogom tartani. — Hát képes itthagyni ezt a várost, ahol már az ősei is maradandó érdemeket szerezlek a tánc kulturmagjainak érlelése körül? — Ugyan, kérem, itt hiába dolgozik az ember. A kuliurát meg hagyjuk békében. Nem érek rá vele vesződni a luxusadó miatt Mert kérem a város a luxusadót... — inkább Bécsről még valamit, ha nem vagyok tul követelő — vágtam közbe gyorsan —, mert a luxusadó nálunk már nem cikk. — Bécről ? Nyáron ? Nem sokai mondhatok, hanem a bécsi strandi?! Uram, én nem vagyok ellensége a nőknek, hanem ami ott történik az botrány I Azok a kosztümök, azok a feltűnő színű és szabású öltözékek, amelyekkel olt találkozik az ember csak arcpirulással gondolhatok viszszal — Ne tessék ilyeneket mondani, mert ugy sem írhatom meg. inkább talán a bécsi magyarokról ? — Nem politizálok, hanem a magyarság a táncban igen méltó hatásokat vált ki az osztrák publikumból. Egy angol párt láttam magyar táncokat járni — nagyon rosszul. A tánc abból állt, hogy kurjongattak, dübörögtek s a végén a férfi az asztalra sapott a fokosával s azt ordította: „Bort ide Salamon!* Mégis mondhatom, hogy a legnagyobb hatást a magyar táncok váltiák ki Bécsben. Különösen a .bokázó", a .hegyező*, a „kis harang", a .bölcső" és a .cifra toppantó" terjedtek el az utóbbi időben. Megemlítette még szomorúan, hogy hatszáz koronát fizetett Bécsben egy liter kocsisborért. — No — mondottam —, ez meg a borárak paroxismusa. Ennél nincs további Linderék menekülnek Pécsről. PÉCS, aug. ö. A Magyarság irja: Tegnap este a városházán minisztertanács volt, amelyen Linder elnökölt. Bejelentette, hogy a vég elérkezett, egyben figyelmeztette az „elvtársakat", hogy m<nél előbb, ki merre tud, meneküljenek. Én magam —• mondotta Linder — még nem tudom, hova menjek, de azt hiszem, hogy Bécsbe fogok menni, ahol elvtársainkkal ':aröltve folytatom a munkát. Ezután Geiger, a házi ujságiró felolvasta Gábor Andor levelét, amit arra a levélre küldött válaszkép, melyben Linder támogatást kér a bécsi szökevényektől. A levél nagy tetszésére szolgált a jelenlevőknek, mert — amint Gábor Andor irja — legszívélyesebb fogadtatásra számíthatnak a becsi „bajtársak" részéről. „Egyesült erővel látunk neki a munkának — irja tovább a levélben Qábor Andor —, amely előbb-utóbb célra fog vezetni. Linder kijelentette az ülésen, hogy szabad utat biztosit nekik a belgrádi kormány. Előbb azt gondoltam — mondja —, hogy Budapesten utazom keresztül. Egyebet nem mondhatok, mindenki menjen, amerre tud." Az utcákat vidám arcú emberek járják. Szegedi kis tűkor Az élet éa a kőitől szabadság. A hajz-a fisz fejének ormán, sok ízarkaláb ül kit siemén; Kiélt; éltit, ffizve-fomrán, a véti legény. Kiélt'j éltit és dalában még egyre visszasír a mult... (Avar zörög sápadtra váltan, ha már lehullt) A hervadását hogy bevallja a vén legény, ne várjad azt, költfi, Id működik alanyba, kort elhalaszt Markírozza a svungot, lángot, ha ifjúsága elhaladt, tükrüznek szép, költfii álmok légvárakat Hazug, de tarka, fényes álmok, valók voltak még hajdanán; sok boldog órát áldva-áldott a barna lány, a szőke és a tiziáni gyönyörben meg-megreszketett; — s ma búsítják a kor hiányi a sziveket. De költfi, kit a lira ihlet, nem vallja A be azt soha, hogy meglankasztja sziveinket sors mostoha . . . S ezért, ha nincs nagy rizikója, mindent, de mindent megígér, a renoméját igy megóvja, ameddig él. Egy kfiltfivel a minapában e bús történet megesett, megirt, bár szörnyű, forró nyár van, egy levelet. Mindent megírt e kis levélben, amit a lelke érezett s mire szivével őszben élvén, emlékezett. Megírta, hogy a lelke lángja gyönyör mennyéig fellobog; a sorsát benne feltalálja : a boldogot. Megírta, hogy a szive mélyén örök parázsra gyúlt a vágy, szerelme májusaban élvén nyugtot se hágy. Megírta ezt hiún a költfi, s egy vágyban forró éjt igért . . . Lemúlt rajt' vagy két emberöltő s most semmiért nagyot női majd a renoméja, s lírája újra csupa sikk, — a bájnó, tudnii'lik, még ma elutazik. Költőnk megszürkülő fejére önérzet von szép glóriát, — anélkül, hogy felelne érte. gyönyört kínált De hordá hordár jó, levél kezében, a lila írás ugy ragyog: — Nyíljon felettünk hát az éden t . . még maradok. Alanyi költő, szürke, balga, aki taposzt már őszavart, §

ondoid meg: volt egy tarka szarka, mint te, az is sokat akart. Sicc. TELEFON: Igazgatóság 455. KORZÓ-MOZI TELEFON: Pénztár 11-85. Szombaton és vasárnap, augusztus 6. és 7-én A magyar filmgyártás legnagyobb szenzációja! A megfagyott gyermek Báró Eötvös Jó: örökbecsű költeménye után filmre irta: SiFlS EDE. A szezon legkiválóbb filmjel A főszerepben: SZÉCS! f ERKÓ. Elöadáso* pénteken és szombaton fél 6, fél 8 és negved 10 órakor vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és neáyed 10 órakor. A fél 8 6s negyed 10 órai előadások a nyári helyiségben lesznek megtartva. Rendes helyárak I Rendes helyárak 1