Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-06 / 179. szám

ei:y !Sk. tó s tek is, ía­rzö Burgenland? SZEGED, augusztus 5. Az a fájó kérdés, Nyugatmagyar­ország kérdése, amely ep.yre mé­lyebben sajdítja mey az iaegein'<et, meg mindig nem nyert elintézést, btfejezést. Még mindig tárgyalunk a volt szövetségessel, akivel vállvetve harcotuk át a világégést, at< ivei hostzu századokon keresztül össze­kovácsolt bennünket a sorsunk s aki most, a legyőzi tés szemoru vég­zetében, nyomorúságában a mi testünkből odavetett koncra veti magát. Nyugatmatyarország 1 Test a les­tünkből, lélekja lelkünkből Viru'ókul­turkert, szorgos kezek munkájától ra­gyogó határok, sepert, tiszta falvak, ke-ives, müveit városok. Az a vidék, mely mindig magyar volt, ahol a bohnzüchter ugy megfért az .elnyo­móval", hogy a gyerekeiket cserélték, egym s falujából házasodtak. Az a vidék, mely legintenzívebben állott eller a vöröstéboly vad kilengései­nek, amely Szamuelly halálvonatá­nak legtöbb áldozatját szolgáltatta. Az a vidék mely attól a naptól kezdve, hogy az anyaországtól való elszakítása nyilvánvalóvá vált, állan­dóan tiltakozik a szeparació és az Ausztriához való csatolás ellen. S most mi ezt átadjuk ? Termi­nust tűztek ki, kegyetienül rövid, búcsúzásra is rövid terminust. Nem tudjuk elhinni, hogy keserű­ségünk pohara még ne tellett volna be. Hogy még mindig megpróbálta­tások szakadjanak reánk. Hogy bal­sorsunk még mindig nem fáradt ki csapásainak ránkmérésében.E Nem tudjuk elhinni. Ebben a mi nemzetünkben olyan nagy, olyan virulens életerő és élet ­akarat van. A magyar földmives nagy igyekezettel markolta meg ekéje szarvát, hogy életet teremtsen a pusztulás nyomán. A sok szó, mely a munka szükségességét hangsúlyozta, lassan lassan kezd már megtermé­kenyülni a leli ekben és a váitoztat­hatlan keserve?, de biztos keretében megindult volna már most egyhamar a munka. S most újra lelki rászkódás akasztja meg a normalitás lendülő kerekét ? Nem I Ez nem lehet I Nem vigasztalás az, hogy jog­talanul megszállott területeinket a bitorlók visszaadják. Eztkit a terü­leteket mi mindig a miénknek teKin­•eilülc, rabságuk felett szomorkod­tunk, de a visszacsa'olásukat ter­mészetnek és jogosnk laláliuk. Nem vigasztalás e/. Mert az a bánajt, az a fajdalom, airety ott élt a lel­künkben a Tis/a—Maros szöge, Ba anyi és Baji me^álá^a miait, most majd újra éledne, ujt a kínozna, gyötörne, ha Nyugatmagyarországot el kelaene ves ijenunk. Augusztus 271 Addig még remény­keúht ütik. És hisszük, rem nyünk nem maiad üres és hiu remény. Mikor és hogyan szabadulnak fei a szerbek által megszállva tartott magyar területek. Bádoki Soós Károly v hadügyminiszter nyilatkozik a „Szeged" munkatársának. i SZEGED, augusztus 5 (Sajtit tudósítónktól.) Bádoki Scós Károly altábornagy, v. m. kif. hadügyminiszter, aki a Tabódy pör tőtárgyalására Szegedre érkezeti, fogadta a Szeged munka­társát és legújabb megbízatásáról, mely a szerbek által megszállott és minden rétege igaz lelkesedéssel várjon bennünket, akik visszahoz­zuk nekik a magyar hazát és zász­lót, melynek oltalma alatt mindenki, aki jó hazafi is a törvény keretébe be tud illeszkedni, megtalálja a biz­tonságot és jogrendet. Beakarjuk bi­zonyítani, hogy Magyarországon a kö/el jövőben felszabadulandó • fehér terroról szó sincs és hogy az • ' -. ..( - ...ia I IjC- -..XI --AIA * LlllWIHAn n'toriocitptt magyar területekre való bevonulás megszervezésében és keresztülvitelé­ben áll, a nyilvánosságot a kővet­kezőkben tájékoztatta : — Már régóta megtörtént minden előkészület a felszabadulandó terü­letekre való bevonulásunkra. A nemzeti hadsereg bevonqló csapatai vezeté­sének megtisztelő feladatával engem bíztak meg. Ugy a bajai és bara­nyai, mint az ujszegedi háromszög felszabaduló területeire én vezetem a nemzeti hadsereget és bizonyos tekintetben én vagyok megbízva a rendes polgári közigazgatás beveze­tésével is. — A polgári közigazgatás teljes helyreállítására kormánybiztosnak dr. Kiszely Gyulát fogják kinevezni és pedig az Csszes felszabadult terü­letekre kiterjedő jogkörrel. A kor­mány errevonatkozó rendelete a közeli napokban hivatalosan meg­jelenik. — A szerbek által jelenleg meg­szállott területekről való kivonulást és a mi bevonulásunkat az ántánt­missziókkal már megbeszéltük s a ki- és beyftntflds az ántánt-missziók felügyelete mellett fog történni. —- Nézetem szerint a bevonulási akciót arra kell felhasználnunk, hogy megmutassuk ugy itthon, mint a külföldön, hogy a magyar ál­lam szervei minden tekintetben a kultur nemzetek magaslatán állanak. — Legforróbb óhajom az, hogy a felszabaduló terűle'ek lakosságanak lerről szóló s külföldön elterjesztett hirek alaptalan kitalálások. — Természetes azonban, hogy azokat, akik a megszállás alatt magm hazánk és törvényeink ellen vétettek, törvényes uton felelősségre fogjuk vonni és a fennálló türvények szigorával fujtunk le reájuk. A lelketlen felbujtók által félrevezetett tömegeket, a falusi és városi polgárságot, valamint a munkásságot testvéri szere­tettel fogjuk keblünkre ölelni. Nekik nincs mitől félniök, velük testvéreinkként fogunk bánni. — A felszabadulandó területekre való bevonulásunk pontos terminu­sát még nem tudom. Az ántánt­misszióktó! veit, legutolsó értesülé­seink szerint azonban e hónap végén megkezdődnek és augusztus 27-ére mar be lesznek fejezve a katonai müveletek. Munkatársunk ezután még a közetkezö kérdést intézte a 1 egyelmes úrhoz • — Az ujszegedi háromszög felszabadu­lása ugyanebben az időben történik? — igen —, felelte a kegyelmes ur —, Újszeged is a többi megszál­lott területekkel egyidöben szabadul fel. Hogy az Újszegedre bevonuló csapatokat ki fogja vezetni, azt még nem tudom, azonban, mint már előbb is mondottam, az összes be­vonuló csapatok egységes vezetése az én ivemben lesz. * 2c • Soós kegyelmes urpak a Tabódy­pörben tett vaüomásártil tudósításunk számol be. Kiadjuk a kommunista bűnösöket és hazatérnek a hadifoglyaink. — A nemzetgyűlés mai ülése. — szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Kószó István előadó ismerteti a javaslatot. A törvényjavaslat szük­ségessé vált, mert a kivételes helyzet csak kivételes intézkedésekkel orvo-. solható. Bizonyos jogelveket fel kell adnunk, hogy véreinket, fiainkat, akik messze táyol vannak tőlünk megment­sük és visszahozzuk Magyarországba Hadifoglyaink hazabocsátását a bol­sevik kormány megnehezítette azzal, hogy kicserélni óhajtja a mi embe­reinket azokkal, akik a haza ellen a legnagyobb hünt követték el. A szovjet kormánya ugy találja, hogy ezeknek megmentése bajtársi köte­lessége. Ez a történelmi része annak, hogy BUDAPEST, augusztus 5. A nem­zetgyűlés m-i ülését 11 órakor nyi­totta meg Kenéz Béla alelnök. Be­mutatja Budapest székesfőváros és Szeged város feliratát a vagyonvált­ság ügyébun, bejelenti, hogy Pa­tacsi Dénesnek sürgős interpellá­cióra adott engedély ^elyre 1 órakor térnek át. E után a Ház harmat . . olva­sásban elfogadja a katonatisztek ég az állami tisztviselők gyermekeinek nevelőintézetéről szóló tövényjavas­latot és a madridi egyetemes posta­szerződés becikkelyezéséről szóló töivnyja vaslatot. Majd áttértek a büntetés végre­hajtásának kivételes elhalasztásáról miért van szükség a törvényjavaslat meghozatalára. A törvényjavaslat jogi alapja pedig, mely szerint azok a nemkívánatos elemek, melyek a magyar nemzeti társadalmi rend fel­forgatását eredményezték, ne lehes­senek továbbra itten, Csonkamagyar­országon. Rassay Károly: A törvényjavaslatot általánosságban elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Súlyos jogi elveket adunk fel ezzel a törvényjavaslattal, de mégis ez olyan i érdés, mely elöl kitérni nem lehet. Ezután az igazságügyminiszter emelkedik szólásra. Kéri a Házat, hogy a törvényja­vaslatot általánosságban fogadja el a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalás során a 3. szakasznál az igazságügyminiszter egy uj szakaszt ajánl, hogy a kiada­tásban részesüljenek azok is. akik ellen eljárás van folyamatban. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután az elnök napirendi indít­ványt tett és javasolta, hogy .wg­közelebbi ülésre a jegyzőköny/ hi­telesítésén kivül a mentelmi bizott­ság jelentését Rakovszky és Beniczky mentelmi ügyeiben, továbbá az ingat­lan vagyonváitságról szóló törvény­javaslat tárgyalását tűzzék ki. A javasla ot a Ház elfogadja. Pctacsi pénes a baranyai állapo­tokról interpellál. — Felhívja a nem­zetgyüjés és az ántánt-missziók figyelmét arra, hogy a szerbek Ba­ranyában jogtalanul óriási összegű adókat szednek, igy legutóbb tizen­kétszeres adót vetettek ki. Interpellációt terjeszt elő, haj­landó-e a külügyminiszter a bara­nyai nép kizsákmányolását megaka­dályozandó, 3 szükséges diplomáciai lépéseket megtenni. Gróf Édnffy Miklós külügyminisz­ter azonnal válaszolt az interpellá­ció^ és kijelenti, hogy törvénytelen és szabálytalan cselekedetekben volt a baranyai népnek része, amikről 6 tudomást is szerzett és a nagyköve­tek tanácsával is tudatty. Arra kérte a nagyhatalmak képviselőit, hogy a kiürítésnél gyakorolják az ellenőrzést, még pedig ugy, ahogy az a romá­noknál történt. Az evakuáció végett a katonai megbízottak hétfőn utaznak le Ba­ranyába. Kéri válaszának tudomásul vételét. A Ház a választ tudomásul vette. Ezután az elnök az ülést bere­keszti. Elavult az angol hajóraj. LONDON, aug. 5. (Reuter.) Az admiralitás parlamenti és pénzügyi titkára az alsóházban kijelentette, hogy az angol hajóhadat ma már elavultnak lehet tekinteni. Je'enleg olyan tipusu hajókat építenek, amelyek a skagerakki ütközetben alkalmasnak bizonyultak. Japán nyolc ilyen hajót <?pit, Amerikának pedig 1927-re tizenkét ilyen hajója lesz. Az alsóház erre megszavazta a hajóépítés céljaira igényelt összeget.

Next

/
Thumbnails
Contents