Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-04 / 177. szám

Szeged,. 1921 augusztus 4. SZEGED Palágyi nélkül is megoldható a szinházi kérdés. Kürthy György levale. SZEGED, augusztus 3. (Saját tudósítónktól.) A helyi lapok Gaál tanácsnok és Palágyi Lajos információi alapján cikkcznek a szegedi színházról. Dr. Aigner főispán és dr. Somogyi polgármester óvatosan hallgatnak. Palágyi, Gaál tanácsnok hivatali szobájában tartja főhadiszállását és itt szoktak lefolyni azok a szomorú diskurzusok, melyeket fölényesen kel­lene lemosolyogni, ha nem ktlzdené le a mosolyt a szomorúság, hogy a mai Magyarország egy kulturgóc­helyén ilyen hazárdjátékot űznek a színházzal. A szót Palágyi viszi, Gaál szená­tor csak nagy ritkán szól hozzá a tárgyhoz, különben ők keiten telje­sen egyet értenek a „szinház poli­tikában". Palágyi hihetetlen entuzias­mussal besiél, mellét veri, mert ugy gondolja, hogy a beállott szélcsend­ben, melyet a saját „diplomáciája" idézett elő, nem is kaphat más ur játszási engedélyt, mint ó. Remé­nyei még ennél is messzebb me­nflek. Arról beszél, hogy a Kürthy­nek igért állami szubvenciót most már ö is meg fugia kapni, a város is kénytelen lesz segélyezni a színhá­zat és Pékár államtitkárról való nyi­latkozatai szinte megdöbbentőek. Gaál szenátor azt mondja, hogy nem kaptak ugyan értesítést arról, hogy Palágyinak adnak-e koncessziót vagy nem, ők: a város mégis Palá­gyit tekintik színigazgatójukul és bizonyára már meg is feledkeztek arról, hogy Kürthy-\d, vagy Beöthy­vei valaha is tárgyallak volna. Pa­lágyi utánozhatlan mosollyal ajkán, /elenti ki, hogy ő szívesen átruházza a „koncesszióját" másra, csak jöj­jön vállalkozó. Mindezt a kultur­szenátor szobájában mondja, anél­kül, hogy ezt Gaál szenálor meg­cáfolná. Nekünk az volt az érzésünk, hogy a Palágyi szivét holmi pillanatnyi siker értése hevíti és továbbra is várakozó álláspontra helyezkedtünk. Ma. Kürthy Györgytől kaptunk igen érdekes levelet, mely az össze­herdált és igennagyrészt* rossz­indulatú hittszteiésekre szolgál cáfo­latul. A levelet kivonatosan az aláb­biakban adjuk: — „Nem igaz, mintha én pénzek után szaladgálnék, sötl Ha ebben a kánikulában szaladgáláshoz valaki­nek egyáltalán kedve van, ugy az inkább a pénz, mely én utánam szalad. Az utolsó tiz napban éppen négy helyről ajánlottak fel tökét a vállalkozó hoz, de én még egyikkel sem tárgyalom komolyan, még min­dig bizva az eredeti megoldás lehető­ségiben. Hiszen a kultuszminiszter még mindig ál ja a szavát és minden csak azon múlik, hogy Szeged városa elfogadja-e az állam féimiliiés aján­díkát vagy jem, vagy hogy a miniszter más módon juttatja el segélyét a szinház megnyitásának céljaira. Ez a dolog lényege és Blumenthal, Beöthy, Palágyi és egyéb kombinálgatások c-ak arra alkal­masak, hi gy az ügyet még inkább ÖSí-zczavariák." — ,Palágyit sem értem eléggé! Ha ő nem akar Szegeden maradni, miért üzi mostani politikáját. Ahogy megbeszéltük, (a hátam mögött persze nem tudom mi történ!) irja meg expressis verbis a miniszternek vég­leges lemondását és erre olyan he y­zetet teremt, mint az eredeti. I^y ő is jól jár, a város is, a közönség is és — remélem — én is." — Egy kis kommentár. Levele végén arról ir Kürihy György, hogy az utolsó hetek fára-# dalmai kimerítették és néhány napra egy fürdőhelyre megy pihenni. Az ügyek variációiról ott is teljesen á jour lesz s mint mondja — bár­mikor szívesen újból belekapcsolódik ebbe az őrlömasinába. * Mindezzel azt kívánjuk megvilá­gítani, hogy a Palágyiék játéka nem éppen lelkiismeretes. Ezt iga­zolja a Kürthv levele is, akinek szavahihetőségében feltétlenül meg­bízunk. Ezek után Palágyi hiába irtformája ugy a sajtót, hogy nincs aki átvegye tőle a színházat, a város pedig nem adhatja Palágyinak a színházat, mert Palágyi ugy nyilat­kozott, hogy nem képes jó színtár­sulatot szervezni. A cseh-lengyel határok nem kielégítők. PRÁGA, augusztus 3. Benes cseh külügyminiszter egy interpellációra kijelentette, hogy a Csehország és Lengyelország közötti határok nem kielégítők. Stratégiai és vámtechnikai szempontok sürgősen szükségessé teszik a határkiigazitást. Az erre vonatkozó döntés akkor fog meg­történni, amikor Felsőszilézia sor­sáról határoznak. Csehország számára különösen fo:itos a Troppau melleti 16 község megszerzése. A cseh kormány minden alkalommal rá­szokott mutálni [ezirányu követelé­seiresazalkalmas pillanat és alkalmas eszközük kiválasztása későbbi idő­pont dolga. egy HIR E K Megemlékez/s kis szegedi magyar vértanúról. SZEGED, augusztus 3. 1915. évi augusztus hP8-dn meghalt Szegeden, a Vasasszentpéter-utca 13. számú házában Willim Pistika, 12 éves fiu. A fiu szegedi sütőknek Párisban született gyermeke volt. A világháború kitörésekor Ot is internálták a Pireneusokban fekvO Perieuxbe, ahol egy elhagyatott gyárhelyi­ségben helyezték el Ot többszázadmagával, németeket, osztrákokkal, magyarokkal együtt. Minden ágynemünélkül hagyták Okét, rideg kövön aludtak, a legnagyobb hidegben sem fűtöttek s az élelmezésük ál­landóan ez volt : krumplileves és ecetes makaróni. A franciák nemcsak testileg, de lelkileg is gyötörték szerencsétlen áldozatai­kat. Állandóan igy szállították Okét: fogoly disznók. A francia lapok pedig, ahelyett, hogy figyelmeztették volna a hatóságokat emberséges bánásmódra, méginkább izgat­ták őket kegyetlenebb viselkedésre és azt hazudták, hogy a .fogoly disznókat felhiz­lalják.' Amikor látták, hogy az egészségesen In­ternált foglyok közül sok halálosan meg­betegedett, csak akkor egyeztek bele az ilyen szerencsétlenek elszállításába, igy legalább ők nem gondoskodnak sem orvosról, sem koporsóról. A betegek közt egy év múlva a szegény, agyongyötört kis magyar, Willim Pistika is jöhetett haza, magyar hazájába, Szegedre, úe már akkor hiába volt a ma­gyar orvos lelkiismeretes gondossága és a rokonok szeretetteljes ipolása, a kis fiu a francia fogságban sul) >s tüdővészt kapott, szervezete nem birta leküzdeni a kórt, el­pusztult. H y^H Szeged város fuizafias közönsége a kis halottat saját halóitjának tekintette, mert magyar lelkét idegenben, a kínzások és Haszii az alkalmai! Ismételten a februári magas árakat fizetem Brilliáns ékszerekért, . £ ' • I^MK^IHjljW^B^w:U<r '"'Kai. aranyért, ezüstért, régi­ségekért és órákért stb. ékszerész Korzó-kávéház mellett. Kárász-utca 14. Cégemre kérem figyelni!! » szenvedések hónapjaiban sem tagadta meg. Mikor már a halál rózsája ott piros/ott fakuló orcáján, akkor is csak egy kegyet kért ki az ellenségtől, hogy engedjék Ihiai, gyönyörű Magyarországba, ahová lelke m.ndig vágyott. Szeged gyermekei ezer­szamra kisérték e kis vértanút utolsó út­jára és virágokkal borították, könnyeikkel áztatták sirhalmát. Szegedi magyar leányok és fiuk I Ti te­mettétek el hat évvel ezelőtt Willim Pisti­kát. őrizzétek meg a kis vértanú fehér emlékei. Minél többen Jelenjetek meg szüléitek, rokonaitok kí­séretében vasárnap, /. hó 7-én délután háromnegyed 5 óra­kor a Szentgyörgy-téren,ahon­nan az egybegyűltek tömege Willim Pisti­kának a Dugonics-temetőben levő sírjához vonul, hogy lerója iránta a kegyelet adó­ját. Ott a benneteket elkísérő szüléitekhez és rokonaitokhoz Tarcsafalvi Anak­l é t tábori lelkész, hozzátok pedig Schnel­der Ferenc menekült áll. el. isk. igazgató mond beszédet. Alkalmi verseket szavalnak: Magyar Erzsébet, Mikes Mar­git és Schneider Erzsébet. Legyetek ott mindnyájan, Szeged fiai, leányai I Adózzatok kegyelettel azon társa­tok emlékének, ki a hazáért nagyon sokat szenvedett és meghall. JA-Hi" mmmmmmmmmmmmmmmammmmmmm CIPŐÁRUHÁZ Kelemen-utca 12. leszállttól! áras, mii a tészlel tart Kérjük kirakatainkat be­vásárlás előtt megtekinteni. Goodyeár rámás, fehér félcipő, erős kivitel­ben K Fehér, 21 cm. magas­száru, legdivatosabb betétes cipő . . K Goodyeár rámás, női schewró magas fűzős cipő 35/38-ig K Goodyeár rámás, férfi cúgos cipő, erős ki­vitelben, schewrő vagy box . . K Goodyeár rámás, férfi schewró fűzős cipő francia formában K Postán rendelt áruknál, meg nem felelés esetén, az árut becserél­jük, vagy a pénzt visszaadjuk. — iieiyralgazitáa. Tekiníetes Szerkesztőség I A Szeged c. napi­lap f. évi julius 31-én megjelent II. évf. 174. számában „Letartóztattak egy főúri szélhámost" cim alatt kö­zölt cikkre vonatkozóan az 1914. évi XIV. t.-c. 20. §-a alapján a kivet­kező helyreigazító nyilatkozat közlé­sét kívánom: Az említett cikkben foglalt tényállítások a valóságnak meg nem felelnek. Szeged, 1921. augusztus 2. Ifj. Festetics Andor gróf. — Pár garasért uj ruhája lesz, ha Bermann-fé\e Merkúr ruhafestéket vásárol. Ara 3 korona. K ra

Next

/
Thumbnails
Contents