Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-23 / 167. szám

S'etred, 1921 julius 23. Ára 2 korona. Stombat, II. évt., 167. szám. ELÓriZETESI ARAK: Zfl évre S00 kor. I NegyrdévreIWhor fél évre 300 „ I ÍT* so . Megjelenik naponkint délután. SZtRKESZTÓSÉG tS KIADÓHIVATAL: KAIcaey-utca 6. • Telefon 13-33. Szegedi Magyar Asszonyok küldöttsége a kormányzónénál. Átadták a díszalbumot ós az asztalkát. — Dr. Aigner Károly elbeszóli a kihallgatás történetét. SZEGED, julius 22. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy a Szegedi Magyar Asszonyok diszes albumot és gyönyörű asztalkát készítettek a kormány zóné őfőméltósága tiszteletére. A nemes mozgalom az egész város közönségét macával ragadta ama őszinte lelkesültségbe, amely itt, a magyar ugaron, minden keblet a kormányzóért és Föméltóságu Aszszonydért mügtelit. A Szegedi Magyar Asszonyok dr. Aigner Károly főispán vezetése alatt szerdán indu tak el a fővárosba, hogy a remek ajándékot a kormányzónénak átadják. A küldöttség ma érkezett haza s Aigner főispán munkatársunknak az al ábbiakban beszélte el a kihallgatás lefolyását : A megérkezés. — A küldötiség az én vezetésem alatt érkezett Budapestre. Tagjai voltak dr. Aigner Kdrolyné, dr. Kószó Isivánné a Nővédö-Egyesület képviseleten, Kovács Károly ezredesné, a MOVE képviseletében, Szende Pálné a kcresztényszocialista-párt képviseletében, dr. Szirdky Gyuláné a Szent Vince-Egyesület képviseletében és Gdrgydn Jánosné a kisgazda-asszonyok képviseletében. Magunkkal vittük a díszei, bőrkötésű albumot, amelyben a • szegedi magyarruhás nők képei diszlettek. A diszes kötést Kokovay Ilus, a fényképeket Till Viktor készítette igen ízlésesen. Felvittük továbbá azt a magyar moti— Főmélióságu Asszonyunk! A Szegedi Magyar Nők az elmúlt vasárnapot a magyar történelem magyar asszonyai tiszteletének szentelték és bennünket küldtek ki, hogy Főm él lóságod előtt, mint hazánk legelső Nagyasszonya előtt a társadalom minden rétegét képviselve hódolatunkat nyilvánítsuk. Amint a szegedi igaz magyar férfiak követendő . példánykepükül a Kormányzó ur Öfőméllóságát tartják, ugy választottuk mi példányképül Föméltóságos Asszonyunkat. Mi Föméltóságodban találtuk fel a magyar nö, a magyar hitves és a magyar anya tökéletességét és példáját követve igyekszünk a hazaszeretetet éleszteni és fokozni, férfiainkat támogatni, szívóssá és kitartóvá tenni és gyermekeinket igaz magyarokká nevelni. Fogadja Föméltóságu Nagyasszonyunk tiszteletteljes hódolatunkat megértő szeretettel és fogadja kegyesen ennek emlékeül a Szegedi Magyar Nőknek magunkkal hozott ajándékát. Erre a huszárak -előhozták az ajándékokat, mire a Föméltóságu Asszony szíves szavakkal megköszönte az üdvözletet. Nagy örömmel fogadta i az ajándékokat és még jelenlétünkben megtekintette az album tartalmát. Beszélget a kormányzóné. Azután hel!> el kínálta meg a küldöttséget és körülbelül egy fél óra hosszáig végtelen közvetlenséggel és kedvességgel eltársalgott velünk. Megemlítette, hogy régebben néhányszor már megfordult Szegeden és igy emlékszik a városra. Kijelentette, hogy a legközelebbi alkalmat, ha a Kormányzó ur Őfőméltósága Szegedre jön, fel fogja használni err?, hogy látogatást tegyen városunkban. Üdvözletét küldi az összes szegedi magyar nőknek és hazafias munkájukban egyetértést és kitartást kiván nekik. Azután felhatalmazott bennünket, hogy a kastély parkját megtekinthessük. * A Szegedi Magyar Asszonyok küldöttsége tegnap este érkezett haza Budapestről. A mozgalom sikere legnagyobbrészt Szende Pálné fáradhatatlan buzgóságánik köszönhető.Hogyan tárgyalta a francia szenátusa magyar békét. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 22. (M. T. I.) A nemzetgyü'és mái ülését 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. PULJUHL- H. - Jelenti, hogy Drózdy Győző megvumu faragásokkal díszített és dió- I választása óla 30 nap telt el és vég fából készült asztalkát, amelyet Kör• ' " '' mendy Mátyás készített remekbe. Megérkezésünk után egy külön villamoskocsit béreltünk, amely, Gödöllőre és vissza szállított bennünket. A kihallgatás idejét 11 óra 30 percre tűzték ki, de mi hamarább érkéz ünk és a Föméltóságu Asszony olyan kegyes volt hozzánk, hogy n •negjelölt időpontnál tíz perccel korábban fogadott bennünket. A kihallgatás elölt a hölgyek rézérc egy szárnysegéd rendelkezésre bocsátotta szobáját, hogy öltözetüket rendbehozhassák. A kihallgatás. — Amint a nagyterembe léptünk, a lakáj feltárta a fogadószóba aj<ajának mindkét szárnyát. A fogadószobában a Föméltóságu Asszony már szemközt közeledett felénk. Vég telen kegyesen és kedvesen fogadta tisztelgésünket. A kihallgatás azzal kezdődött, hogy én bemutattam a. küldöttség tagjait és néhány szóval vázoliam jövetelünk célját. A főispánná beszéde. Ekkor előlépett a feleségem, akinek ez volt az jlső nyilvános szónoki szereplése és a következő beszédet intézte a Föméltóságu Aszszonyhoz: leg igazolt képviselőnek jelenti ki. Jelenti, hogy Négyessy László nemzetgyűlési képviselő napirendelőtti felszólalásra kapott engedélyt. Négyessy László elnézést kér, hogy napirend előtt szólal fel, ;de nem mulaszthatja el az alkalmat — úgymond —, hogy az immár európaivá vált magyar-ügyet a nemzetgyűlés szóvá ne tegye. Felszólalása tárgyát eddig egyetlen miniszterrel, sem a kormány összességével nem közölte, mert nem akarta, hogy ennek tudomásulvételével a fele ősség másra háruljon. A felszólalásáért a felelősséget teljes egészében vállalja. Ezután többek között ezeket mondja: — A hazai és külföldi lapok közlése nyomán van már képünk arról a szenátusi ülésről, melyen a trianoni béke ügyében az előadó után és a miniszterelnök beszéde előtt a szenátus két tagja felszólalt. Mindketten határozottan a magyar-ügy és Magyarország mellett fogla tak állást. Ezen kérdések alapján refleksziók támadtak s ezek a refleksziók tovább folytatódtak. Azonban most már kezeim közt van a francia hivatalos lap !2-iki száma, amelyben esész terjede mében közölve van mindkét felszólalás. A végeredmény ismeretes. Ezek a felszólalások eredménnyel nem jártak: a trianoni szerződés olyan maradt, amilyennek készítették. Ehhez a francia szenátus hozzájárult, azonban nem kicsinyelhetjük le azt az erkölcsi eredményt, amely már e két felszólalás folytán is eléretett. Meg kell állapítani, hogy a magyar-székely igazságtalanságnak eszméje nyíltan felvettetett' a francia szenátusban, ott nyíltan tárgy altatott. Ez annál fontosabb, mert ellenük legelfogulatlanabbnak mutatkozó nemzet parlamentjében történtek a nyilatkozatok s éppen a vezető kontinentális állam parlamentében hangzottak el a nagy tetszéssel fogadott ezen nyilatkozatok és formális indítványok tétetnek erre vonatkozólag, ami azt mutatja, hogy a magyar-ügy ebben a nagy nemzetben is megmozdította az emberek lelkiismeretét és az igazságtalanság érzete megindította a sziveket. Igaz, hogy csak ketten szólaltak fel: De Monzie és De Marcelle. De Monzie kifejtette, hogy a győztes natalmak akkor, mikor a békét diktálták, a vétk s nemzeteket büntették és ezeknek ennélfogva fizetni kellett Ezen büntetés kiszabásánál sem arány, sem mérték nem volt. Igaz hogy Magyarország a háborúban Németország mellett állott, azonban a Magyarország elleni gyűlölködés nem folytathatjuk, nem csonkithatjuk meg Magyarországot, mert elengedhetetlen szempont Franciaországra és a világra nézve, hogy Magyarország bizonyos igazságé; szabály szerint fizessen. Megállapítja, hogy Magyarország sokkal súlyosabb mértékben szenvedett, mint más állam. Megállapítja, hogy Magyarországot a háborúért felelősség nem terhelte. Magyarország ellen nincs semmi és különösen igazolt panaszunk. EzüMn De Marcelle költői lendületű idézettel fzivrehatóan vázolta az elszakított országrészek fájdalmát Majd Millerand kisérő leveléről beszél'. Hangsúlyozta, hogy sem a saint-germainei, sem a versaillesi békét Imon'ó kisérő levél nem követte. Ebben a kisérő levélben meg van állapítva, hogy az államok állásfoglalása nem végleges, hogy bizonyos engedményre van szükség. Konstatálta, hogy ez következménye volt a magyar delegáció párisi működésének. A francia szenátusban az egyik szónok rámutatott arra a jogtalanságra, ame'y Magyarországot Nyugatmagyarország elszakitásával éri és amellyel megjutalmazzák azt az Ausztriát, amely nagyobb ellensége volt Franciaországnak, mint Magyarország. A másik szónok szóbahozta, hogy Közép- és Kelet-Európa szétbomlása következett be. Ennek következménye az lett, hogy KözépEurópában az egyensúlyt nem tudják helyreállítani. Ennek a szétmorzsolásnak egyetlen ellenmérge lenne a nemzetiségi eiv érvényesítése. A Magyarország mellett felszólaló két szenátor beszédére Briand miniszterelnök válaszolt. Mint a kori mány feje és képviselője beszél, tehát kötelessége volt a trianoni békeszerződést ratifikálni, ezért cá.'olni igyekezett két barátunk érveit, azonban már nem a gyűlölködés hangján beszélt. Köszönettel tartozunk Briandnak, mert beszédéből megtudjuk, hogy Magyarországot nem a háború után, hanem már a háború alatt darabolták fel. Nem elég erős argumentum szemében az, hogy aránytalan mértékben szenvedett a magyarság, hanem előveszi azt a régi argumentumot, hogy Magyarországnak most szenvednie kell, mert évszázadokon keresztül elnyomta a nemzetiségeket. Egy évezreden keresztül a legnagyobb békességben éltünk nemzetiségeinkkel, csak az utolsó évszázadban történtek panaszok a nemzetiségek részéről s csak azóta, amióta izgatásokká történtek s amióta az osztrák poiitiUa is célravezetőnek tartotta ezeknek szítását. az izgatásoknak Ezután a jóvátételi bizottsághoz intézi szavait. Reméli, hogy át lesznek hatva a francia miniszterelnök kijelentésétől, aki határozottan megmondta a szenálusban, hogy Magyarország Franciaország áldozata. — Felhívom a nemzetgyűlés figyelmét a francia miniszterelnök kijelentésére és arra, hogy a mi novemberi ratifikáló üléseink afrancia szenátusban már visszhangra találtak. Az ülés folyik.