Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)
1921-07-17 / 162. szám
Szeged, 1921 julius 357. SZEOBD Hétfőn bezárnak a mozik, ha a város erös/.akosan hajtja be a harminc százalékos vigalmi adót. SZEOED, julius 16. A mai nehéz időkben, amikoi úgyszólván még a levegőt is meg kell adóztatni, hogy a városnak pénze legyen az egyre növekvő kiadások fedezésére, már nemcsak a szórakozások profánabb nemét vonják •magas vigalmi adó alá, hanem az elsőrangú kultúrintézményt jelentő színházat s a kultúraterjesztés terén nem utolsó eszközt képező mozit is. Különösen utóbbira vetett ki tűrhetetlenül magas vámot Szeged pénzügyeinek kérlelhetlen óre, amennyiben Szegeden 30 százalékos vigalmi adó sújtja a mozikat, holott sem a fővárosban, sem a vidéken nem fizetnek a mozik seholsem 10 százalék| nál magasabb vigalmi adót. Ezt a 30 százalékos vigalmi adót még a jfrancia megszállás idején léptette életbe a város, magyar kormányhatósági intézkedés erre nézve még nincsen és ez az egyetlen francia városkorrnányzói rendelkezés, amely a gyakorlatban még ma is érvényben van. A mozik eddig kénytelen-kelletlen befizették a harminc százalékos vigalmi adót, a Korzó Mozi jogfentartás mellett, a Belvárosi Mozi csakis végrehajtási kényszer alatt, most azonban, amikor az üzleti élet általános pangása mellett a mozi-üzlet ii pang, elhatározták a szegedi mozik vezeiői, hogy ezt a szerintük jogosulatlan adóterhet tovább nern viselik és csak az országszerte divó tiz százalékos vigalmi adót hajlandók a jövőben befizelni. A város erre kimondotta, hogy erőszakosan is behajtja a vigalmi adót és ha kell, beülteti a végrehajtóit a mozik pénztáraiba. Ily körülmények között gyűlést tartottak tegnap délután a szegedi mozik vezetői és kimondották, hogy a mai nehéz viszonyok közt tiz százaléknál magasabb vigalmi adóterhet nem viselhetnek és amennyiben a város ehhez a szerintük jogosulatlan követeléséhez erőszakos uton is ragaszkodnék, ugy inkább beszüntetik az üzemet és hétfőtói kezdve bezárják a mozikat. Végleges határozatot nem hoztak tegnap és a tanácskozást ma délután 5 órakor folytalják. Megkérdezlük erre nézve dr. Somogyi Szilveszter polgármestert is, aki a következő kategórikus kijelentést tette: — Aki mulat, fizessen l Lesz a vigalmi adó még 100 százalékos is országszerte, mert egyéb jövedelmi forrásunk nincsen. Elmondta még a polgármester, hogy a 30 százalékos vigalmi adót nem a francia városkormányzó ismert rendelete alapján szedik be, hanem szabályrendelet alapján, mely jóváhagyva még nincs ugyan, de a közgyűlés annak idején kimondotta még a jóváhagyás előtt való azonnali életbeléptetését. A dolog tehát rendben volna a polgármester ur részéről, de gondolt-e már arra is, vájjon mi történik akkor, ha a mozik tényleg bezárnak az elviselhetetlen vigalmi adó terhe miatt? Akkor minő szenvedő alanyra fogja a város a moziktól elmaradó vigalm iadót kivetni ? Mert nem elég az adót odasózni az adóalany nyakába, gondolni kell arra is, hogy utóbbi elbirja-e az adóterhet? A színházat már tönkretette a toronyalatti túlságos anyagiasig, feltétlenül ilyen sorsra kell juttatni a szegedi mozikat is? Látogatás a szegedi gyermekkórházban. Dr. Kovács Ödön nyilatkozata. — Nagy nehézségekkel küzd a kórház. — Az egyetem mentheti csak mag. SZEGED, julius 16. (Saját tudósítónktól.) Azok, akik még mindig rettegnek atlól a gondolattól, hogy az egyetem Szegedre jön, egy kis képet nyerhetnek, egy kiüsé engedhetnek indokolatlan félelmükből és be fogják látni, hogy az egyelem az utolsó percben, de talán még idejében érkezik meg Szegedre. Munkatársunk ma felkereste a szegedi gyermekkórház igazgatóját, dr. Kovács Ödön főorvost, aki a gyermekkórházra vonatkozóan a következőket mondotta: — A gyermekkórház, bár a közkórház egyik osztálya, nem éli végnapjait, ha csak abban az értelemben nem, hogy mint gyermekkórház meg fog szűnni és az egyetem gyermekklinikájává alakítják át. A gyermekkórház igy eredeti intenciójatói eltér, mert a klinika célja inkább a tanítás Mindamellett igen szép jövőt jósolok neki, mert a közönség ideszokott és tekintve, hogy az állam nagyobb összeget áldoz erre a célra, a kórház jelentősége nagyban emelkedni fog. — 1910 óta vezetem az intézetet, de ennyi nehézséggel, mint az utóbbi időben, még nem küzdöttünk. Elsősorban Szeged város igen keveset áldozott a kórház céljaira, ugy hogy a kórház működésében gátolva volt. A gyermekkórházban 30 ágy van, de nem tudunk felvenni több beteget, mint 15—20-at, mert nincs sem fehér-, sem ruhanemünk. A város által kiutalványozott csekélv átalányból vásárolni nem birunk. A mosónőátalányunk is oly csekély, hogy még a csekélyszámu fehérnemünket sem birjuk egyszerre kimosatni. — Az amerikai szeretetadománv kiosztása alkalmával csak nagyobb mennyiségű kötszert kaptunk, ugy hogy a kapott gummivásznakat kénytelenek vagyunk lepedőnek felhasználni. — Az élelmezés sem olyan, mint kellene lennie. Csak a tej, ami ellen kifogás nem eshetik. Általában ugyanazok a bajok itt is, mint a közkórházban. Kevés a személyzet, mert rosszul fizetik őket. Egyetlenegy ápolónőnk van: Tóth Viktória, aki úgyszólván lelke az intézetnek. Hét esztendeje van már a kórháznál és igazán csak a szeretet köti ide. Éjjel-nappal szolgálatot teljesít és ezért havi 230 korona a fizetése és ebből is 70 koronát levonnak, marad neki tehát 160 koronája. A város hihetetlen keveset áldozott a kórházra, ugy hogy csak örülni lehet, hogy azt az egyetem magába olvasztja. — A város által létesített és fentartott csecse mőgondozót nem adják át az egyetemnek és az fenn is marad. ' Az ujszegedi gyermekmenhelyre vonatkozóan, a mint annak ideiglenes igazgatója, a következőket mondotta : — Az ujszegedi gyermekmenhely a hidelzárásnak ellenére működik, bár körülményesebb a vezetése. Természetesen igazolvánnyal lehet csak átjárni. A szerbekre nun panaszkodhatom, sőt, a menhely iránt az ujszegedi szerb parancsnokság igen jóindulattal és előzékenységgel viseltetik. A gyermekek ellátása nagyon jó, a télen állandóan fűtve volt, de a kiadásokat a magyar állam fedezi. Fióktelepeink közül a törökkanizsait, csókáit és tiszaszentmiklósit a trianoni békeszerződés értelmében elvesztettük. Csak a szőregi és kiszombori telepünk maradt meg. Igen sok gyermek ki van adva. Általában nem panaszkodhatunk a nevelőszülők ellen sem, mert szeretetből tartják a gyermekeket. Azután a kórház termeit jártuk be, mindenhol a legragyogóbb tisztaságot és rendet tapasztaltuk. Az ágynemüek .oldozva-foldozva, de rongyo nincs közöttük. Annál roszaboul néz ki azonban a beteg gyermekek ruhája. Ahány ruha, annyiféle és némelyiken njár a folt nem tartja a foltot. Távozásunk előtt megjegyezte a főorvos, hogy azzal az összeggel, melyet az állam ad majd a kórház részére, az egyetem a gyermekkórházat Szeged igényének megfelelő nagyszabású egészségügyi intézetté emeli. TELEFON: Igazgatóság 455. TELEFON: Pénztár 11-85. KORZÓ-MOZI Vasárnap, hétfőn és kedden, julius 17., 18. és 19-én Még soha nem látott szenzációs, izjalmas, érdekfeszítő O kalandordráma. O fa álarcosok harca. Kalandortörténet 5 félvonásban. A filmíechnika bravúrja! Minden eddigi kalandorfilmet felülmúl! FlrtJJfíásft!* vasárnaP 3, 5, 7 és 9 órakor. ItflUaUddUA hétköznap 5, 7 és 9 órakor. endes Wmi Iskolát Rókusnab. — A rókusiak mozgalma. — SZEOED, julias 16. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a rókusi iskolát az egyetem céljaira szánta a hatóság ugy, hogy a rókusi lakosság nagyon távolfekvő iskolákba kénytelen járatni a gyermekeket. Kétségtelen, hogy ez súlyos hátrányokkal jár a lakosságra és magukra a gyermekekre is és a hatóságnak kötelességszerűen enyhíteni kell ezeken a bajokon. Tapasztalhattuk már Szegeden, hogy a hatóság a maga jószántából csak akkor kezdi a tüzet oltani, ha már menthetetlen á ház és igy történt azután, hogy Rókus városrészen olyan mozgalom indult meg, amely a tanácsot mentő lépésekre kényszeríti. A mozgalom élén Körmendy Mátyás, az Ipartestület elnöke áll, aki a jövő hét csütörtökére a rókusi Csabaféle vendéglőbe gyűlésre hívta össze a rókusi testületeket és lakosságot, hogy határozatot hozzanak a rókusi iskola felállítására vonatkozólag. A rókusiak távolról sem akarnak ezzel az egyetem ügyének ártani, a régi rókusi iskolát szívesen átengedik, de állítson fel a város Rókuson egy másik iskolát, hogy a gyermeknevelés a régi kedvező helyzetbe juthasson. Megkérdeztük a polgármestert, hogy mi a véleménye a mozgalomról s a következő választ kaptuk: — A rókusiak kívánsága méltánylandó és a város nem is zárkózik el az elöl, hogy Rókuson uj iskolát állítson fel. A gyermekek más iskolába való beosztását csak ideiglenes és a lehetőség szerinti időn belül megszüntetendő intézkedésnek tartom. A mozgalom, azt hisszük, ennek dacára is folytatódik és szerintünk a város tényleg nem zárkózhat el az elöl, hogy nemcsak Rókust, hanem az egész nemzetnevelést érdeklő jogos kívánalmakat Kielégítse. ************************** Batikfestést, lámpaernyő és játékkészitést Sí 'tanú három hét alatt ORAP OYÖROYIKE berlini iparmUvésznö. Kurzus julius 18-én kezdődik. Érdeklődni lehet Berilnl-körat 5. az. alatt. 708 Felsőszilézia a legfelsőbb tanács előtt, BÉCS, junius 16. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt je'enti Párisból: A Temps jelentése szerint a párisi angol követ azt a megbízást kapta, hogy hozza tudomására a francia kormánynak, egyetért-e az ai.gol kormánynak azzal a javaslatával, hogy Fe sősziléziába szakéríőbizottságot küldjenek ki. Az angol szakértők azonnal el is utaznának, hogy javallataikat a legfelsőbb tanács legközelebbi ülésére beterjeszthessék. Az angol kormány forszírozza, hogy ezt az ülést még julius vége előtt megtartsák, mert Anglia semmieseire sem engedi a felsösziltziai kérdést tovább halogatni. Az Intransigeant értesülése szerint az értekezletet julius 25. és 31-ike között fogják megtartani. Azt a tervet, hogy a tanácskozás színhelyéül Boülognet választják, elejtették. Nem lehete len, hogy a konferenciát Belgiumban fogják megtartani. Ebben az esetben azonban nem Brüsszelt, hanem Osztendét fogják a tanácsülés helyéül választani. A tanácskozások körülbelül egy hétig fognak tartani.