Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-15 / 160. szám

Szeged, 1921 julius 19. Ára 2 korona. Kedd, II. évf., 163. szitu Cf VI aOh zei L o I A KAK •»r« t*»0 koi- I y««l«vr« 150hot 300 , | gv >-*ri iO jy il *vre Megjelenik naponkint délután. SZrRKESZTÓSEG tS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-ntca 6. • Telefon 13-33. Végéhez közeledik aTis/a-pör. Károlyi Mihály válaszolt Windischgrátznek. BUDAPEST, julius 14. A Nap irja: A Tisza-pörben a biróság ma, csütö tök lévén, nem tárgyal. A hátra­levő tanuk k hallgatása igénybeveszi még az egész .jövő hetet. Közben a biróság sok okiratol olvas még fel, olyan tanuk va lomását, akik nem idézhetők meg és egyéb, a bün­peire vonatkozó bizonylatokat. Ki lógják hallgatni ezenkívül a lörvény­i?éki orvosszakértőket és pedig gróf Tisza István halálos sérüléseiről, továbbá a vádlottak elmebeli álla­potáról Szerepelni fognak még a hátralevő b zonyitó eljárás során az írásszakértők is, akik különösen Bálóne-féle emlékkönyv hami­sításáról mondanak szakvéleményt. A holnapi fötárgyalá on dr. Sándor Lis/ló, volt rendőrfőkapitány tanú­kihallgatására kerül ,a sor és ha előkerül, irdekes kihallgatása lesz a perben már sokat említeti Nagy Zsuzsának. Ha semmi akadály nem jön közbe, a jövő h<?t péntekjén és szombatján kerül kihallgatásra dr. Ulain Ferenc, dr. Lengyel Zoltán és Paksi detektív. A védőügyvédek erősen szorgalmazzák és sorgetik a tárgyalás befejezését. ugy, hogy hir szerint ujabb tanura a biz nyitás kiegészítése során egyáltalán nem akarnak hivatkozni. A kö/tAtsasági párt a hadi­foglyokért. BUDAPEST, julius 14. A Nap irja: A magyar köztársasági párt angol, francia, német és olasz nyel­ven manifesztumot intézett valamennyi kulturne • zct köztársasági pá íjához, hogy segitsei ek 60.000 szenvedő magyar hadifoglyot abban, hogy az orosz r bságból hazájukba vissza­térhessenek. IZGALOM A POLITIKÁBAN. Bu­dapestről jelentik: A késő éijeli órá­kig tartó minisztertanácson tárgyalta a korntény a parlamenti eseménye­it. A heiyzet rendkívül feszültm k látszott, annyival i* inkább, n ert mindenki ugy képzelte, -hogy a mi­niszterelnöknek a Házból való teg­napi haragos eltávoj:,*s kö tke/r.é­nyckkel jár, vagy Rukovsiky elnökre vagy • kormíinyra nézve. Azonban egyik f ltevés s- m köve kezelt be. A minisztertanács megegyezett abban, hi gy cgyá tatában nincs ok arra, hogy mindezekből bárminő konzek­venciát voij> n le. A mai napon a ihinisztertanács megbizásábó Berno­lák Nái d> r leszögezi;, a Házban a kormány álláspontját. A kormány vél ménye szerint Tomcsányinak semmi > ka sincs arra, hogy lemond jon. Más értesülés k szerint a kor­mány már megallap dott abban is, bogy miiyen retorziói eszközöket Egyenek t énybe arra z esetr , ha az ellenzé tovább folyt tná mostani támadási módját. Netn tartják lehe- | tétlennek, h gy a levegőben lógó két hetes szünete a negálom kialaku­Hsjra megadják. — Aljas hazugságnak mondja áJlltárr.it. — BÉCS, julius 14. Windischgrütz Lajos hercegnek a parlamentben el­mondott beszédjere gróf Károlyi Mihály a következő tá. iratot küldötte Spala óból: Windischgifltz herceg beszédét esik ma 'cap'am meg. Ezúttal sür­gönyileg csak rö iden lelellutek, noha méltóságomon alolinak tartom, hogy a politikai sarlatán aljas hazugságaira válaszoljak. Mégs ö ülök, hogv módomban áll a reakció hajtóvadászatáról a leplet lerántani. Azzal a kéréssel fordul k az ántanthatalmak hivatalos köreihez, hogy a rám von tkozó okmányokat hozzák nyilvánosságra és ha akadnának ly em­berek, akik a dolgokról „tudnak", azokhoz azt a kérést intézem, hogy mondják el az egész világ szine e ött, hogy: 1. mikor és kiktől fogadtam el akár közvetlenül, akár közvetve pénzt vagy pénzértékü dolgot ? 2. mikor és mely hadititkokat árultam el az ántántnak ? 3. mely adatok támogatják Windischgrütz hercegnek azt az ál'itását. hogy én Szovjet-Oroszországgal összeköttetésben állottam és hogy a francia kormány ez okból nem vette igénybe állítólagos árulásomat és ez okból helytelenítette a hatalomnak 1918 októberében ré zemről való átvételét? Egyúttal arra kérem Franciaország akkori svájci követét, legyen olyan szives megnevezni pártomnak azt a képviselőjét, akt nevemben oly memo­randumot nvujtott át neki, amelyben Magyarországhoz tartozó területeket ajánlottam fel. Kijelentem végül, hogy a Windischgrütz herceg által felho­zott összes vádak ajas ha/unságok. Bernolák visszautasítja Ruppert vádjait. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 14. (M T.J.) A neuuetgyiilé* ruai ülését három­negyed 11 órakor nyitotla meg Ra­kovszky István e nök. Jelenti, hogy Pálfy Dániel sürgős inlerpe lációra kéri engidéyt, milyet a Ház hozzá­járulásával meg. dott. Javasolja, hogy "Z in erpeiiációra legkcsőob fél 2-kor térjeni k á>. J le <ti továbbá, hogy a h izszab ityoiv 204. szak sza érte mé­t en holnip, pénteKtn fog a belügy­miniszter váaszwlni Tomory J,nö interpellációjára Szatmár varmtg>e kö uazgaásival kapcsolatban. E>után Bernolák Nándor népjóléti minisz er emelkedett szólásra és Kup­pert Rezs tegnapi „kiszólását" a kor­mány nevében köte ességszerüen visszautasította. Többek köpött eze­ket mondta : Engedelmet kérek tisz­telt Nemzetgyűlés, ha valaki azt vágja a szemembe, h gy a minisz­teri megbiza ás feltétele hogy nekem bűnöket kel. takargatni, ez hitvány kistótás. Amikor feláldozom a családi életemet feláldozom tel­jes munkaerőmet, i ikor mindene­met odaadom a hazámnak, akkor nem szolgáltam rá se én, se mi­niszter ársaim, hogy minket ekként m* gy nu-iisar^k. Az nun elfg, hogy azt n ondja a képviselő ur, hogy nem ugy érti, hogy saját sze­nélyükre nezve lenne takargatni valéju^. Én nem teszek különbséget az e y<"ni és p >Ii i ai s?eméiy kö­zi t, amik< r a Kenő között külön b­séget vei Unni. Ha a miniszteri megbizutásnak az volna az áru, hogy a legcsekélyebb búnt eltakarja, akkor sem én, sem minisztertársaim nem marudhatnánk meg ebben az oi szag­ban. A i unö ö>et uidöitii ke l és a l ató ági kn ikizt <i ^ ö élességüket Kell Uljes tei i. ^tö.vényes elöiri. kai ünö­M»k ü iiözésenes kötelességé ; az a hatrsá., ím etyik «r em ej «iii, a 1 g ulyo at.b ht át követi el. Én fel­hívom az összes közhatóságokat, hegy minden igazságtalanság ese­' lén a legenergikusabban járjanak el. Ismétlem, hogy a kprmány a tel­jes jogrend alapján áll; senkinek a kidveert semmiféle büut nem aka­runk és nem fogunk eltakarni és követeljük azt, hogy ebben az ot­szágban álljon helyre a teljes jog­egyenlőségen alapuló rend. Ezeket koteless ^tmnsk tartottam kijelen­teni. (Élénk, zajos he yeslés és taps.) Huszár Károly: Nigyon kérem a t. Ne.nze gyüléit, foglalkozzék azok­kal a szerencsétlen magyarokkal, akik már hét esztendő óta szenved­nek idegen f>g<ágban. Tegyünk félre minden ÍZ nvedést, intézzük el ezek do'gát először, azután az itthoni dohainkat. Engedj k meg, ho^y minden szenvedélytől mente­sen össztfogl Íj m azt, amit tudni kell az egész közvéleménynek. Először »zámszerint szeretném megállapítani a magyar foglyek kérdését. Az Osz­trás-magy >r' monarchiában a háború végén a következő idegen hadifog­lyok vo'tik; orosz 1,064.000, olasz 404 000, szerb 110.000, francia 322, angol 288, román 47 000, ezek a hadifoglyok most mind otíhon van­nak. Az osztrák-magyar hadifoglyok száma a fortada om kitörésekor 401 000 ember volt. 1919 .unius vé­gén 293.000 és ma kb. 60000. E-vesek sztr nt még ennél is tötibre i h >6 hadifoglyok száma és kb. 110.000 ároknak a magyar hadifog­lyoknak a száma, akikről semmit sem tudunk, akikről f.lttheő tehát, hogy Oroszországban vég eg elpusz­tultak. 1919 julius végéig hazaszállítottak Oroszországból összesen 43.874 em­bert, 1919 julius végétől a mai napig Oroszországból hazajött 35.395 ember, összesen hazajött Oroszor­szágból 79.274 ember. Négyszázegyezer magyar és osz­trák hadifogoly volt Oroszországban. Ezek közül jelenleg 60—70.000 em­ber van idegen földön. Ez akkora nagy létszám, hogy az ember meg­borzad, ha átgondolja, hogy idehaza hány család van ezáltal érintve, ha számbavesszük, hogy minden ilyen családban hiányzik a kenyérkereső, hogy a hadifoglyok között hányan vannak, akik mint 19—20 éves fiuk kerültek fogságba és hányan vannak 42 éves népfölkelők, akik mint tel­jesen aggok jönnek haza. El kell borzadnunk minden testi és lelki szenvedéstől, amely ezeket eltölti. Szeretném, ha cz bele kerülne Európa köztudatába. Adataimat nem merilem más­honnan, mint az Oroszországban kint élő hadifoglyaink leveléből. A legborzasztóbb helyzetben vannak a Pétervárott elzárt tisztek és le­génység és Treszli börtönben szen­vedők. Felolvas egy itteni fogoly, levelét: Valamennyien 5—6 év óla sínylődünk. Szibériai hadifogolytábor­ban átszen.edtDk a cseh és román légionáriusok szigorú bánásmódját. Ml, akik a folytonosan dühöngő járványos betegséglől megszabadul­tunk, a mult év tavaszán megkezd­tük a hazautazást, igen nehéz körül­mények között. Azt reméltük, hogy Péterví ron szabadulás vár ránk, de nagy csalódás ért bennünket. Péter­várott az orosz kommunisták magyar szekciója letartóztatott bennünket és kényszermunka-táborokba, vagyis sö­tét börtönökbe juttatott. A mult év juniusa óta sínylődünk itt, fűtetlen cellákban szenvedtük át a telet. Oly nagyfokú vérszegénység lépett fel, hogy soknak csak negyvenet vert a pulzusa. A hiányos táplálkozás következtében elharapódzott a tüdő­vész. Fellélegzettünk, amikor a Nan­sen-féle akciót meghallottuk, de hiába volt minden. Orvos, aki segí­tene nincs és várjuk a szabadulást. Tudomásunk szerint Pétervártól Ir­kutzig meg igen sokan osztják so.­sunkat. 3 * Ez a Treszli világa. Ablaktalan, sötét pinceodukban, aszfalton fek­szenek a hadifoglyok, ruházatuk' nincs. Az ülés folyik. Bolsevista-Összeesküvés Konstantinápolyban. BÉCS, julius 14. (M. T. L) A Neues Wiener foulnal jelenti Páris­ból: Konstantinápolyi hiradás sze­ri t ott egy kemalista-bolsevista összeesküvés részeseit tartóztatták le, ai-ik álamcsiny utján a szövetsége­sek megszállását meg akarták szün­tetni. A lázadásnak a kemalistáknafr Konstantinápoly elleni előnyomulá-' sá al egyidejűleg kellett volna ki­törni A kemalisták és a bolsevisták a bankokban safe-ekkel is rendelkez­tek, amelyekben gyújtó és robbanó­anyagokat helyeztek volna el, hogy a bankok.t a levegőbe repítsék. Hároms ázhetvenhárom embert tar­tózt.ttak le, köztük asszonyokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents