Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-14 / 159. szám

Szeged, 1921 julius 19. Ára 2 korona. Kedd, II. évf., 163. szitu ttöPlZETCbl ARAK: évre 600 kor. I Negyedévre 150kot NI évre 300 „ | fgy bóra 50 Megjelenik naponkint délután. Üt .RKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. * Telefon 13 33. Kulturbotrány. SZEOED, julius 13. A szegedi szinház tlgye kulturbotránnyá dagad. Botrány lett belőle tavaly is és'— ugylát-zik — botrány lesz oelöle az idén. Tavaly a tanács szük látóköre és csökör\yössége vitte kátyúba a szegedi színészet viharvert sz kerét, az idén Budapesten gördítenek egyelőre még láthatatlan kezek súlyos akadályokat Thespis rozoga kordéja elé. A Palágyi-féle szerencsétlen vállalkozás oda jutott egy év lefolyása alatt, ahova a mi egy év előtti megállapításaink szerint jutnia kellett: bekövetkezett a szegedi színészet csődje, művészeti és gazdasági téren egyaránt. Nem rekriminálunk, nem kutatjuk, ki a felelős ezért, csak annyit állapítunk mtg, hogy Palágyi Lajos a legkevésbé. Szívesen borítottunk volna fátyolt a. múltra, annál is inkább, mert akadt egy olyan megoldási mód, mely busásan kárpótolt volna bennünket az uj szezonban azért a kulturabeli mínuszért, melyet a mult színházi szezonban el kellett szenvednünk. A Szegedi Nemzeti Szinház R.-T. olyan művészeti programot akart nálunk megvalósítani, aminő a legnagyobb erkölcsi és anyagi tőkék melett is csak fejedelmi bőkezűséggel vál ható valósággá. És ettől a váratlan kulturnyereségtől ütik most el Szeged közönségét egyelőre még ismeretlen intrikák, egyelőre még láthatatlan kezek. A szegedi szinház fátuma valósággal kétségbeejtő. Immár másodéve, hogy néhány héttel a szezon megkezdése el tt nincs még igazgatója, nincs még szervezett társulata. Az idén még az is bekövetkezhetik, hogy üresen marad a muzsahajlék az egész szezonon keresztül. Legalább ezt hallottuk t:-gn<p Somogyi polgármester ajkairól. A po'gármester ur azt mondta, bogy nem baj, ha nem is lesz szinház, csak egyetem legyen. Mi, akik kérlelhetlenül harcoltunk a kolozsvári egyetem idehelyezéseért, az e téren elért siker mgy öiöme mellett sem fogadhatjuk el a polgármester or álláspontját. Szeged kuiturájtnak ell az egyetem, de kell a szinház s. Még pedig e sőrendü és S/egednek, mint egyetemi városnak fokotott kulturi*envét kielégítő. És miután távolról sem lehet krdvezőbb m« goldá>ra találni a Beöthy— Rónay—Kürthy-féle nemzeti színháznál itt az utolsó órája annak, hogy i város egész vezetősége és közön«íge, félrelökve minden személyi, politikai, vagy egyéb tekintetet, egyönberként foglaljon állast ennek a mind n tekinteiben kívánatos tervnek azonnali megvalósítása mellett. Ritkán voltunk még egy véleményen Oadl szenátor úrral, de ezúttal teljesen magunkévá tesszük állispont Ml és vele együtt követeljük: Hívja * város Beöihyt Szegedre és tárgyaljon vele a kormánytól függet*nül a szinház átvétele tárgyában. Tomcsányi igazságügyminiszter lemond? — Hir szerint Bartha Richárd az utódja. — BUDAPEST, julius 13. A Virradat irja: Az a koncentrált támadás, amelynek középpontjában Tomcsányi V. Pál igazs-gügyminizter állott, akinek helyzetéi különösenja Friedric hel szemben indított vádeljárás lette tarthatatlanná, dülf pontra jutott. A hétlői parlamenti ülésen az ellenzék a legé esebben szembeszállt Tomcsányival és azonnali lemondását követelte. Tegnap este hiie járt, b gy Tomcsányi Igazságügymlnlszter kedden délután közölte lemondási szándékát gróf Bethlen István miniszterelnökkel. Hir szerint az utódját is megtalálták már Az uj igazságügyminiszterjelölt dr. Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke, aki hosszabb ideig volt az igazságügyminisztériumban, mint miniszteri tanácsos. Bartha helyébe a kabinetiroda vezetését dr. Nádossy Imre főkapitány fogja átvenni, viszont a főkapitányi állásra Szekér András belügyminiszteri miniszteri tanácsost jelölik. Magyar békevita a francia szenátusban. — „Magyarország nem volt nagyobb ellenségünk, mint Bulgária". — PÁRIS, julius 13. (M-T. 1.) A szenátus ülésén az előadó részletesen ismertette a trianoni szerződés beiktatásától szó'ó torvényjavaslatot ugv, ahogy az elsőségi tervezel idők során már jórészt tudomásra jutott. Franciaország — mondotta — nem táplál ellenséges érzést Magyarországgal szemben, de nem kivánja, hogy sz ifjú államok iránti barátsága gyengüljön. De Monzie: A béke igazságtalan Magyarországgal szemben. Iga/, hogy a legyőződnek kell viselnie a háború kölségeit, de nem nagyobb mértékben, mint például Bulgáriának. Tiltakozni kell Nyvgatmagyarország átengedése ellen. De la Marselle fejtegeti, hogy nem gondoskodtak megfelelő ütköző államról Németország és Oroszország közt. Briand kijelenti, hogy Magvarország iránt nem érez bosszúvágyat, de Románia támaszt adott a szövetségeseknek s emlékszik a mag>ar uralom alatti elnyomottakra Magyarország valóban igen kicsiny lett, de az elnyomó húsába bele kellett vágni. A nyugati vármegyék ügyét már a saint-germainei szer-ödés elintézte. A trianoni békeszerződést már három állam ratif.kálta. Az elnyomó Magyarország rosszul te-zi. ha panaszkodik. Saját népei ketek fel ellene. Határkiigazi ások lehetségesek. Ezután a vitát bezárták. A trianoni békeszerződést ratifikálták. PÁRIS.. julius 13. (M. T. I.) De Monzie szenátor a trianoni békeszersződés tárgyalása alkalmából a szenátusban elmondott beszédében kijelentette, hogy m ggyőződéséből kifolyólag a szerződés ratifikációja ellen kellene szavaznia ugy a józan ész, mint a lelkiismeret szempontjából. Lehetetlenség, hogy mi most mintegy ,per p ocura" jobban gyülöljük Magyarországot, hogy puszta „al ruizmusból" elvágjuk szomszédaitól, megcsonkit. uk, tehetetlenné tegyük. Magyarország Németországgal együtt ellenünk • har colt és elvesztette a játszmát, tehát fizetni kell, ez igaz; de múlhatatlanul szükséges, hogy az európai béke szempon jábó< ez a fizetés bizonyos igazságos szabályok alapján tö lénjék. Magyarország — mondja a szónok — nem volt nagyobb ellenségünk, mint Bulgária, amely most minden jóindulatunké élvezi. Mi azi hittük, hogy Tisza volt a h ború fő értelmi szerzője és meggyőztük erről a tömegeket, aminek az volt a Következmény, hogy Tiszát meggyilkolták. Magyarországot megbüntettük. Ezután megjelent az osztrák vöröskönyv. Ez és más közlések megmutatok, hogy Tisza már 1914 julius hó 4-én ellenezte a háborút és hogy megmaradt ezen nngat-irtasi melleit mindaddig, amig a háború már elkerülhe'etien vo't. Más forrá>ból kitűnt, hogy Bilinszky vot közös pénzügyminiszter, aki később Lengyelois/ág minisztere leit, midőn a sZöveiségesek helyreálli oi'ák Lengyelországot, miniszter lett a> é kul, hogy a szövetségeseknek kit gá uk lett volna elene, hogy ez a Bilinszky éppen az ellenke ő parton volt és felbátorította Ausztriát hadivállalkozásaira. Ez a felfedezés azonban ke őbb jött A lri<noni békeszerződés skor már ah volt írva. A szerepek ki voltak osztva. Mindazonáltal most mi sem állja útját ann k, hogy e?ek a leleplezések utólagosan megtörténjenek, habár nem is változtatnak már a háborús felelősségeken és azokon a bünte éseken, amelyekkel az összes Irgyő- ' zött népek sujta nak. PÁRIS, julius 13. (M. T. I.) A trianoni békeszerződés ratifikálásáról a gyorsírói napló nyomán még a követke ö lészleteket közölhetjük: Briand miniszterelnök beszédében többek között a következőket mondott •: — Tagadhatatlan, hogy Magyarország bizonyos időkben csatlakozott Franciaországhoz és részese volt a francia kulturának, de t ny az, hogy részt vett a Franciaország elleni háborúban. Magyarország régi határai feletti keserűségének talán számba kellene venni a 10 évszázadon keresztül elnyomott néptk kesera egtit, különösen a románokéi. M ába utasítanák vissza a francia szenátusban a trianoni jékeszerzCdés ratifikálását kérő javaslatot, ez a szerződés mégis élet belépne, mert három nagyhatalom már ratifikálta. Tisztán csak az következnék be, hogy Franciaország ezzel olyan magatartást tanús tana, mellyel kihívná msga ellen azekata s övetségeseket, akik természetszerűleg szívesen ragadták meg a;; ántánt győzelmének alkalmát, hogy szabaduijanak a tiz évszázadcs elnyomatás alól Prágában megvannak elégedve Brlanddal. PRÁGA, julius 13. (M. T. I.) Briand- nak a trianoni szerződés ratifikálása alkalmával elmoidott beszédével kacsolatban a prágai sajtó többek között a következőket irja: Briand beszéde teljes mértékben szentesíti a parlamenti előadó jelentőségteljes nyilatkozatát, mely minden kétséget kizárólag kijelentette, hogy Magyarország és Csehország között csak kölcsönös megegyezéssel lehet szó határkiigaz itásrói és arra gondolni sem lehet, hogy ezek a békeszerződés lényegét érintenék. Észtország segiti a magyar hadifoglyokat. BÉCS, julius 13. Dr. Mimiink, Észtország követe, aki Észtországot Németországban, Ausztriában, Svájcban, Magyarországban, Be'giunban és Olaszországban együt esen képviseli, tegnap Bécsbe érkezett. Dr. Minnink küldetéséről és 2 hadifogolyügyről a következőket mondotta : — Most utazom azokba az országokba, melyekben Esztors? ágot képviselni fogom. Állandó tartózkodásom helyéül Berlin van kijei Mve. Középeurópa több problémája érinti Észtországot is, ezek közül elsősorban a hadifogolykérdés. Észtországban magában nagyon kevés magyar had fogoly van, minthogy az oroszok őket legnagyobbrészt Oroszország belsejébe szállították, azonban a hazaszállítás Észtországon keresztül történik; ezért mi a Vöröskereszt segélyével modern, kényelme* nagy tábort rendeztünk be, ahol a hazatérők foga itatásra és 1—2 napos pihenőre találna*. Minthogy Észtországiban kellő mennyiségű élelem van, .ízért a magyar kormánnyal való megegyezés alapján élelr t szállítottunk és szállítunk az Oroszországban levő magyar hadi'oglyok részére. A szállítás rendszeresen Narvából történik a moszkvai eszt követség cimére, amely az elos/tásról gondoskodik. Észtország agrárország: gabonát, lent, kendert és más nyersteiményeke exportálhat, mig neki főleg gazdasági gépekre van szüksége. ' Nagy zavargások Indiában. HÁGA, juiius 13. Angol lapok jelentése szerint Aligharban napy munkásiavargások törlek ki. A mozgalom tovább terjed.