Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-13 / 158. szám

Szeged, 1921 julius 13. ,4ra 2 korona. Szerda, II. évf., 158. szám. CLÖPI ZET ESI ARAK: Egy évre 600 kor. I Negyedévre 150kor fél évre 300 „ | f,6ra 50 Megjelenik naponkint délután. 8ZLRKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-ntca 6. • Telefon 13-33. Pellengérre! SZEGED, julius 12. Miért is van az, hogy nálunk nem tud az el enzék, csak szertelenségekben mozogni? Miért van az, hogy nálunk fekete, riasztó, ijesztő színekkel festi az ország helyzetét mindenki, aki a népsze üséget vadássza, aki a szavait nem a nemzetgyűléshez, hanem a nemzetgyűlésen kivül álló, befolyásolható és hiszékeny tömeghez in é i és sikert sem ott vár, sem pedig igazat, hanem a künn élő, szenzációéhes és botrányszomjas tömegtől. Mikor nagy hangon elmondja tirádáit, várako ó szeme nem az ország képviselőinek ajkáról lesi a helyeslést, nem ott akarja az elszörnyedés és döbbenet meredtségéi előidézni, hane n odakünn, a nemzetgyűlésen kivül CsonkaMagyarország határain kivül, régi, dicső Magyarország határain tul, onnan várja az elosmerést, mint a ripacs, aki a karzatnak hasogatja a színfalat: Tapsoljatok I P audi e I A menialiias (használjuk ezt a most nagyon divatos szói) a háborúk és forradalmak rázkodásaiban bizony nagyon megváltozott. A fe fogás bizony sok tekintetben nagyon el olódott, bizonyos érzések, meglátá-ok, megítélések más szemszögbe kerültek, — nem a/ok vagyunk, tkik a háború előtt voltunk. A hosszú exlex, az életviszonyok gyökértől való megváltozása termész tté vált és most megint hosszú legális idő szükséges ahhoz, hogy a legális idöhöz alka ma kodjék a termé-zetünk. Az emberiélek mimikribb a kameleonnál. Az emberléleknek ez a he'yrebalanszirozódása bizony még sok tekintetben nem történt meg; a túlzások még nem szűntek meg sem a haladó, sem pedig a visszatö^kvő irányzatban. És a túlzások diszharmóniája még mindig bánt és nyugtalanít De aki ezt a diszharmóniát saiát túlzásaival, hamis megzengetéssel még kirívóbbá, még bántóbba, még nyugtalanítóbbá teszi, az nagyon rossz szolgálatot tesz a lass.n mégis helyreálló rendnek. hatafán. De az tleuzeknek ilyeni bakafan toskodó és botránykereső kell. botrányt okozó magaviselete annyra áiialanos leit és olyan unt^n fordul elő, hogy a nemzet érdekében, a magyar konszolidáció a m gyár JOiö S a m.gy r becsület érdiben vétet kel. annak veim. A k özéletnek ezeket a na.yhangu Pttr.flka.oait, Iegy. nek a ok a fóru íhon ví.gy a fó u on k vül, figyelemmel meg ke« hallgatni s az á Ittasai at ki keh víz ga nt a leg apróbb részletekig. Ha az d.iaik Valóságon alapul"'-k. peldat kell staiuá i i és rendit vagy n egtorl s terem eni. De ha az adatok valótlanok, h. ez Hit tokát r»ss índuatu-n ferde b a lilásban táita a n.nvánostlé ai a purifikátí r, aknoram k * körmére de sőt a szájára h e 1 kfppinani. PéMát ken s tuá-ni ,lki«or is. Kipellengérezni a kalumtorokat! Huszár Károly interpellációja a hadifoglyok érdekében. BUDAPEST, julius 12. (M. T. 1.) Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő a mai ülésen a köve kező sürgős interpellációt intézte az összkurmányhoz: 1. Hajlandó-e a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzetgyűlés a következő kiáltványt intézze a világ valamennyi parlamentjéhez: „Hatvanezer magyar család fájdalmas sikolyával hét év óta testet romboló és lelket ölő rabságban pusztulásra kárhoztatott. Hatvanezer magyar hadifogoly kétségbeesett jajszavával kiáltunk a világ minden népéhez: Ne hagvjátok éhen halni és elpusztulni az Oroszországba erőszakosan visszatartó t túszokként gyötört magyar hadifoglyokat! Magyarország 310.000 orosz foglyot bocsátott haza a fegyverszünet után való hetekben; a magyar hadifoglyok pedig koncentrációs táboElfogadta a szenátus a trianoni szerződést. PÁRIS, julius 12. (M. T I. Havas.) A szenátus tegnap esti ülésén elfogadta a trianoni szerződést és a kisebbségre vonatkozó jegyzőkönyvet. Nem történt még semmi a Windischgratz-felidézte hazaárulási pörben. Dezsőnek a szalvusz konduktusz iránti kérelme a királyi ügyészhez mindezideig nem érkezett meg. Csak két s." jtóper folyik ez ügyből kifolyólag. Az egyiket dr. Holló Gábor ügyvéd, a másikat P. Ábrahám Dezső indította meg Windischgrátz ellen á Pester Lloyd-ban megjelent cikke miatt. rokban gyötrődnek Oroszországban. Apel álunk a világ minden kulturnemzetéhez I A magyar hadifoglyok a világháború foglyai; nemcsak a szovjet urai hibásak abban, hogy eddig ki nem szabadultak, a velünk szemben küzdött hatalmaknak is erkölcsi kötelességük a rabságban sínylődő szerencsétlenek kiszabadítása. A béke ratifikációja után a nemzetközi jogra való hivaikozással kérjük a nemzetek szövetségéi, a legfőbb tanácsot, az ántántot, összes kormányait és a semleges hatalmakat, hogy lépjenek közbe a magyar hadifoglyok és túszok érdekében". 2. Hajlandó e a miniszterelnök ur a hadifogoly-ügy megtárgyalása céljából az interpellációra adandó választ a következő gyűlés napirendjére kitüzetni, hogy ahhoz minden képviselő hozzászólhasson. Huszár Károly s. k. BUDAPEST, junius 12. A haza áiulási ügyről, amely ' Windischgrátz Laj'is herceg mult heti nemzetgyűlési felszólalása alapián keletkezett, az a hir terjedt el, hogy abban döntő fordulat tör ént. Ezzel szemben megállapították, hogy sem Windischgrátz hercegnek a h zaárulási vádjait tartalmazó iratok, sem P. Ábrahám i*nVllViai"LVLVLTATJT.TJT.T. Ki védi a Conti-utcát? — A nemzetgyűlés mai illése. — BUDAPEST, julius 12. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitoia meg Rakovszky István elnök Jelenti, hot-y gróf Apponyi Albert hatheti sz b dságot kér. A Ház a kért szabadságot megadja. Róbert Emil beterjeszti a pénzügyi bizot ság jelentését a december végág szóló indf mi itásról. Elnök j lenn, hi gy Huszár Károly és Csernus M haly sürgós interpellációra kirtek és kaptak engedélyt. Ezek eiöterj - zt ^sére egy órakor térnek át. Csizmadia Sándor személyes kérdésben felszólalva Rupert tegnapi in erpellációjaval fogl. Ikozik és kije eni, hogy Rupert adatai valótlanok. Ő az Igazság szerkesztője és munkádért fize é-t kap a kiadóhivatal ól. Ser ki mtg nem tilthalj* n ki, hogv nemzeti alapon szerkesszen munkáflapot. Azt hi<zi, hogy Ruptr fe s.óla á ában a Conti-utcát ók»rja vedeni. (A N pszava szerke-z őségé van otíl) ! Rupert Rezső személyes megtámadtatás cimén szólal fel. Kijelenti, hogv távoi áll tőié a Conti-utca védése. A nemzetgyűlés az állami kislakásokról szóló törvényjavaslatot elfogadja. Egyúttal elfogadja a törvényjavaslattal kapcsolatban Czettler Jenő határozati javaslatát. Következik az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat. Róbert Emil előadó ismerteti a törvényjavaslatot, mely felhatalmazást ad a miniszternek a záróra rendelet leg való szabályozására. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. Utána Szabó József (budapesti) szólal fel. A pírt felhatalmazza a minifz erí, hogy a zárórát rendeletileg szabályozza még pedig ugy, hogy az éleim szerüzleteknél 7 óránál korábban -és egyéb üzleteknél 6 óránál koiábbán r.e zárhassanak. Jobban szerelte volna, ha a kereskedelmi miniszter, mint ilyen, felhatalmazást kért volna a nemzetgyűléstől és nem rendeletileg szabályozta volna a zárórát. Erre vonatkozólag javasolja a reggeli 7 órát, amelynél előbb üzletet nyitni ne lehessen. Az ülés folyik. Megalakulnak a határmegállapitó-bizottságok. BUDAPEST, julius 12. (M. T. I.) A nagykövetek tanácsának titkársága egy jegyzékben felszólította a magyar kormányt, hogy a békeszerződés életbeléptetésétől számítandó 14 napon belül megalakítandó határkijelölő bizottságokba megbízottait nevezze meg. Ezen jegyzékhez csatolva megküldötték a magyar kormánynak azon irányelveket is, amelyeket a nagykövetek tanácsa a határkijelölő bizottságok összeállítására és működésére vonatkozólag jóváhagyott. Magyarországon négy határmegállapitó-bizoítságot állítanak fel, amelyek mindegyike öt, a nagykövetek tanácsa által kinevezendő, egy magyar és egy az érdekelt szomszédország által kijelölendő megbizotlból fog állani olyképen, hogy minden szomszédunkkal fennálló határrész megállapítása külön bizottság alá fog tartozni. A bizottságok a trianoni békeszerződésben körvonalazott Határvonalakat a közigazgatási határok a helyi gazdasági érdekek figyelembevételével pontosan meghatározzák és a terepen kijelölik. Miután a bif zottságok a határvonalban pontosan megállapodik, meg fogják vitatni, hogy a határnak mely szakaszaiban nem tartanak lényegesebb változtatásokat szükségeseknek. Miután ezen vonalak végleges határnak minősíttetnek, azonnal érvénybelépnek. Ahol a módosítások eszközöltetnek, ott mint ideiglenes határ fog szerepelni. A végleges határvonalakra a bizottságok beható tanulmányokat végeznek; amennyiben a tanulmányok után a határnak olymérvü módosítása látszana szükségesnek, mely a bizottságok hatáskörét túllépné, a bizottságok a népszövetség tanácsának jelentést tesznek, melynek döntéséig a kérdéses részekben ideiglenes határok szerepdnek. Az ideiglenes határok helyébe lépő végleges határvonalak csak a népszövetság döntése után fognak a határmegállapitó-bizottság által kijelöltetni. Megverték a görögöket, KONSTANTINÁPOLY, julius 12 (Havas.) A görögök megkísérelték az Izmid ellen való előnyomulást. A város lakossága, amelyet görög osztagok űztek ki, a várostól 20 kilométernyire csapdát állítottak a görögöknek és sikerült a görögöket körülzárni, akik 3 órás küzdelem alatt 400 halottat és sebesüitet vesztet ek. Nagymenyiségü hadiszer került a győzők' birtokába. A görögök újból kiürítették Izmid vidékét.