Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-10 / 156. szám

&zeged, 1921 julius 10. Ára 2 korona. Vasárnap, II. évf„ 1*6. azám. CLÓPJZETtal ARAK: Cry evre «X)0 >or- I Negyedévre 150liof PÍ1 évre 300 ,. I hór» 10 8ZLRKE8ZTÓSÉG £6 KIADÓHIVATAL: K8lc«ey-utc« 6. • Telefon 13-33. Közérdekű aggodalmak? SZEOED, julius 9. Nem hisszük, hogy volna város széles e hazában, amely nem örvendene annak, hogy egyetem kerül falai közé s azt sem hisszük, hogy volna város, amely fokozol! Arör.imel és szívességgel ne fogadná be a bitorlók által száműzött s menedéket kereső magyar tudományosságot. S amikor ezt megállapítjuk, ezzel nem akarunk igaztalanok, igazságtalanok lenni Szeged közönségének többségével szemben, amely kétségtelenül örömet érez a városba kerülő kuliura-többlet felett, atrely kétségtelenül vendégszerető szívvel tár kaput az üldözött magyar alma maternek, — de igenis rá akarunk mutatni azokra az önzö és kicsinyes momentumokra, melyek a városnak egy rétegében egyetemellenes éizeseket, egyetemellenes megnyilatkozásokat váltanak ki. Itt van elsősorban az önzés. Egy csomó eddigi tekintély és pedig a kulfuré'et minden megnyilvánulásában eddig hangadó és versenytárs nélkül való tekintély kénytelen lesz majd kisebb súllyal megelégedni. És ez fáj. Itt van továbbá a fölényesség, amely Szeged kulluraképielenségét hangoztatja s azt mondja, hogy nem Szeged ft g felemelkedni, hanem az egyetem fog lesüllyedni kultur-' j^ban. Itt van azuián a gyomor aggodalma, amely a Szegedre helyezett egyetem tanáraitót, tisztviselőitől és hallgatóitól a piaci árak dtágiását várja. Nem kevésbé közreműködik itt a lakdskényelemnek féltékenysége, amely nem venné szívesen, ha a 6—8 szobiból 2—3 s/obát valami cpyetemi ember számára elrekvirálnának. Ez a néhány momentum, sok egyéb kisebb es egyénibb momentum mellett valami olyan lappangó ellenkezést teremteti meg a város közönsége kőiében. 11 is, ott is, társaságokban, nyi vános helyiségekben felhangzik a kifogás: minek nekünk az egyelem? Ha azonban az illető ur gondolatmenetét eredőjéig visszaifotistruáljuk, rátalálunk arra . az egyéni mo nentumra, amely azután a mgy képűség és felületesség köpenyébe nurkoiózvi fe'áll a kis nyilvánosság pódiumara, hogy ott közreadja hazafias és szegedi közérdekű aggodalmait. Az a szörnyű leromlás, melyen szegéty hazínk áment s amelynek végzetéi ryögjük most és n>ögjük m?jd még soká, köte es-é^ekei ró az állam minden trkö esi és fi/ikai személy re. Az önmeg'a^d-H és az áldozit köteless-gé';. Ennek a kis Csonka- Magyarországnak rég', d cső M gyarország ku'tuiáj'n, szePe i i és erHÖlcsi ereiére van s ű sége, hogy «Li dicsősé-ére f Itama.ij >n. Lingauer Albin nyilatkozik sajtótervezetéről. BUDAPEST, julius 9. Az Est irja: Lingauer Albin sajtólervezetének alapelveiről és fogadtatása felől ma igy nyilatkozott: — Mc dot kell rá adni, hogy a sajtókamara tévén a' sajtó irányítása visszakerüljön a nagvobbkvalilásu emberek kezébe, leszoktassanak annak teréről a silányabb elemek, megszűnjék a felelőtlen dilettantizmus túltengése, precízebben kötülhalároltassanak egyrészt a sajtójogi felelősség, másrészt az ujságnók és kiadók egymáshoz való viszonyának kérdése. A saj óreform nem az újságíró és az uj: ágii. dó cég belügye, sokkal inkább döntő fontosságú állami és nemzeti ügy. A döntö szempont tehát rem az ujságirótársadalom önkormányát?, hanem az, hogy a sajtószabadság érintése nélkül g>onan lehet megszabadítani -a sajtót mostani bajaitól. Ennyi óvatosságot az államrezon nagyon is indokolttá tesz. A sajtókamarának tagja volna | —— Összeülnek az irek és angolok LONDON, julius 9. (M. T. I.) A Reuter-ügynökség közli De Valera válaszát Lloyd George-hoz. A válasz igy hangzik: 'Az a kérdés, amit ön az angol kotmáiy nevében hozzám intézett, hogy t. i. a két sziget népéi nek évszázadok óta duló viszályát megszüntessék és a harmónikus jó szomszédság kapcsalatát he yreállitsák, valóban az ír népnek is legbensőbb óhaja. Kollégáimat megkérdeztem és érdek ődtem a nemzet kisebbségének képviselőinél, azok kívánsága felől ama meghívásra vonatkozóan, an elyet ön hoz7ám inté/ett. Válaszul közlöm önnel, hogy hajlandók összeülni önnel és megbeszélni az ön ábal ajánlott konferencia alapelveit. Jogosan remélem, hogy elérjük a célt, melyet ön óhajt. Károlyi Mihály és Diener-Dénes József akciója. minden hivatásos ' újságíró, kiadó, iró, könyvkiadó, szakíró, szakkiadó, a hírszolgálati vállalatok, stb. A kamara ügyvitelének ügyeit főkép a választmány vezetné. Ez állana 18 tagból, akiknek egy harmadrészét választaná az osztály tagjainak közgyűlése a tagok tetszése szerint, egyharmadát az első alakulásnál a kormány nevezné ki egy vagy két évre, a harmadik harmadák képezné a kamara területén a törvényszék kebelében felállítandó sajtóbiróság hat delegált birája és ügyésze. Az első mandátum lejárta utan második harmadát a tagoknak már nem a kormány nevezné ki, hanem az illetékes sajlóbiróság jelölné ki, miután már alkalma volt kellő tájékozódást szerezni, hogy a kamara tagjai közül kik azok, akik komolyságuk és egyéni értékességük révén alkalmasak arra, hogy mint választmányi tagok szerepelhessenek. nokának megbízásából készül Svájcba. Diener Dénes Józsefnek ezt az állítását az ezredes meg is erősítette azzal a hozzáadással, hogy DienerDénes nem először teszi meg ezt az utat az ő megbízásából. Az ezredes speciális megbízással küldte már eőzőleg is Diener-D^nest Svájcba, hogy ott az ántánt-államokból összejövö szabadkőmivesek értekezletén résztvegyen. A nyomozás folyamán kitűnt az is, hogy Dieneren kivül a hadvezetőség kurírjait is felhasznáíták Károlyi Mihályék hazaárulási levelezéseinek lebonyolítására. Károlyit jellemzi az a kétszínű játék is, melyet a memorandum folytatásképen József főherceggel játszott. Felkeleste a fenséges urat és arra kérte, hogy tegye le az esküt a nemzeti tanács előtt, hogy ő lehessen a nemzeti hadsereg fővezére és biztosito'ta a fenséget, hogy az ő egész forradalmi szereplése csak látszat, hogy minél előbb visszaszerezhesse a trónt a királynak. OCa kö/ BUDAPEST, julius 9. A Nap irja: Olyan körökből, amelyek 1918-ban közvetlen érintkezést tartottak fenn a Wekerle-kormány tagjaival, kapta lapunk ezt a feltűnést keltő információt: — A Karolyi Miliá'y ellen folytatott vizsgálatot Hohenberg tábornokhadíró vezette. Rendeletére a bécsi rerd^rség letarióztatta Bécsben Diener. Dénes Józsefet, Károlyi Mihály gröf intin usát és későbbi külügyi államtitkárját, aki később megbízásból külföldre u'azott. D enerD4ncsnek az volt a célja, hogy a Károlyit és társait kompromittáló Svájcban deponált leveleket eltüntesse, illetve ne.semmisítse. DienerDénesnél a bécsii rendőrség nem tsláli levelet s letagadta azt, hogy ő Károlyi megbízásából készült Svájcb n, h nem ig nls Károlyi megbízásából jött Bécsbe, ahova magával hozta Káró yinak Silva Tarouca-toz, az aknori földmivelési miniszterhez irt levelét és a király nak szóló memorandumot. Ebben a memorandumban, melyet Károlyi a magyarellenes érzelmeiről hires gróf Osterreicher protezsáló miniszterhez küldött őfelségének való értesítés céljából, aláza'os szavakkal tiltakozik az ellen, mintha a legcsekélyebb része is lenne a kattarói matró/lázadás előkészítésében és mentegetődzik azért a táviratért, mélyet a lázadó matrózok hozzá intéztek. A memo randumot maga Károlyi Mihály, aki a magyar népköztársaságot kikiáltotta és az elnöki széKbe ült, a következő lojális szavakkal fejezte be: Maradiam felséged leghívebb és legalázatosabb alattvalója, gróf Károlyi Mihály. Diener- Dénes József miután bécsi tartózkodását ilyképen tisztázta, most már nagy önérzettel vágta ki, hogy ő igenis Svájcba utazik, de egészen más, szinte hihetetlennek látszó megbízással. Képzelhető a bécsi rendőrség meglepetése, amikor azt hallotta Diener-Dénes szájából, hogy a konspirációval vádolt ember, Eisner-Bubna vezérkari ezredesnek, a sajtóhadisz.illás parancs A közeljövő javaslatai. BUDAPEST, julius 9. A Magyar Hirlap irja: A vagyonváltság ügyében Htgedüs pénzügyminiszter a tegnapi debreceni küldöttségjárás alkalmával kijelentelte, hogy reménye van a békés megegyezésre és igazolta beszédében azokat a híradásokat, amelyek a javaslat megváltoztatására vonatkoznak. A parlamentben a napirendre már kitűzött kis javaslatok tárgyalása olyan tempóban halad és az előkészítés alatt álló két földmivelési javaslat is abban a stádiumban van, hogy ezek befejezése után a vagyonváltság átdolgozásáig kéthetes szünetnek kell bekövetkezni. Ezt tegnap a kisgazdapártban már mint autentikus hírt közölték. A kereszténypárt arra a hirre, hogy a minisztertanács előtt fekszik a .főrendiház reformjáról szóló tervezet, a legerélyesebb ellenállásra szánta el magát. A pirtban egyhangú az a vélemény, hogy ezt a javaslatot meg kell előznie a választói jog és a közigazgatási reform javaslatainak. A kisgazdapárt ez ügyben sem értekezletet, sem megbeszélést nem tartott. Bp ft., * Panaszkodnak a csehek a tótokra. BÉCS, julius 9. (M. T. I.) A Deutsches Volsksblattnak jelentik Prágából: Venkov panaszkodik, hogy a csehekkel szemben mind ellenségesebb magatartást tanúsítanak a tót pártok, amelyek valamennyien a tót autonómia mellett szállanak síkra és ezzel előmozdítják a magyar befolyást. Már a tót nemzelipárt is szövetkezett a magyarokkal. A Vörösbegy keriil vasárnaP is bemutatásra a SZÉCHENYI-MOZIBAN. ± JU főszerepeit LOTH ILA és CSORTOS GYULA játszák. 1 elefon 16—33. Az előadások »/,4, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Telefon 16—33.