Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-09 / 155. szám

Szeged, 1921 julius 9. Ara 2 korona. Szombat, II. évf., 155 a/ám. CLÓPlZETCai Ery évrt 600 kor- I Hefyedevr.lMkor Fél éwrt 300 ' = Egy hóra 50 Megjelenik naponkint délután SZcRKESZTÓSÉG ES KIADÓHIVATAL: Kölca«y-utca 6. • Ttlefon 13-33. Hogy is volt? SZEGED, julius a Egyes lapok, melyeknek érdeke az ellenforradalom érdemeinek elhomályositása, mosi örömmel és kannibáli gyönyörűséggel boncolgatják ki [yindiscIigrüU Lajos herceg beszédéből azokat az adatokat, melyekből a szegedi nemzeti kormány rohadt voltára lehetne következtetni. És ha mi, szegediek, nem emeljük fel ez ellen a szavunkat, ki keljen akkor a szép, nemes, lelkes és önzetlen szegedi ellenforradalom védelmére. Emlékezzünk I Megszálló csapalok üHek itt Szrgiden, melyek semmiféle erőszakoskodást el nem tűrtek. Nyilvános erőszakra nem volt mód, nem \oli Itheiöség, — de a bolsevista-erkö'cs a bravó felbérelésére 'mindig tud pénzt és jó szót találni. Folyt a titkos fenyegetőzés, a, lappangó terror. Valann kflzömbös érzés hamuja Tépte el a leikeket s a hamu alatt alig-alig parázslóit a tett és az akarat: Akik itt voltak s akik egymás után idemenekültek, lassan-lassan mégis csoportosultak s azu'án egy májusi napon megalakult az antibolsevista komité, melyből egy kormányzó-biz<;ttság (commission de gouvernement) rti kult. A bizuttság azonban Károlyi Gtula ideérkezéí.e után nem lépett ahcóbá. Gróf Károlyi Gyula elnükk-te alatt nemzeti kormány létesült, amelynek programját nemcsak Szeged egész társadalma fogadta örömmel, de helyeselte és elfogadta azt a Bécsben székelő s az aktiv magyar politikusok tekintélyes alakjainak súlyával biró ellenforradalmi kornité is. Mindannyian .emlékezünk még arra a szent igyekvésre, nagy lelkesedésre, komoly törekvésre, mellyel az ilt voliak s az egymás után idemcnckülii'k a hazának hasrná-a akartak munkálni. HEt a szent munka .azonb.in, mint valami áthághatlan akadályba, bekütközött a franciák megriemértésébe és rosszindulatába. Voltak gonosz lelkek, intrikus önérdeküek. aljas nemzetiellenek, akik a franciák előtt a nemzeti kormányt geimanofil szinben tün ették fel és ezzel a franciák úgyis é énk ellenszenvét, mellyel a németek szövetségesei ellen viselteitek, csak fokozták, csak mrgerösitet'ék. ,,,A franciák bizalmatlanok voltak Károlyi Gyula kormányával szemben s Kán.lyi Gyula, hogy a nemzeti használjon, kormányával együtt elhatározta lemondását. Ui miniszterelnök után kellett nézni és három férfiú jött kombinációba: gróf Zichy Aladár dr Varjassv Lajos és dr P Ábrahám Dtzsö. Gróf Zichy A adár nem vá lalia a kormányelnöksége - és a két utóbbi férfiú közül a vá'asztas nagyon könnyű és eredményén csodálkozni sem lehet Reynold jelentése a trianoni békeszerződésről. PÁRIS, julius 8. (M. T. I. szikratávirata.) Reynold jelentését a trianoni békeszerződésről már szétosztották a szenátusban. A jelentés bevezetésében Reynold arra az álláspontra helyezkedik, hogy a trianoni békeszerződésben győzők beszélnek a legyőzőitekhez. Az előadó elismeri, hogy Ttsza ellene volt a háborúnak, de azután legtevékenyebb művelőjévé vált. Lehetséges,, hogy ez utóbbi szerep csak álarc volt, «rről a történelem fog dönteni. Az egéstf különben nem sokat nyom a latban. A háborúban résztvett teljes egészében és teljes erejével a magyar nemzet ebben áll felelőssége és ez a felelősség Magyarország szomszéd áltemainak azzal a törekvésével, hogy biztosítsák nemzeti törekvésüket, magyarázatul szolgál a trianoni szerződés szigorúságának. Magyarországnak a trianoni béke által okozott károk felsorolásával az előadó megemlíti a magyarok ellenérveit, amelyeket gróf Apponyi Albert annyi erellyel adott elő. Reynold elismeri az ország néprajzi és történelmi egységét, de szemére hányja a magyarságnak, hogy évszázadokon keresztül nem szüntette meg, vagy legalább nem csökkentette a partikutarízmust és igy a magyarság szétesése még a háború befe.ezése elftt töriént meg. Az is igaz, hegy hárommillió magyar él idegen fenhatóság alait. Ennek oka, hógy ez a nehézség iiiés nehézségek miatt kikerülhetetlen volt. A szankciókról szóló cikkely megvalósításánál tekintetbe kell venni, hogy határozottan feszélyez az a körülmény, hogy amikor Németország szemmel láthatólag kivonja magát a bűnhődés alól, akkor tényleg erkölcstelen * volna teljes szigorral eljárni azokkal a népekkel szemben, akik kevésbé érdemlik meg a büntetést. A jóvátételre vonatkozólag feltétlenül megállapítható, hogy Magyarországnak nem áll elég jövedelmi forrás rendelkezésére, tehát a felelősség következményeit redukálni kell. A jóvátételi bizottságnak Magyarország fizetési képességei után Ml igazodnia. Az előadó elmondja, hogy a középosztály Magyarországén a háború és a feldarabolás köVetkeztében nem tud magához térni. Rátér a zsidókérdésre Is. A zsidóknak a bolsevizmusban való tömeges szerej>lése következtében a zsidók gyanús elem let'ek és a lelkek nyugalmát csak az idő hozhatja meg. Az előadó jelentését azzal.fejezi be, hogy megemlékezik P'agy Lajos királyróli aki Anjou, tehát francia családból származott és őszintén óhajtja, hogy a franciák régi magyar barátsága visszatérjen. Ez azonban csak ugy lehetséges, ha Magyarország őszintén munkálkodj a béke megtartásáért. Javaslat az állami kislakásokról. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, julius 8. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Bejelenti, hogy az államügyek kibocsátása ellenőrzésére k küldendő bizottság megalakult. Elnöke Ernst Sándor, jegyzője Meskó Zoltán lett. Jelenti, hogy Apponyi Albert sütgős interpellációra kért engedélyt, amelyre 1 órakor térnek át. Ezután harmadik olvasásban elfogadták a katonai ellátásról és a trianoni béke következtében elbocsátandó tisztek és altisztek ellátásáról szóló törvényjavaslatokat. Az állami kislakások építéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Orbók Attila szólalt fel: , örvendetes je!emég, hogy a kormány kezdi meg az építkezési munkálatoka', meit ezzel rengeteg szociális nyomort orvosiunk. Természttes, hogy ez a háromszázmillió :sak buzdítás lehet az építkezés megindítására, mert ez különben a magántöke feladata. Ajánlatosnak tartaná, hogy az uj építkezések adómentesek legyenek, házak tatarozására foiditott összegekkel az építőipar nagy lendületnek indulna. A javaslatot örömmil üdvözli és elfogadja. Elnök: A képviselő ur a javaslat ellen iratkozott fel és mégis mellette szól. Orbók: Tévedésből történt. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy ily esetben a jövőben a házszabályok rendelkezéseit leszek kénytelen alkalmazni, mert a javaslat melletti fe'szólalások után javaslat elleni felszólalásnak kell következni és ezzel ne csorbuljon az ellenzék joga. Orbók : Kizárt dolog, hogy ő, mint komoly képviselő, a javaslat ellen szavazzon. A javaslathoz Czettler Jenő szólal fel, aki kifejti, hogy a javaslat reményt nyújt arra, hogy a rettenetes lakásínségen segítsen. Ez a javaslat kivezető ut volna a háboruokozta nyomorúságból, megszüntetné a vagonlakók szomorú ' helyzetét, akiknek sorsa nemcsak a mi, hanem nemzetközi szégyen. Hegyeshalray Lajos kereskedelmi miniszter kifejti, hogy a UkásinségjavasUtívil három célt akartak szolgálni : 1. A lakásínség megszüntetését. 2. Az építőiparosok fogla koztatását. 3. A munkanélküliség megszüntetését. A lakáskérdés az ország legszomorúbb kérdése. E kérdés megoldása mindenkor nagy probléma volt. Ma nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is nagy lakásínség van. amelyen segíteni kell és akarunk is segíteni. Ha az ipari pangás tovább nem fari, akkor reméljük, hogy a munkanélküliség is csökkenni fog. Százezer munkanélküliről semmiesetre sem lehet beszélni. Ezután bródy Ernő szólalt fel. Konstantinápoly ostroma előtt PÁRIS, julius 8. A Times és a Temps ugy tárgyalja a görög—török viszálykodást, h gy szerintük annak sürgősen véget kellene vetni. Konstantinápoly már most ostrom előtt áll. Ezidőszerint azonban semmi klátás sincs arra, hogy gyors béke jöhessen létre. A nacionalista törökök nem engedik a kardot kicsavartatni a kezükből, amíg döntő eredményt el nem értek. Evés közben jön meg az étvágy. BRCNN, julius 8. (M T. I.) A cseh lapok híradása szerint Ungvár környékén mind gyakrabban fordul elő, hogy a lakosok egyes földbirtokokat törvényellenesen birtokukba vesznek. A z>upáu erélyes fellépésének sikerült megakadályozni azt a kísérletet, hogy állami tulajdont erőszakkai lefoglaljanak. A minap megtörtént azonban, hogy Nevick^ község lakói felosztották egymásközt egy erdésznek haszonbérben birt földjét. Csendőröket küldtek a helyszínre és csak igy tudták a rendet helyreállítani. A SAJTÓJAVASLAT. A Nap irja: 1914-ben hozták meg a sajtótörvényt. A javaslat a törvénytárba kerü t; kiütött a háború és a. kormány a kivéte'es hatalom jogcímén bevezette a cenzúrát. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymir.iszter azonban nem tartoita az állam szempontjából elég hatályosnik Tisza István sajtótörvényét és novelláris uion reformra törekszik. A javaslat csütörtökön kerül a kisgazdapárt elé, amely örömmel vette azt tudomásul és külön üdvözölte az igazságügyminisztert javaslatával kapcsolatban. Az igazságügyminiszternek a kisgazdipáriban elért sikere nem jelenti azt, hogy a sajtótörvény gyors iramban elintézhető volna. Az ellenzék nagy harcra készül, hogy kivívja a javaslatnak a korszellemhez mért módosításait. A Vörösbejyf Telefon 16—33. főszerepeit LOTH ILA és CSORTOS GYULA játszák. Bemutatja a SZÉCHENYI-MOZI. Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Telefon 16—33,