Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-08 / 154. szám

Szeged, 1921 julius 8 Ara 2 korona. Péntek, ll.évf.. 154 szám. 3? CLÓriZCT t b I ARAK: évre 600 kor. I Negyedévre 150kor évre 300 „ | fcfy Hóra 50 « Megjelenik naponkint délután. SZtRKESZTÓStG ES KIADÓHIVATAL. Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Biróság elé! SZEGED, Julius 7. Windischgrütz Lajos a nemzet­gyü és tegnapi ülésén fátylat lebbentett fel és amit a fátyol mögött láttunk: szörnyűséges, borzasztó látvány; anryira szörnyűséges, hogy még hálásak sem tudunk a hercegnek lenni, mert megfoszt bennünkef attól a kevés optimizmustól is, amely az utóbbi idók rettenetes csalódásai után megmaradt még a lelkünkben. Legszívesebben, a riadt gyermek mód­jára, eltakarnánk a szemünket, hogy ne lássuk azt a hihetetlen és lelki­ösmeretlen hazaárulást, melyet olyan emberek követtek el, akik állandóan és leghangosabban szavaltak a hazá­ról, akik a hazaszeretetet kisajátí­tottak a maguk agitációs fegyverei­nek és a hazaáruló megjelölésével illetlek mindenkit,aki nem azö fazonjuk szerint akarta boldogítani az országot. Szörnyű és döbbenetes az, amit ez ellen a szegény ország ellen vé­tettek. Az élethalál küzdelemben rendszeresen bomlasztották az ere­jét idebenn és rontották a becsületét az ellenség előtt. Demoralizálták a népet és az ellenállási képességét telték lönkre s bevádolták a magyar nemzetet, mely a faji, a felekezeti és a nemzetiségi türelemnek példa­képe volt, hogy zsarnokoskodott és igazságtalan volt nem fajmagyar testvérei iránt. Olyan bün, olyan irtózatos bün ez, amelyet jóvátenni, expiálni nem lehet s amely egy tönkretett, porbaalázott és jOvö bol­dogságától foká, talán örökre meg­fosztott mártirnemzet bosszuló csa­pását érdemelné. Ők, akik az őszirózsás őrületben aratták konkolyhintésük forradalmi vívmányokká éreti gyümölcseit, ők, akik rendszeres aljassággal csavar­ták ki a határok védelmére vissza­özönlő magyar hadosztályok kezéből a fegyvert, ők, akik eltűrték, hogy a szervezeit munkásság falankszaival szemben a polgárság szervezetlenül és védtelenül maradjon, ők, akik az­után később, de azt is csak részben és nem mindannyian, félrehúzódlak és aktiv munka helyett, a polgárság megszervezése helyett adták a duz­zoRÓt, sőt megnehezítették a szer­vezkedésben fáradozók munkáját is, — ők most itt álUnak az iszonya­tában és elszörnyedésében megdöb­beni magyar nemzet szeme cött • csúnya és hazát áruló munkájukra rávilágít a nyilvánosság napja. .0,ya" ü» «, amelyet pártatlan, becsületes b,Rágnak kel kivizs­gálnia, olyan bün ez, amelyet irgal­ma lan és igazságos bi,ő>ágnik kell [megtorolnia. Előre Ítéletet mondani volna méltányos, nem volna okos sem. Hiagadtsáe előítélet teljes hianvá szükséges ahhoz, hogy az egészüg a szörnyű bün tisztán és a m m valósigában Wruljon a közvéleménv es a jövő elé. ,v Biróság elé a forradalom seivei I Kun Bélát elfogták az ukrán felkelők. BÉCS, julius 7. Az Uj Nemzedék irja : Berlinből jelentik: Legújabb oroszországi hiradás megerősíti, hogy a Moszkvából Charkovba menő vonaton több nyugateurópai kommunistával együtt Kun Bélát is elfogták az ukrán felkelők. Ezt a már régebben szárnyrakelt hirt most maguk az ukránok is megerősítik. juuT.xn.mvLin'i'i'kiii1wn*n*r ******* Hatszázhatvanmilliárd a magyar jóvátétel összege (?) zettségét, de ebből a horribilis ősz­szegből levonnak 15 milliárd'arany frankot román hadizsákmány cimén. Igy Magyarországnak 15 milliárd arany frankot kellene fizetni jóváté­tel cimén, ami körülbelül 660 mil­liárd magyar koronának felel meg. A hirt természetesen nagy fentartás­sal kell fogadni. BÉCS, julius 7. Az Uj Nemzedék irja : Az egyik bécsi magyarnyelvű kommunistalap ma arról a szenzá­ciós hírről számol be, hogy a párisi jóvátételi bizottság két évi tanácsko­zás útán megállapította a magyar jóvátételi összeget. Eszerint 30 mil­liárd arany frankban állapították meg Magyarország jóvátételi kötele­A sokácok és bunyevácok tiltakozó gyűlése. ZÁGRÁB, julius 7. A sokácok és bunyevácok pártja ülést tartott, melyen a különböző szervezeteknek 400 képviselője jelent meg. Dr. Sudo­revics elnöklete alatt határozatot hoztak, melyben megokolják az alkot­mányozó munkától való távolmaradásukat és a sérelmek orvoslását kérik. A párt tiltakozik a voivodina erőszakos uralma ellen, amely az országos és községi választások kíméletlen befolyásolásában jut kifejezésre. Tilta­kozást jelentettek be a ciril betűk használata és a katolikus egyház üldö­zése ellen. nem még csak a po'itikai eay bünö­Elfogadták a katonai ellátásról szóló törvényjavaslatot. — A nemzetgyűlés mai ülése. — ajánl, a Ház azonban nem fogadja el. A 43. szakasznál Rassay Károly tiltakozik az ellen, hogy az elnök tegnap az elnöki székből kritikát gyakorolt Drózdy képviselő eljárása felett, mert ezzel túllépte hatáskörét. Rakovszky István elnök válaszában kijelenti, hogy fentartja tegnapi nyi­latkozatát, mert Rassay olyan be­állításban adott elő tényeket, hogy elhallgatta azok előzményeit. Drózdy képviselő ur tegnap olyan kifejezést használt itt, melyre a nem parlamen­táris kifejezés gyenge. Rassay Ká­roly: Ehhez nincs joga. Elnök: Ezt a kifejezést nem vagyok hajlandó megismételni, én öt rendreutasítot­tam. (Helyeslés.) Erre a tendre­utasitásra a képviselő ur kijelentette, hogy ugy fogja megvédeni becsüle­tét, ahogy tudja. Én erre azt mon­dottam, hogy becsületét minden be­csületes ember csak becsületes és tisztességes eszközökkel óvhatja meg. (Taps és helyeslés a középen.) Ezt fentartom s ha a képviselő ur más nézeten van, akkor a képviselőházon kivül ezt a nézetét közölheti. (Zaj a szélsőbaloldalon, éljenzés és taps a középen) Mindaddig, amig a nem­zetgyűlés bizalmával tisztel meg, meg fogom gátolni, hogy a Házban ilyen nyilatkozat hangozzék el. (Nagy zaj.) Rassay felkiált: Párlszempon­tokból töri le az embereket. BUDAPEST, julius 7. A nemzet­gyűlés piai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Az elnöki előterjesztések közt bejelenti, hogy a belügyminisz­ter holnap fog válaszolni Letenyei Pálnak hozzá intézett interpelláció­jára. Róbert Emil, a számadási bizott­ság előadója beterjeszti a zárszám­adási bizottság jelentését az 1915. és 1916. évi zárszámadásról. Kószó István, az igazolási állaridó bizottság elnöke bejelenti, hogy Drózdy Győző mandátumát alakilag kifogástalannak találta a bizottság. Bejelenti, hogy Vasadi Balogh György mandátuma ellen beadott petíció megvizsgálására Nikovényl Jenőt je­lölték ki. Elnök a házszabályokban előirt 30 nap leteltéig Drózdy Győző mandátumát ideiglenesen Igazoltnak tekinti. Drózdy Győző személyes kérdés­ben szólalt fel és polemizál Haller István és Huszár Károly tegnapi bestédével. Felolvas az Alkotmány­ból cikkeket, melyek szerint Haller István letette a nemzeti tanácsnak az esküt. (Ellentmondás a keresztény­párton.) Ezután áttértek ,a katonai ellátási javaslat részletes vitájának folyta­tására. A 30—40. szakaszig változatlanul elfogadják a javaslatot. A 42. sza­kasznál Szilágyi Líjos módosítási Ezután a 43—44. szakaszt változat­lanul elfogadják. A 45. szakasznál Szilágyi Lajos módosítást ad be a harctéren elesett katonák hátramaradottal nyugdijának felemeléséről. Belicska Sándor honvédelmi mi­niszter erre vonatkozólag egy másik módosítást ajánl és a Ház a minisz­ter módosítását fogadja el. A 46. szakasznál Gerencsér a Házszabályok 4í5. szakaszára való hivatkozással engedélyt kap szemé­lyes kérdésben való felszólalásra, amelynek során polemizál Szilágyi tegnapi felszólalásával, aki szerinte félreértelte őt. A törvényjavaslatot ugy általános­ságban, mint részleteiben a nemzet­gyűlés e fogadta. Báró Szlerényi József személyes kérdésben szólal fni. Válaszol Oláh Dániel múltkori beszédére, amelyben felemiitette, hogy kereskedelmi mi­niszter korában a „legázolom" ki­fejezést a munkásságra értelmezte volna. Felolvassa akkori parlamenti beszédét, amelyből kitűnik, hogy ezt a szakszervezetekre értette, hogyha a gazdasági harcokon túlhaladva, azok a postához, vagy vasutakhoz nyúlnának. Nem vonja kétségbe, hogy Oláh Dániel jóhiszeműen ma­gyarázta félre szavait. Az elnök ezután öt perces szü­netet rendelt el. Betiltották a köztársasági párt E nagygyűlését. BUDAPEST, julius 7. Az Orszá­gos Köztársasági Párt julius 17-ére nagygyűlést hivott egybe, hogy ezen válaszoljanak Tasnádi Kovács József nemzetgyűlési képviselőnek a pártot támadó interpellációjára. A főkapi­tány a gyűlést azzal az indokolással, hogy az politikai jelleggel bir, be­tiltotta. Amerika \ a Versailles! béke ellen. BÉCS, julius 7. (M. T. I.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Washingtonból: A Chicago Tribuna híre szerint politikai körökben ugy tudják, hogy Hughes államtitkár a versaillesi szerződésnek csaknem valamennyi közgazdasági határoz­mányát töröltetni akarja, hogy a szerződésből ilyenformán alkalmas alapot teremtsen a Németországgal kötendő békeszerződés számára. Olaszország halasztatta el a portorosei konferenciát. BÉCS, julius 7. (M. T. I.) A Neue Freie fVesse-nek jelenlik Prágából: Jól értesült forrásból közlik velünk, hogy a portorosei értekezlet elhalasz­tásának oka nem az, amint némelyek gondolják, hogy r kis ántánt elle­nezte volna az értekezlet össze­ülését, ellenkezőleg Prágában és Belgrádban nagy súlyt helyeznek arra, hogy az .utódállamok közös kereskedelmi és pénzügyi problémáit minél gyorsabban elintézzék. Az érte­kezlet elhalasztása főleg Olaszország kezdeményezésére történt. Az olaszok ugyanis be akarják várni, hogy a felsősziléziai kérdésben döntsenek.

Next

/
Thumbnails
Contents