Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-29 / 172. szám

Ara 2 korona. Péntek, II. évf., 172. szám. ELónzETÉsi ARAK: ivre 600 kor. I NegyedévrelSOkor évr« 300 „ I Egy hóra 50 Hogyan folyt le a ratifikációs okmányok kicserélése. PARIS, julius 28. (A M. T. I. szikratávirati.) A trianoni béke ratifikációs okmányainak kicseréléséről pótlólag még a kővetkezőket jelentik: A szertartás a francia külügyminisztérium úgynevezett flrátermében íSalle d'Orloge) folyt le. Jelenvoltak Jules Combon elnök, a szövetséges és társult hatalmak mindenikének képviselői és Magyarország részéről Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Nagy Elek követségi tanácsos. Cambon elnök megnyitó szavaiban meleg jóindulattal te'jesen elismerte a békeszerződés hiányosságait és udvarias fordulattal igyekezett keménységeit enyhíteni. Praznovszky követ szavaira adott válaszában pedig a kisántánt nevében biztosította Magyarországot a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. A szertartás végeztével Danleku. a trianoni béke ratifikálásáról szóló törvényjavaslat ehő kamarai előadója odalépett Praznovszky követhez: —E szomorú pillanatban szükségét érzem annak, hogy önnel kezei szorítsak. Végül Cambon elnök bemutatta a magyar képviselőket az ántánt jelenlevő képviselőinek. A francia sajtó minden kommentár nélkül emlékezik meg az aktusról. A török vereség. BÉCS, julius 28. (M. T. I.) A Neue Freie Presse jelenti Athénből : Azok a konstantinápolyi jelentések, melyek szerint a törökök elfoglalták volna Áftumkarachi9zárt és Usakot, teljesen légből kapott híresztelések. A görög hadsereg két oszlopban vonul Angora-felé. A kemálista-kormány és a hadsereg maradványai kiürítették Angorát és Sirát. Trockljt internálták? BÉCS, julius 28. (M. T. I.) A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: Az orosz szocialista-párt külföldi képviseletének Berlinben megjelenő lapja, mely általában nagyon jól értcsíMt a bolsevista Oroszország eseményeiről, azt állítja, hogy Trockijt nemrégiben Archangeszkojba, egy Moszkva melletti faluba Internálták. A lap közli Trockii egyik levelét, melyet egyik népbiztoshoz intézett: Tisztelt elvtárs : B zonyosan tudomása van róla, hogy egyik főmegbizottunk véleménye szerint sürgős szükségem van vidéki levegőre s igy egy napon Archanf

eszko^ falujában találtam magam, zj általános orosz hóhérbizottság aiighaneri aggódik testi épségemért és ezért fegyveresen kell megvédetnem Legyen oly jó és küldjön éhező társa számára amerikai konzervet. Negyvenöt percet Szegeden tfilt&tt ma a román király. — Szeged—8zabadkán át utazott Párisba. — . SZEGED, julius 28. I (Saját tudósítónktól.) Ma reggel fél kilenckor negyven díszruhás rendőr vonult a szegedi állomás felé. Dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány néhány rendőrtiszt társaságában kocsin robogott a Boldogasszony-sugáruton. Mi ez ? Mi ez? A járókelők összedugják a fejüket, suttogás mindenütt, de senki sem tud pozitívumot. Villamoson ültem s büszkén lemosolyogtam mindenkit Én tudtam, hogy mire való a nagy előkészület : tudtam, hogy jön a román király. Tegnap jelentették a szegedi állomásfónökségnek, hogy ma délelölt háromnegyed tíz órakor különvonattal keresztül utazik Szegeden Ferdinánd román király. Kilenc ó; «>or lezárta a rendőrség a páy dudvar épületét. Nagynehezen kikönyörgöm, hogy beeresszenek. Az elsöosztályu étterem ben egy magányos ur sörözik. Egy rózsacsokor és egy nagy kerek doboz fekszik az asztalán. Félrehivom a pincért: - Ki ez? — Valami román miniszter. Megtudtam, hogy Trajdn Stircea budapesti rendkívüli román követ, meghatalmazott minisztert látom magam előtt. A román királyhoz jött kihallgatásra. Röszk&g elkíséri, azután visszautazik Budapestre. Egy hitszáz koronás szegedi rózsacsokrot és ötezer korona értékű Gerbaudbonbont hozott a r^rr.án királynőnek. A perronon lázas mozgolódás, a rendőrség sürög-forog, detektívek veinek rám gyanúsító pillantásokat. Fél tiz után lezárják a kijáratokat, a jelzőharang kongat. Tíz perr múlva tiz óra. A vonat robogását hallom, amint végigdübörög a hídon, még egy perc s a királyi különvonat befut a második vágányra. A meghatalmazott miniszter az ötödik kocsi felé tart, amelynek ablakában feltűnik Ferdinánd fekete körszakállas, jól ismert barna arca. Szivélyesen fogadja miniszterét, kezet fognak, a miniszter átadja a csokrot és a bonbont a közelben álló udvarhölgynek, aki a királyné fülkéjébe továbbítja. A vonat előtt két román detektivfőnök sétál komoran, szakácsok ugrálnak le s föi, egy kakiruhás ur szegedi képeslapokat és cigareltát vásárol. A király is megir néhány lapot s kihozza a vagon ajtajába. Egy rongyos gyerkőc, valamelyik hordárnak a fia szalad felé, hogy elvegye tőle a lapokat, de megtorpan az első sínpárnál s viszafordul magyar bánatunk szomorúságával az arcán. Hej — sóhajtok — mennyivel több sziv van e gyermekben! De hirtelen uj mozgolódás vonja magára a figyelmemet. A királyleány, a tizennégy éves babaarcú kisasszony tűnik fel az egyik ablakban. O az egyetlen szépsége a vonatnak, ő még ártatlan, gyermekes, bünteler a bűnben, mit nemzete durvasága és kegyetlensége ragasztott itt, e csonka hazában, vonatuk falaira. Rám néz, mosolyog, a lelkemben megpattan egy hur, de feltűnik ismét a király s elviszi gyermekét a néma magyarok szikrázó szemei elől. Igy vitte el Erdélyünket is a király I És ugy jön majd Erdély Is vissza hozzánk, arnint a királyleány tekintete felkeresett ismét a fülke mélyéből. Ezalatt az étteremből sört hord a pincér a vonatra. Nyolc korsót visz, egyet a királynak, a többit környezete fogyasztotta el. Négy lelt fizetnek a sörért, kérnek még két üveggel, de a vonat kereke meglendül s a szép francia kocsik némán surrannak el a Rendező-pályaudvar felé. Tiz óra harminc perc Üres a perron, fájdalmas gondolatokkal hurcolom magam a lépcsőkön lefelé. Tegnap életbe lépett a béke? Igen, de lelkemben háborog valami s a román király háta mögött ott járkált az én lelkem fenyegető lidérce. Ez ellen hiába járkált a két román detektív, a magyar igazság kísérlete ott utazik Ferdinánd falkéjében Páris felé. A villamosban állok, körülöttem díszruhás rendörök átkozódnak ... A civilek biccentve hagyják helyben az egyik rendőr szavát: Cine Mintye I Beszélgetés a budapesti román követtel. Trajdn Stircea budapesti román követ, meghatalmazott miniszter, kl tegnap este Szegedre érkezett, hogy a ma átutazó királynál kihallgatáson jelenjen meg, ma reggel a vasúti vendéglőben fogadta a Szeged munkatársát, aki először azt a kérdést intézte hozzá, hogy Románia most a béke ratifikálása utáh, fhilyen álláspontot foglal el Magyarországgal szemben ? — Most, hogy a béke ratifikációjáról szóló okmányok kicserélése megtörtént, Romániának az a célja, hogy Magyarországgál a jó viszonyt helyreállítsa. Egyedül Magyarországtól függ, hogy Romániának ez a szándéka sikerül-e.^ Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy Magyarországgal való érintkezésünk a régi kerékvágásba terelődjék vissza. Ennek az akaratunknak az első megnyilvánulása az, hogy Nagyváradon és Aradon keresztül megnyitottuk a vasúti közlekedés útjait. — Tárgyalások folynak arranézve is, hogy a többi vonalakon i9 helyre álljon a vasúti összeköttetés, de ez egyelőre nehézségekbe ütközik, mert Románia ezidőszerint nem rendelkezik megfelelő mozdonnyal. — Ami a teráruforgalmat illeti, a 'kormány megengedte a fakivitelt és ennek folytán már eddig is tekintélyes fakészletek jöttek át Magyarországra. Most abban az irányban tely.iak tárgyalások, hogy az élőállat kivitele is szabad legyen. Minden remény megvan arra, hogy ezek a tárgyalások eredménnyel fognak végződni. Ezután a megszállott területeken élő magyarok és egyéb nemzeti kisebbségek sorsáról érdeklődött munkatársunk. — Nem vagyunk olyan barbárok, — felelte a miniszter, — amilyeneknek lefestenek bennünket. Egy érdekes példát hozok fel erre. Amikori mint tényleges főhadnagy szolgáltam a hadseregben, ezredemmel egy olyan dobrudzsai faluba kerültem, amely bár 33 esztendő óta román fennhatóság alatt állott, mégis at egész lakosságból csak a község papja, egy tanítónő és egy csendőr beszéltek románul. Igy nyomjuk el mi a zemzetiségeket. Igaz ugyan, hogy jelenleg még nem olyan a helyzet, amilyet kívánnának, de ez átmeneti állapot, meg kell küzdeni ú kezdet nehézségeivel. Akkor, amikor Románia területik,; megnagyobbodott, nem állott rendelkezésire megfelelő számú képzett tisztviselő. Igy kövr'kezelt be az, hogy Erdélyben a magyar, Besszarábiában az Orosz, Romániábin a romé" törvények szerint gyakorolták ed«. a közigazgatást. Egvébként a , zeti kisebbségek rés/ére felfut. *• a nemzeti kisebbségek minisztérium.... A magyar kulturának nem vagyunk ellenségei; mi sem bizonyítfaezt jobban, mint az, hogy a két legnagyobb magyar költőnek, Petőfinek és Adynak szobrot fogunk felállítani. A romániai kommunista mozgalmakról a következőket mondotta: — Romániában vannak kommunista mozgalmak, söt kommunista képviselők is. De ezek a kommunisták nem a románok közül kerülnek ki, hanem legnagyobbrészflk külföldi. A kommunistákkal szemben nagyon radikálisan járunk el, egy-' részüket már eddig is kitoloncoltuk, másik részüket letartóztattuk és szigorúan megbüntettük, igy többek között egy kommunista-képviselőt nemrégen négy évi fegyházra iltélt a biróság. Végül a rcmán útlevél forgalomról beszélt a miniszter, amely — mint mondotta — azalatt a félév etilt, amióta 6 budapí ,ti követ, rendkívül megnövekedett. Az utlevé -ügyeket mo3t sokkal gyorsabban oldják me", mint ezelőtt. Félév alatt körülbe'ül 15.000 útlevelet Iát*amr70lt i követség.