Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-01 / 149. szám

Szeged, 1921 julius 1 ra 2 korona. fa 4h Péntek, II évf., 149 szám á _,, ff i /.. ———^—~ Hegedűs Lóránt népgyűlést rendezett Interjúnk a pénzügyminiszterrel. ® .. w Lehet alkudni, de megvan a határa. — Ne adjunk sokat Zürichre. — Hódmezővásárhelyen. Nagy lelkesedéssel hallgatták fejtegetéseit. — A kisgazdák sürgetik a pénzügyi reformod megvalósítását. H.-M.-VÁSÁRHELY. junius 30 (Kiküldött tudósítónktól.) „Péter és Pál-napján Vásárhelyre jön Hegedűs Lóránt, pénzügyminiszter", újságolják az embereknek a vásárhelyi utcák plakátjai és a helyi sajtó mindin lapja. Fel is kérik mind a két helyen a lakosságot, hogy lobogózzák fel ebből az alkalom ból házaikat és igy juttassák kifejezésre Vásárhely leírhatatlan örömét a miniszier látogatása felett. Ezeket az újság- és plakátfelszólitásokat olvasva, szinte lehetetlennek látszott előttem, hogy nia van Péter és Pál-napja. A házakon tudniillik sehol sem láttam zászlókat, sehol sem láttam örvendező arcokat. Akármerre néztem, mindenütt barátságtalan arcokat találtam és akárki beszélgetését háilgattam. félfüilel vagy egésszel, mindenütt csak azt hallottam, hogy azt, akit a plakátok szerint őrömmel várVásárhelv, szidják és r.ého! átkozzák is. És mig aggodalommal bensőmben feljutok a varosháza épületébe, oit is csak megerősödik bennem a félelem. A hatalmas épületben semmi élet. Egy-két *lmos rendőr a fo'yosókon és rajtuk kivül senki-semmi sehol. Háborítatlanul jutok fél dr. Temesváry Géza főispánhoz. Amint igy arra várok, hogy a főispánnal beszélhessek, egyszer csak megszólal a telefon. Temesváry felveszi a kapylót, hallgat egy pillanatig, elsápad s azután kiszól a hajdújának, hogy hívja azonnal a polgármestert. A polgármester kisvártatva meg is érkezik és én ekkor tudom meg, hogy a miniszter egy félórával hamarább indult el Szentesről, mint az tervezve volt. — Szent Isten, — szörnyüködnek a jó urak. — Most mit csináljunk? Senki, de senki nem lesz rajtunk kivill a fogadtatáson. A polgármesternek több szerencséje van a telefonon, mint a főispánnak és igy értesiti az illetékes urakat a félórás differenciáról, majd a Nagytakaréknak telefonál, arra kérve őket, hogy a nemzeti lobogónak legalább a csücskét dugják ki. A szentesi országút felől autótülkClés hallik es egy pár pillanat múlva Hegedűs miniszter és kisérele a városháza tlőlt az összesereglett városi urak éljenzése közepette már ki is száll autójából és kezel mindenkivel, aki akarja. A polgármester is felocsúdik az első pillanatok meglepetéséből, tétovázva odalép a miniszter elé és üdvözli őt Hódmezővásárhely nevében, mint azt a férfiút, aki az ország szerencsétlen helyzetén segíteni akar és segíteni tud. Hegedús Lóránt szívélyes szavakkal köszöni meg az üdvözlést, köszönti az ő kisgazda lestvéreit, akiket azért latogaíott rneg, hoi;y velük együtt törvényt csináljon és tőlük tudja meg: hol szőrit a csizma. A kölcsönös üdvözlések után a minisztert felvezetik a főispáni hivatalba. k népgyűlést a polgármester nyitotta meg, majd Szádeczky Lijos egyetemi tanár beszél s azulán HegeJüs fejti ki programját: — Nekem szent a hitem, erös a meggyőződésem, hogy ezt az országot talpra fogom állítani, ha minden ember itt niven teljesiti a kötelességét és segit engem az én nehéz munkámban. — Magyarország mindent megtesz, ami tőle telik. Lehetetlenséget egy olyan országtól kívánni, amely teitileti veszteségével kincstárának is a javátelvesztette, nem lehet. Én nyugodtan mondom és áliitom, ha valakinek hisz az ántánt, nekem hisz és hinni fog. — Az országnak külföldön sok adóssága van. Magyarország becsületes adós, fizetni fog és lizeini akar, de c.-ak anynyit, amennyit egy olyan ország tud, melynek egyharmada van csak meg, kétharmadé, legalább egyelőre, ebek harmicadjára ke'ült. — Egy csonka ország nem fizethet belső tartozásai után olyan kamatot, mint ejy egészséges, hatalmas ország. Én 20 százalékot elveszek belőle, de a többi után becsülettel fizetni fogok. Elveí'em az ipar, a kereskedelemtől váltcágban azt, amit el tudtam venni. Többet onnan nem lehet, mert különben elpusztul az. — Most a földből, a föld robotosaitól és gazdáitól kérem azt, amit nélkülözni tudnak, ami az ország újjáépítéséhez feltétlenül kell. — A pénz már közel a háromszorosára javult odakint. A javulás még nagyobb volna, ha a húsvéti királylátogatás és ezzel kapczolatljarfl ellenségeink rágalmazás! hadjárata nem jön. A pénz legközelebb megint kezd majd fölfele haladni es vesztébe rohan az, aki nem bizik szavaimban és mint a struccmadár, ínég most is a homokba dugja a fejét. Valóságos tapsorkán követi Hegedűs beszédét és Hegedűs beszédével a legnépszerűbb ember lett Vásárhelyen. Csodát müveit a néppel. Akik még nem is régen szidták-átkozták minden léptét, most tisztelettel néznek rá és mindenki azt hangoztatja, hogy „igaza van a kegyelmes urnák, ugy kell csinálni, ahogy ő mondja, még pedig minél előbb". A gyűlés után meglátogatta a félholdas református templomot, majd visszamentfa főispáni hivatalba, hol a vásárhelyi gazdák küldöttségeit fogadta. Délben többszáz teiitékes ebéd volt, amelyen fölszólaltak Soós polgármester, Hegedűs miniszter, Temesváry és Szabó főispánok és Vásárhely számos más nota.oilitása és gazdája. A bankét után a pénzügyminiszter kiséietével együtt autón Vásárhely- Kuiasra ment rokonának, dr. Cstky Jánosnak látogatására. Kutason a tanyák népének mondott beszédet, majd vég;gnézte a tiszteletére rendezett népünnepélyt, ezután dr. Csiky kastéiyaöa vonult vissza, honnan ma reggei indult vissza Szentesre. Szentesről ma délután autón Budapestre megy a miniszter. Jönni fog a második olcsósági hullám. — Igazság lesz, de adó is lesz. előtt kell letárgyalni, a többi maradhat őszre. Ho^y van megelégedve Nagyméltóságod vidéki körútjának eredményével? — Azért jöttem a vidékre, hogy igy csináljam meg a földtörvényemet, mert nép nélkül nem lehet törvényt csinálni. A célomat elértem utammal, aHTiszántúl magyarsága bá.' idegenkedve fogadott, megértéssel vette tudomásul a szerencsétlen országunk feltámasztására irányuló pénzügyi terveimet. Szentesen és itt Vásárhelyen is egyes kérdésben engedtem a javaslatom betűiből és most-már a föld népe csak azt kéri től"m, hogy minél előbb, haladéktalanul hoztam tető alá a földválisagtörvényt. Ilyen értelemben számolok be a pártoknak csütörtök este és ugy hiszem, tudomásul veszik ott is a nép akaratát és a javaslat még a nyári szünet előtt törvényerőre emelkedheiik. Utolsó kérdésünk az volt a pénzügyminiszterhez, hogy mit üzen Szegednek ? — Szivemből köszöntöm Szegedet, mondja meg otthon, hogy szeptemberben meglátogatom a szegedieket. Addig legyenek türelemmel és meggyőződéssel arra nézve, hogy minden tervemben, javaslataimban az igazság vezérel. Igazság lesz, de adó is lesz. Ezek után bucsut vettem Hegedűs Lóránttól, akit a vásárhelyi polgármester az ország cst.dadoktorának nevezett el. A NEMZETGYŰLÉS MAI ÜLÉSE BUDAPEST, junius 30. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Drózdy Győző megbízólevelét. Cserti József, Hornyánszky Zoltán, Bodor György képviselők sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Az interpellációkra 1 órakorRtérnek át. A bünteiő igazságszolgáltatás egyszerüsi téséről szóló javaslatot harmadszori olvasásban elfogadták. Napirend szerint következett az iskolakötelezettségről szóló javaslat tárgyalása. Iklódí Szabó József előadó intenzív oktatást, általános jólétet és kiterjedt politikai befolyást kiván. A javaslat első felszólalója Cserti József, a közép és felsőiskolákkal szemben a népiskolákat kivánia fejleszteni. Nem az a fontos, hogy az intelligencia nagyon művelt legyen, hanem az, hogy a nép legyen műveli. KÚRIAI BIRÓ A VOLT DEBRECENI FŐISPÁN. Az egyik debrecenkörnyéki lap közlése szerint dr. Hubert O'tó volt debreceni főispánt legközelebb kúriai bíróvá fogjak kinevezni. 'j^BmIB • X, j H.-M -VÁSÁRHELY, junius 33. (Kiküldött tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Vásárhelyre való érkezése után dr. Temesváry Géza főispán h vatalos helyiségében fogadta a SZEGED kiküldött munkatársát. A kegyelmes ur a szentesi ui fáradságait pihente éppen, mikor munkatársunk kérdéseivel felkereste és fáradságára való tekintet nélkül állott rendelkezésére, különösen azért, mert — mint mondotta — végtelenül örül, hogy szegedi emberrel beszélhet. Első kérdésünk az volt, hogy az ö javaslataira vonatkozik-e nagyatádi Szabó miniszternek az a kijelentése, hogy mir.den javaslatot ugy készítenek, hogy abból le is lehessen alkudni valamit. — Vonatkozik ezekre is, hiszen épen azért járom most be a falvakat és azért keresem fel a tanyák népét, hogy velük megegyezést keressek, épp ugy, mint annak idején a bankárokkal, tőzsdésekkel, iparosokkal és kereskedőkkel tettem. Az én alkudozásomnak azonban megvan a határa. Csak addig megyek engedékenységemben, mig azt a lelkiismeretem, az Ősrégi székely lelkiismeret, megengedi. Miért olvan ingadozó a korona züiichi jegyzése és milyen hatással lesz az árfolyam alakulására a jóközepesnek ígérkező termés? — Nem kell sokat adnunk Zürichre, hiszen az ott jegyzett árfolyam olyan, mint a rosszul sikerült fénykép. Nem az, amilyennek tulajdonképpen lennie keiiene, hanem mindig aszerint alakul, hogy a németek mennyi dollárt és svájci frankot vásárolnak. A pénzünk — itt nem lehetek szerény és meg kell mondanom —, mió'a én vagyok a pénzügyminiszter, hatvan pontot javult. Az osz'rák koronát valósággal lepofoztuk, a kengyel márka is katasztrófálisan leromlott. Ezért van az, hogy Csehország megegyezést keres velünk, mert a csehek áruikat sehol el nem adhatják, csak Magyarországon. Németországnak nem kell a cseh áru, mert ő maga is tele van felesleges ipari cikkekkel. Ausztriának és Lengyelországnak olyan rossz a pénze, hogy még magyar tojást sem tudnak vásárolni. Amikor tehát Csehországgal megkötjük a gazdasági megegyezést, jönni fog az olcsóság második hulláma és be fog következni, hogy nemcfak az élelmiszerek, de az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. — Ami a jó termést illeti, arra nézve kijelenthetem, hogy a jó termés fellétlenül valutát javit. ÍVtt^Q • W — Melyek azok a javaslatok, melyeket még a nyári szünet elölt le akar tárgyaltatni és melyek azok, amelyek szünet utánra maradhatnak? — Tiz javaslatot nyújtottam be. Ezek közül a vagyonváltságot, a forgalmi adót és egy kis szesztörvényt feltétlenül a nyári szünet