Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-24 / 144. szám

Szeged, 1921 junius 24. SZEQen Aigner főispán köszönete a tőrvényhatóság bizalmi nyilat­kozatáért. — Megbélyegzi az ás­kálódók aknamunkáját. SZEGED, junius 23. (Saját tudósítónktól.) Dr. Aigner Károly főispán a kő­vetkező, nagy feltűnést keltő beszé­det mondotta a tegnapi közgyűlésen: Tisztelt Közgyűlés! A május havi közgyűlés hivatalos budapesti tartóz­kodásom folytán távollétemben tar­tott meg s ez alkalommal engem oly kedves meglepetés ért, amelyet most, a legközelebbi közgyűlésen nem hagyhatok szó nélkül. Távol­létemben a törvényhatósági bizottság irántam egyhangú bizalmát nyilvá­nította és én ezért most hálás kö­szönetet mondok. Köszönetet mon­dok, mert nem remélhettem, hogy már egy évi működésem után felis­merte a törvényhatósági bizottság, hogy közéleti működésem kizárólag szeretett szülővárosomnak és hazám­nak puritán szolgálata. Hálás vagyok á törvényhatósági bizottságnak a bátorításért, mert hiszen ez az egy év voltaképen az első lépés, amit kizárólag a saját erőmre támasz­kodva tettem s ehhez a szülővárosom tapsol, ezzel ugyanugy fokozza akaratelhatározásomat, mint az anya tapsa és lelkesedése az első lépést tevő gyermekért. Sajnos, közéletünk még mindig nem tisztult meg annyira, hogy harcaiban elegendő legyen az egyéni bátorság, puritánság és kizárólag a közérdeket szem előtt tartó akaraterő, mert ezzel szembehelyezkedik a konjunk­túra minden titkos és nyilt köz­életi parazitája. Amint ezek észrevették, hogy . én nem voltam a darabont-korszakban darabont bércnc, a Károlyi-koi szak­ban Káro.yi-párii & nem alakitoltam sem Szegeden, sem környékén nem­zeti tanácsot, nem dicsőítettem a köztársaságot, hanem csak aggódó figyelemmel kisértem, miként CÍUSZ­tatták kft é a lej ön szerencüéllen hazánkat egyesek és csak akkor áll­tam ki a küzdőtérre* amikor ezek­nek destruk'iv- munkáját meg kellett áliitani, még mielőtt Szegeden az u. n. antiboísevista komité megala­kult volna és állok most is, melle­met feszitve minden áramlat ellen, amely az én tisztult, igaz krisztusi, keresztény és önzetlen hazafias fel­fogásom szerint a hazának ártalmára van, rögtön megállapították róiam azok a bizonyosok, hogy nem va­gyok közülük való és nem vagyok közéjük való gége-keresztény és nem vagycit konjunktura hazafi. Nyugtalanság fogta el mind­azokat, akik eddig csámpásra 1 taposták lábukat a kijárásokban és egyetlen politikai céljuk volt saját maguk és családtagjaik részére minél több előnyt össze­harácsolni, nyugtalanság fogta el azokat, akik a már össze­harácsolt vagyonhoz méltóságot szeretnének szerezni, nyugtalan­ság fogta el mindazokat, akik immár érvényesültek, hogy egye­lőre tovább nem érvénye­sülhetnek és azokat, akik még nem érvényesültek, hogy egyenlőre még nem érvényesül­hetnek, mert eléjük feszitette mellét egy nem közéjük való ember, megállította őket és azt mondotta: Várjunk Uraim, most előbb jön a haza érdeke, ame­lyet ti, mint a gyászos ered­mény mutatja, nem jól képvi­seltetek s aztán jöhettek majd megint ti! , Természetesen matematikai pon­tossággal bekövetkezett, hogy a haruspexek egymásra találtak és összeállva, néhány Szegedre — nem tudom honnan — beszivárgott ror - • indulalu, vagy esetleg általuk tévesztett jóhiszemű indigétaval harcot kezdtek ellenem és nemes, fenkölt egyéni érdekeik útjából igye­keznek eltávolítani. Harcmodoruk méltó a jellemükhöz, egy évig csak hátbatámadtak, most taktikát változ­tatva : másokkal szembetámadtatnak, de mindig mérgedett fegyverekkel, mindig olyan tőrrel, vagy tollal, amely a hazugság, vagy mondjuk: szándékosan elferdített tényállás-gyil­kos mérgével van megfertőzve. Titkos megbeszéléseket tartanak, kidolgozzák a taktikát, folyton uton van valamelyikük Budapestre és hordja fel a fantáziájuk megerőlteté­sével koholt hazugságokat és kényel­mes fedezékből az intrikák golyó­záporával árasztanak el hátulról. Én állom rendületlen nyuga­lommal a kritikát, állom az orvtámadásokat, mert olyan vér­tezetem van, amilyen a táma­dóknak nincs meg seza puritán becsületesség. fezt a vértezetet is mégpróbálják ugyan lelopni, de sikertelenül, mert a becsület sem nem télikabát, sem nem aranyóra, amit ellopni vagy elrabolni lehet, hanem olyan kincs, amely az ember egyéniségével van elválaszthatatlanul egybeforrva. És hiába igyekeznek engem elnémí­tani, megnyugtatom őket, hogyha intrikáik sikerre találnak vezetni és nem leszek többé felelős ál­lásban, ezzel csak megkönnyítik a helyzetemet, mert olyan bék­lyóktól szabadulok meg, melyek akciószabadságomat most bizonyos mértékig befolyásolják. De akkor is otíleszek Szeged város közéletében, mint közkatona és nem fogok elnémulni mindad­dig, mig szükségét látom, hogy Szeged közéletét kalandoroktól és brigantiktól védelmezzem. Ha pedig valóságos tőrrel találnak elnémítani, ezer és ezer ajak fog az en- *m helyett megnyílni és bosszúért í .kiáltani.. _ u 1 most pedig utazhatnak a legköze­lebbi vonattal Budapestre és hazud­hatják, hogy destruktív.vagyok, mert közélet: működésemmel nem tudtam és nem akarok magamnak 6emmit sem szerezni és megakadályozom, hogy mások a zavarosban halászva szerezzenek. Megakadályozom, hogy éket verjenek keresztény és keresz­tény közé, magyar és magyar közé, sőt, ha látom, hogy az éket a meg­szédített társadalom nem tudja ma­gából kivetni, mert vagy nincs hozzá bátorsága, vagy egy húron pendül az ékverővel, van bátorságom hozzá, hogy egyedül ragadjak fejszét és kiüssem onnan azt az éket. Utra­kelhetnek, nem a malacbanda tagjai, mert én ilyen ízléstelen kifejezést nem használok, hanem a becsület­rabló briganti cinkosok, hogy meg­vigyék a hirt, hogy milyen destruk­tív beszédet mondottam, mert ha ilyen emberek megtudják rendíteni odafent a belém helyezett bizalmat, akkor, én arra a bizalomra nem ref­lektálok.. , _ „ j ­JAég egyszer őszintén köszönöm a töryénV^atósági^bizottságnak velem szemben gyakorolt, kritikáját.n^ „ tőkével és elsőrangú erőkből álló társulattal fog rendelkezni. Kiköti, hogy Palágyival véglegesen egyez­zenek meg és hogy a szinház átadá­sának alapja a város és Palágyi közt létrejött szerződésének átruházása legyen csupán. Mig a kultuszminisz­ter hivatalo an át nem veszi a szín­házat, addig a város felügyeletet akar a szinház fölött gyakorolni (?) A további tárgyalások vitelével és a szerződés elkészítésével a tanács Gaál Endrét bízta meg. A szinház a jelek szerint szeptem­berben kedvező körülmények között nyithatja meg hapuit. Belvárosi Mozi Csütörtöktől vasárnapig, jun. 23—26-ig. A szezon legnagyobb attrakciója I Minden fantáziát felülmu'ó, versenyen felüli mestermű. Amerikai filmregény 3 részben, 24 felv. I. RÉSZ: AZ ÁRAKY menyasszony. 8 felvonásban. A főszereplők: EDITH JOHNSON és WILLIAM DUN­CAN, a „Cinabar" és „Farkasok or­szága" főszereplői. Azonkívül: ARANYVIRÁG. Huszka hires táncos operettje. Szereplők: Déry Róial, Krajnik Mária, Asszonyi László, Radócz Ferenc, Asztalos Imre, Szilágyi Aladár. A zenekari SCHWACH IMRE karnagy jólismert agilitásával vezényli. Rendes heíyárak! Előadások köznap 5, 7 és 9; vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Elvben megegyeztek a szinház ügyében. — A tanács feltétel*! és Rónay ígéretei. — SZEGED, junius 23. A városi tanács ma ismét zárt­ülésen tárgyalta a szinház államosí­tásával kapcsolatos flgyeket. E két­ségtelenül furcsa, sőt némileg zavaró körülmény természetesen nem aka­dályozhat . meg bennünket abban, hogy e nyilvánosságot érdeklő ta­nácskozásról az alantiakban be ne számoljunk: Somogyi polgármester szobájában ma délelőtt Rónay Gyula, Palágyi Lajos és a tanács tagjai értekezletet tartottak, hogy a szinház kérdését valamennyire előbbrevigyék. Rónay Gyula ennek folyamán bejelentette az értekezletnek, hogy Palágyival az anyagiakat illetően megegyezésre jutottak. Kérte, hogy a kötendő szer­ződésben mondják ki, hogy a szín­házat 10 évre kapják meg, a vigalmi adót egy megegyezésszerinti pausál­összegben válthassák meg, az 5 százalékos bruttóré.zesedést engedje el a város és végül járuljanak hozzá ahhoz, hogy a szinház a művészi és egyéb ügyeinek intézésében teljesen független lehessen a város hatósá­gától. (Szinügyi bizottság.) Ezzel szemoen eliőrangu társu­latot, klasszikus darabok és operák szinrehozatalát és ifjúsági előadások rendszeresítését igéi te Róa-y. Ez utóbbiakkai ksrölive, az ittlévő I egyetemi tanarok tartanának az ifjú­ságnak a szinr^kerűlö Klasszikus darabokról e.őadásokat. A tanács elvileg hajlandó a Rónay által előterjesztett feltételeket általá­ban magáévá tenni. Elfog dja a tiz éves szerződést is, de pozitív garan­ciákat követel elsősorban arra nézve, hogy a színházat az állam szubven­cionálni fogja, valamint arra is, hogy a szóbanforgórészvénytársaság kellő HÍREK — Az Ipartestület köszönőlevele a főispánhoz. Dr. Aigner Károly fő­ispán ma a kővetkező hivatalos leve­let kapta a szegedi ipartestülettől: A szegedi Ipartestület f. hó 19-én tartott évi rendes közgyűlésén nagy­számban összegyűlt kézműiparos mesterek hálás elismeréssel állapítot­ták meg azon szíves jóindulatot, melyet a város hatósága és személyi­leg Méltóságod részéről állandóan tapasztalt. Amikor ezért a közgyűlés jegyzőkönyvi Köszönetét tolmácsolni szerencsénk van, kérjük Méltóságo­dat, hogy a masyer kézmüiparosság sorsát az ahhoz fűződő nagy állam­érdekből továbbra is .nagybecsű érdeklődésére méltatni és az ipari érdekeket, városunkat érintő vonat­kozásaiban, támogatni kegyeskedjék. Körmendy Mátyás s. k. elnök, Dr. Pálfr József s. k. titkár. c\— A kenyérgyár lesz jövőre a lisztelosztó hivatal. Megirta a Szeged, hogy a gabonaforgalom szabaddátéte'ének következménye­ként a szegedi közélelmezési hiva­tal feloszlik. Fodor Jenő tanácsnok, a hivatal vezetője ma jelentette be ezt a tanácsnak: A hivatalnoki kar felesleges részének augusztus hó vé­gével felmondott, a többil más be­osztásban a város fogja tovább is alkalmazni. A liszttel váló ellátás szabadforgalom tárgyat képezi, csak az elláfatiahöknák tartanak fenn megfelelő mennyiséget. Az ellátatla­nok összeírása mán megtörtént. Meg­állapítja Fodor, tanácsnok, hogv szá­muk jóval csökkent, alig jelentkezett négyezer élíatátlan csatád. Ez oly kevés lisztmennyiséget igényel, hogy a szétosztásnál felesleges a kereske­dők igénybevétele. Ezért elhatározta a tanács, hogy a lisztelosztást jövőre egyedül a városi kenyérgyár fogja végezni saját hatásköreben. A jelen­leg raktáron levő városi fa eladása után tehát behegged az e^yik leg­fájóbb sebe a háborúnak : feloszlik a közélelmezési hivatal. x Tűzijáték! Kabaréi Mozil Táncl a Korzó-Mozi vasárnapi nép­ünnepélyen! — Halálozás- Keményen sújtott le & sors szerkesztőségünk egyik fiatal tagjára, Balogh József ujságirótársunkra. Édes­anyja, özvegy Balogh Gyuláné született Magyari Júlia, aki néhány nap előtt ér­kezett Csehszlovákiából fia látogatására Szegedre, itt váratlanul meghalt. Derék társunk gyászában őszintén osztozik nem­csak szerkesztőségünkben azükehb kör- * nyezete, hanem az egész szegedi újságírói kar is. Az elhunyt urnő temetésének ideje családi okokból még nincs megállapítva. A budapesti Apolló-Kabaré együttesé­nek vendégjátéka a Belvárosi Moziban hétfőn, kedden, szerdán Bózsahenyi Kálmán, Harasztij Hci, Hereit Géza, Kondor Ili, Szentiváiiyi Béla, Fete'e József, Loson&zy karnagy. x A feherkávé iranyüri. Az ár­vizsgáló-bizoitság folyó hó 20-án tartolt Ülésén, a Upokban megjelent közlemények szerint, a feh-'rkávé­nak árát 5 koronanan állapította meg. Ez^n hir tévedésen alapult, miután a helyi át vizsgáló-bizottság, csupán a budapesti központ árvizs­gáló-bizottság által, a fehérkávénak mindju nélkül, már megállapiton 6 koronás irányárát fogadta e! S/.c gedre is kötelezőnek. Miután pedig ujabban már a kávésok hah >t is adnak a fehérkávéhoz, ezért Budi­pesten külön 4 koronái Szegeden egy koronát számithatnak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents