Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-22 / 142. szám

& c ELŐFIZETÉSI ARAK: •vre 600 kor. I Negyedévre 150kor 300 .. | Egy 1.6r« 50 ,. ázsonyi szózata SZEGED, junius 21. Vezsonyi Vilmos vasárnap délelőtt a budc'pesti zsidó hitközség gyűlésén beszédet mondott, mely a megszállott magyar területek zsidóságának Í

zóli é6 — a tizenkettedik órában angzott el. Aüok a hirek, amelyek a megszállott területeken lakó zsidóság magatartásáról szólnak, sokszor nagyon szomorúak és leverők. A megszállók többségüket a legtöbb esetben csak ugy bírják kimutatni, hogy a zsidóságot nem magyarnak, banem zsidó nemzetiségűnek tüntetik lel és — a hirek szerint — a megszállott területek zsidósága ehhez segédkezet nyújt, vagy legalább is nem tiltakozik nemzetiségének ilymódon való statisztikába-vétele ellen. Az ellenséges gyürü, amely CsonkaMagyarország körfll kovácsolódott, propagandát, erőszakos, céltudatos propagandát fejt ki a maga számbél i és sulybéli fölényének legalább papiroson való beigazolására és ebben a propagandában erősen kezére játszanak az elmenekült gyászmagyarok : a bécsi emigránsok lelkiösmeretkn hazugságai, gonoszinduiatu beaiutásai, tudatos ferdítései. A fehér terrorról szóló gonosz valótlanságok, amelyek különféle nyomtatványok révén, újság és röpirat alakjában, elárasztották a megszállott terű eleket, a megszállott területek bazefiasan érző zsidóságát is megdöbbentették és a gyengébb lelkekben a fé'elmet, az erősebb jellemekben a dacot váltották ki. Már pedig a félelem is, meg a dac is rossz tanácsadó : túlzott óvatossághoz visz az első szertelenségekre vezet a másik. A/ok a cáfolatok, amelyek hivatalos hely;öl hangzottak el s amelyeket kü.földi bizottságok és személyiségek a hazugság-propaganda ellenében kinyilatkoztattak, a megszállott lerületek zsidóságát nem nyugtatták meg olyan mértékben, ahogy az k váratos volna. Régen, nagyon régen szükség volt már egy olyan nyilatkozatra, amilyet íe*nap Vázsonyi tttt a tuádpesti zsidó hitközség "gyűlésén, szózaba, mely átcsengjen a demarkaciós vonalon át és pedig olyan ajkakról, melyeknek szava nem a pusztában kiállóé: cseh, román, szerb igát nyögő zsidók, ne felejtsétek el, hogy magyarok nagyfok, ne forduljatok el a magyar hazától, maradjatok magyarok'. Ha ké-etl is ez a nyilatkozat, ha korábban k;!lett volna is eihai gzan:a emel a szózatnak, talán még nem kéión h .rgzon ti. Hisszük, hogy módot fog találni a p síi zsidó hitközség arra, bogy Vázscnyinak ezt a szóra'át á juttassa azokhoz, akiket illet Átjuttass a megszállott területek zsidóságához. E<zel nerrc-aít a zsidóságnak, de a mm eti ügynek is nagy szogáatot tesz. Eeröteni' egy ragv es súlyos érvet, amely a meg nem értő és tflrtliutlen antiszemitizmusnak áll a szolgai tüoan. A pénzügyminiszter expozéja a nemzetgyűlésen. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, junius 21. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutalja az elnöki bejelentéseket, a Ludovika Akadémia meghívóját a junius 24-iki ellenforradalom évfordulóján tarlandó islertiszteletre és ünnepélyre, továbbá a MOVE meghívóját Lemberkovics százados vértanú halálának évfordulóján, junius 25-én déluián leleplezendő emlékoszlop ünnepségre. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti az üzleli járóra kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, úgyszintén a madridi 1921-iki egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatol az osztályok mellőzésével a bizottsághoz utasítják. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjeszti az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az iparüzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló törvényjavaslatokat, valamint a háborús vagyonról szóló törvényjavaslatot Kéri a javaslatokat az osztályok mellőzésével tárgyalni. Egyben beterjeszti az 1920—21. évi költ-égvetést; végül kéri, hogy hallgassák meg az ország pénzügyi állapotának vázolását. Elnök: A javaslatok az osztályok mellőzésével kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Hegedűs Lóránt: A mai napra kértem, hogy meghallgassanak, miután közérdekűnek tartom, hogy programom ígéretem szerint beváltassék. Miután megígértem, hogy a bankóprést megállítom, zz megtörtént és miután megértem, hogy a költségvetést benyújtom egy fél év múlva, vagyok bátor azt benyújtani. Fontosnak tartom, hogy hozzá ragaszkodjam. — Fordulópont ez a nap, mert ha ma nem látok tisztán, sohasem fogok üs/tán látni. Fordulópont a nemzetre is, mert a francia szenátus a jövő héten kivánja a magyar békét tárgyalni. Ha ez megtörténik, a béke ratifikálva lesz és a jóvátételi bi/ottság elé kerülünk. Éppen ezért ma a jóvátételi bizottság előtt is állunk. Ezért kértem meg a külügyminisztert, hogy mai expozémat küldje el a aagyhatalmakhoz. Ezért kértem figyelmüket. An int előbb mondtam, bét esztendő után ez az e'ső rendes költség,-etés, amelyet beterjesztettem. Ebben tételenkin', hely;nkint minden szem'iy külön fel vap s rolva. Az utc'- ó Köl'ségvetést Teleszky János 1914 márciusában terjesztette be és ez év juniusaban lett töivény. Azóta költségve és hiányában, ÍZ ir.de.r,r tások sorozatával é.türk. — A pénzügyi konszolidáció fordulataiban ma :«r zek meg egy másik lépést Az első lépés a múltkor elfogadott kólhégvetés volt, ami tuíajdonképen apropriáció volt. Az uj költségvetési, az 1922—2Z.évit, olyan időben kell majd utódomnak beterjeszteni, hogy juniusra törvény legyen és ezt meg is teheti. A jelenlegi költségvetést nem lehet összehasonlítani az eddigiekktl, mert egész más az ország, melyben vagyunk. A terület 32%-a, a népesség 40%-a maradt meg, az állami terhekből azonban 60—65*/,. A korona körülbelül 20-adrészére csökkent, tehát belső értéke körülbelül 3 centimes. Csak általányköltségvetést tudok adni, ennek pedig véget kell vetni. Kívánságunk az, hogy a költségvetés póthitel nélkül egy valóságos költségvetés legyen. Ezért van az, hogy a számok látszólag megduzzadtak, mert én mindent beterjesztettem akörségvetésbe, de végül harmadszor az én költségvetésemet sem Teleszky, sem Korányi, sem bármely elődöm költségvetéséhez hasonlítani nem lehet, mert én több ujilást hoztam be. Az első az, hogy kettészakítottam a költségvetést: az államra és az állami üzemekre. Én bankár voltam és igy dolgoztam üzemekkel. Az állami üzemekrek részvénytársasági alapon kell dolgozniok. mert lehetetlen, hogy az állam üzemeire ráfizessen. Az üzemek költségvetése akként atakul, hogy az üzemeink egyrésze dicséretes feleslegeket mutat fel. Mindenekelőtt a posta 593 millió kiadásával szemben 735 m.Jió korona bevételt mutatott fel, vagyis a tiszta jövedelem 142 miJ!:*. A posta'akarckpénztárról nem szólok, mert az átmeneti flrem. Cí!om az, hogy az önálló jegybankot megalapítsam, a postatakarékpénztárai ebbe beolvasszam. Sakkal fontosíbb sz •»<ut költségvetése, amelynél •» kiálts 3 764 935.143 korona. A bev«:d 3 413-OCOOOO korona, e^ r óval a deficit 347,935.143 korona. Ez igen szép eredmény a román kirablás után. A legnagyobb dicsérettel kell szólnom az állami vasgyárak-ól, ahol mutatkozik némi felesleg. Az erdőgazdasásnál is van egy kis felesleg, de a mezőgazdasági birtokoknál rossz a helyzet, mert a költségvetésben 192 millió bevétellel szemben 196 millió kiadás van. (Nagy zaj.) Ha bármely más c.nber kezében lennének ezek a birtokok, akkor sokkal több eredményt érnénk cl H'.sonló baj van j kfszénbányák* nal i», ame'yekrél mínu.z 5 millió a költsét;ve'és. Ezután át kell térnem egy má*ík kérdésre. Az üzemek ilyen hiánya után nek-.m, a magyar álllamna1. A merlegét, az igazi költségvetést, r.ak r ndes költségvetését ugy kellett fejlesz encn, h gy ez h:ár.y fd szívható legyen. S/.LRKESZTŐSEG ES KIA'JÓtlIV/MAL Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Mozgalom Amerikában az angol—japán tzövetség ellen. BÉCS, junius 21. (Saj. tud.) A Times wa>hiugt mi levelezője lovíbb folytatja harcát a tervezett angol— japin megegyezés ellen. A flottafegyverkezés korlátozása előfeltétel» annak u közeledésnek, amely az angolul beszélő nép. k kö/ölt megtörténjek. Másrészt azonba.: egy ilyen flotta-egy esség lehetetlenné válik, mihelyt megújították az angol—jrpán szövetséget. Harding kormánya ugyan nem táplál olyan érzelmeket, melyek összegyezielhetlenek volnának Anglia Japánhoz való barátsig<Jnak folytatásával, de zok a bonyodalmak, melyek a japán ka'onapárt politikájának következményei Kínában, nagyon fontosak. Va'ahányszoraz utóbbi években szükségessé váit a kinai kérdésben diplomáciai lépéseket tenni és valahányszor Anglia lámogatfsa döntött volna a siker v gy a balsiker között, mindig azt a benyomást keltette a dolog, hogy Anglia közbelépését a fennálló szövtlség akadályozza. Amerika nem azCrt ellenzi ezt a szövetséget, mer! az piziliv veszélyt jelent, hanem mert erőkéi von el, melyek egyébként hasznosak lehetnének. Az amerikai kormánynak az a véleménye, ho*y Németország é* Oroszország jele.ilcgi helyzete fölöslegessé teszi azokat a megfon tolásokat, amelyek 1914-161 kezdve két ízben indokolták a szövetség meguiitdsát. Az a szükségesség, hogy angol tengeri haderőt kell tartani az otthoni vizekben, a német .. ngeri hatalom eltűnéséiül megszűnt. Japán.. '• orosz résziől való fenyegetése sem áil már fenn katon-» ércemben és azokat a híresztelése. * ,.yck jövőbeli német— orosz—jn szövetségről szólnak, hivatalos értesülések nem erősitik meg. Lényeges kérdés itt tehát csak az rr.araJ. hogy milyen állast foglalnak cl az angolnyelvűek szövetségének hivei a szerződéssel szemben s az általános né/et az, hogy ellene fognak nyi'atkozni. A nagyobb cél két égkivül az, amelyet az utóbbiak adnak a birodalmi politikának s amely az angolul beszélő népek összemunkálásához vezet és ez oly meggyőző, ho;y afelől még léUéjf sem merülhet fef. HAT ÉS FÉLMILLIÁRD A DEFICIT. A köl'ségvcté* kél réme oszlik: álljmua és állami Pzemire. Az állami kolt-égvetés ri..~es kiadásai 11 mi bárdra rúgnak. Renden bevételei pedig elérik a 12 milliárdot, KőZ'd egymilliárd volna tehái a felcxlrg. K/zel »7cmben az állami üzemek költségvetésnél 835 millió a deficit, igy mindössze fcO miiuó plufz mutatkozik. Ezek nagyjában a rendes tételek, amelyeke! a rendkívüliek követnek. Végeredményben 6 és félmíiüár J i deficit. Ezek a milliárdok ^znnb-n elasztikusak, rrcgn'irek, e tűnnek a«?"nnt, auint Európa i r agyar koro"át értckeli, fra a koro-i cíé.í -z 5 c.n'íme*' Zü-íchben.