Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-03 / 126. szám

Sreged, 1921 junius 3. Ára 2 korona. Péntek, ll.évf., 126. szám. ELÓPIZETESI ARAK Egy évre 600 kor. ' Negyedévre 150kor P*l érre 300 .. I FRvhóra 50 , Ezt is meguntátok? SZEGED, junius 2. Nagy időket élünk s oly kevés e nagy időkben a nagy emberünk . . . Pedig ebben a sötétségben, ebben az indulatgőzös levegőben, szenve­desek utjain, kísértések és üldözte­tések közepette százszorta nagyobb szükségünk lenne rendithetetlen ve­zetőkre. Elszánt férfiak kellenének, akik fegyvereket kovácsoljanak a vajból, várakat építsenek kenyérből és el­szánt harcosok, akik kapitányai le­gyenek fegyvereknek és váraknak! Nagyok kellenének az élekre, akik hivatottságuk tudaiaban mindentfélte­tevelud|anakcgycdül aCe/ratekin!eni. Ezek helyet' látunk apró törtetö­ket, akiket a forradalmak vihara ve­tett fel a szinre s akik folyton le­felé nézve úsznak az árral, melynek kö­szönhetik, hogy nyakára kerekedhettek. Pedig a beteg nemzelnek nem ko­médiásokra van szüksége, akik re­zonáló üres hangladái legyenek jaj­veszékelésünknek, panaszainknak; sem pedig vakokra, akik a nemzet­tel együtt botorkáljanak úttalan uta­kon, irdatlan erdőkben. Hol van hát az igazi vezeiő, aki nem Jel/elé, hanem előre vágyik ?! Hol van az, aki karddal és fák­lyával áll az árfcdat elé? Hol van, aki nem alkalmazkodni áll ki a pa­rancsnoki hidra, hanem parancsolni, vezetni, irányt mutatni ? Nincs, nincs egy sem. Akiket ma látunk: apró emberek, kik rókamödra savanyunak minősí­tik a szőlőt, melyet kicsiny vol­tuk miatt sehogysem érhetnek el. Ami habitus, azt elkótyavetyélik ezek az animal rationalek. Silányságuk­kal döngetik a magyar Ramsesek gutáit, szájukkal csinálják a vihart, mit nekik a hagyomány, kegyelet? Most már a Bethlen-kormány sem kell. Vagy sohasem kellett? Meg­unták. Es a dinamitos ember azért robbant, hogy a romok tetejére ke­rülhessen és mocskos vádjai fölött diadalt ülhessen. Dehát igy lesz ez a végtelenségig? A valódi titánok meddig járnak még tétlenül ezek közt az incifinci törtetők közt? Meddig süvölt még a Hargita fölött a keserűség éjjeli szele? Meddig sirnak még tépett toronylábakon szomorú nótát a Tálra harangjai ? Mikor lesz vége ennek a jégvirágos, dermesztő télnek és mikor érkezik ide már a zöld­mezőben tündöklő fehér tavaszi álom? Hát csak döntögessétek egymást a piszokba odafönn Pesten, — mi várunk, hiszen azért születtünk magyarnak, hogy várjunk . . . vár­junk, mig majd idegen csinál rendet a megvadult tyúkok és kappanok között, melvek agyonverték kakasaikat. "" — F. Összeiil a legfőbb tanács. Az ^>lasz közvetítő javaslat. BÉCS, junius 2. (M T. I.) A N. \V. T. jelenti: A Reuter szerint az angol kormány javaslata arról szól, hogy a legfőbb tanácsot hívják öss/e ülésre e hét közepén. Eddig arról van szó, hogy csak a felsősziiéziai kérdésről fognak tárgyalni, de való­színű, hogv az angorai kérdés és a japán kérdés is szóba kerül. Ma már bizonyos, hogy az ülésen Ame­rika és Japán is képviseltetni fogja magát. Az olaszok közvetítő javas­lata a kövekezőket tartalmazza: Lengyelország megkapja a déli területeket az Oderától keletre, vagyis a rybniki ÉS ratibori kerületeket, kivéve azokat, melyen kere>ztül a Felsőszileziát és Posent összekötő vasútvonal fut, továbbá a kattowitzi és königshültei, beutheni és a tar­nowitzi kerületeket, valamint a lub­linitzi kerületek egy részét. A néme­teknek jutnámk csaknem teljes egé­szükben az északnyugati ierü!eiek, a glaiwitzi £s hinder.burgi kerület, valamint a Ratibor-glaiwiizi vasút. Megszüntetik a büntető rendszabályokat. BÉCS, junius 2. (A M. T. I. magánjelentése.) A N. F. P.-nek jelentik Párisból: Itteni jól értesült politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Franciaország az áprilisi büntetőrendszabályok megszüntetését fogja indít­ványozni, mihelyt Németország végrehajtotta azokat a ltfegyverzési rend­szabályokat, amelyeket junius 30-ig teljesítenie kell. Már Amerika is Németország ellen fordul. BÉCS, junius 2. (M. T. I) A Newyork Herald jól értesült forrás­ból n>e:t információja szerint Hu­ghes államtitkár és Hoover szerették volr.a a versaillesi szerződést meg­válioztatni, hogy a szenátus bizott­sága a szerződést elfogadhatónak találja, azonban belátták, hogy ez lehetetlen. Most mindkelten kijelen­tik, hogy a szerződést nem lehet el­fogadni, ha nem fűznek hozzá záradé­kot az amerikai érdekek megóvására. Az egyik zár.dék kikötné, hogy Németország jogot ad az Egyefült­Államoknak, hogy a kábtlek szét­bontásába beicsióihasEon. Egy másik záradékban Németország elismerné az Egyesült-Államuknak azl a jogát, hogy a német gyarmatok felosztá­sánál is szava legyen. Egy harma­dikban Németország elismerné az Egycsült-Aüamokbin levő német javak lefoglalásának érvényes­ségét. Csizmadia Sándor újságja a szőnyegen. — A nemzetgyűlés mai iiléáé. — BUDAPEST, junius 2. A nemzet­gyűlés folyosóján ma nem volt semmi élet. Az ülést 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és jelenti, , hogy Csizmadia Sándor napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. Csizmadia Sándor: Tegnap Rassay képviselőtársam az Igazság cimü lapot ugy aposztrófála, hogy azt a kormány szubvencionálja. Én a lapnak főszerkesztője vagyok és amit dolgozom, azért megfizetnek. Hogy a kiadó honnan veszi a pénzt, ahhoz semmi közöm. Aki ez Igaz­ságot olvassa, látjahatja, hogy az jó lap. (Közbeszólások : Ne csináljon reklámot.) Csizmadia: Az Igazság abból a célbói alakult, hogy a munkásságot nemzeti alapra vigyük. A kormány mindig szubvencionált lapokat, kér­dem, hogy miért ne volna szabad a magyar munkásság lapját is szub­vencionálni. Én író és költő vagyok, nem is akarok a kiadóhivatal dol­gaihoz érteni. A költségvetési vita első szónoka Szabóky Jenő. A kormány álláspont­ját o?ztja, mert az keresztény és nemzeti alapon áll. Ezért támogatja és elfogadja a költségvetést. Szerinte a legégetőbb probléma a tisztviselő­kérdés. Nálunk a rendszer súlyos beteg és a sebeket szépségflastrommal orvosolni nem lehet. Tiszteli a tiszt­viselőket, mert mindig megmaradtak a kötelességtudás magas színvona­lán. A forradalom tüzéből a tiszt­viselők megújhodva kerültek ki, de van egy betegség, amely bevonult minden hivatali osztályba és ez a hivatali bürokratizmus. Törökország­ban és- Oroszországban a baksisban állapítják meg a t sztviselők fizeté­sé'. Olaszország is gyengén fizeti tisztviselőit. Én Németországot állí­tom fel példának, hol oz állami tisztviselőket a legkitűnőbb anvag­ból állítják össze/ A szabadforgalom hívének vallja magit, amely az állam érdekébe nem ütközik és a tisztesség hatá­rain belül fejti ki műKklését. Azon­ban Sz'erénvi e.'mé'etéve', minthogy nem gyakorlati ember, nem iMfgvet. Vihar a főváros közgyűlésén. BUDAPEST, junius 2 A főváros törvényhetósági bizottsága Sipőcz Jenő polgá mester einoklésével tag­nap közgyűlést tertot'. Napirend előtt Pakots József el­panaszolta, hogy a legutóbbi köz­gyűlésen mondott beszed után bűn­ügyben idézőt kapott a főkapitány­sága. Az idéző rendőrtanácsos a következő kérdést in ézte hozzá? — Mennyi pénzt kapott ön a mozisokról ? A rendőrtanácsos kijelente te, hogy eztakérdésta belügyminisztériumnyo­mozóosztályának utasítására tette fel. — Olyan ügy ez — folytatta Pakots —, amely nem hagyható szó nélkül. Mióta vannak a minisz­tériumoknak külön nyomoz'Vjsztá­lyai ? Az elnök itt közbeszólt, hogy csak védekezésre kapott engedélyt, íehát ne beszéljen igy. Ezután áttértek z napirendre. Zilahy Kiss Jenő tanácsos jelent meg az előadóasztalnál, akit a köz­gyűlés jobboldalán nagy tapssal fo­gadtak. Többek között Schubert Ernő tanácsjegyző nyugd jazásának dolgát is referálta. Schubert a kom­munizmus alatt olyan magatartást tanúsított, hogy a tanács most nyug­díjaztatni akarja. Közben nagy vihar tört ki. A bal­oldalon valaki közbeszólott, mire Csilléry András felolvassa Pakots József egyik cikkét, melyet a prole­tárdiktatúra alatt irt a Vörös Film cimü lapba. — Tehát — folytatja Csilléry —, olyan emberek akarnak itt erkölcs­birókként rzerepelni, akikről meg­Mlap thaló az erkölcsi defektus. Bararj Marcell: Bizonyítékot! Kü­lö.. . <iljas rágalmazás. Óriási zaj, végre Csilléry szóhoz jut s kijelenti, hogy a moziügyben szigorú nyomozást indítottak. Ért­hető tehát, hogy a magyar hatóság a magyar remzet érdekében min­denkit ki akar hallgatni. Ezután Pakots József mondja el védekezését. A közgyűlés a tanács előterjesztését elvetette és Csilléry Andiús indítványát fogadta el. APPONYIT NEM ENGEDTÉK BE A CSÉHEK. Apponyi Albert szerdán családjával együtt éberhardi biríokára akart utazni, amely tudva­levően csehektől megszállt területen van. A csehek megtagadták a be­u'azási engedélyt és Apponyi .nem utazhatott tovább. MÚKÖDIK A BIRÁLÓ-BIZOTT­SÁG. A nemzetgyűlés negyedik bi­rá'ó-bizotisága junius 3-án délelőtt 10 órakor a nemzetgyűlés második számú bizottsági termében ülést tarf, amelyen Vértes Vilmos István és Benkő Gábor nemzetgyűlési kép­viselő panasszal megtámadott meg­bízóleveleinek ügyét tárgynljj. A SZECHENYI-ftfiOZSBAN Aj aranvkí^vó HeSerie Makowskával a ma utoljára kerül bemutatásra . * J címszerepben és „90 NAP", kalandordráma. Előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek Telefon 16—33

Next

/
Thumbnails
Contents