Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-18 / 139. szám

Szeged, 1921 junius 18 Ára 2 korona. Szombat, II. évf., 139 szám. Tiltakozás. SZEGED, junius 17. Napjaink káoszából tiszta bizo­nyossággal felösmerhetünk egy je­lenséget: azt a erót, amely tiltako­zás, védekezés és visszafordulás is egyszersmind. De nehezebb feladat felismerni, hogy a tillakozás és a védekezés mi ellen irányul ? A visz­szafordulás mi elöl történt. Első pillantásra ez a tiltakozás csak gaz­dasági és politikai természetűnek látszik. Mintha az a töke uralma, az eddigi gazdasági formák, az ural1­kedó kormányzati módok, — vagy talán az eddigi hatalmasok által erőszakkal felszínen tartott világnéz­let ellen való tiltakozás volna. De ez a szemlélet csak a felszínre bugy­gyant buborékokat látja. Legmélyebb lényegében ez a tiltakozás egész más ellen irányul. Hamis és alapjában c;ak felszí­. nes gondolkodók gondolathélkül való utánzása, ha azt állitjuk, hogy a gazdasági fejlődés volt azoknak a bizonyos nemzetietlen áramlatoknak okozója. Anélkül, hogy ezzel az ipa­rosítás, a város felnövekedése, a fa­luból a városba menekvés következ­ményeit lebecsülnénk — a legna­gyobb befolyást ebben a tekintetben mégis csak az a színlegesen demo­krata, liberális és szabadgondolkodó irányzat gyakorolta, mely nyugatról jutott el hozzánk smely népünk nem beolvadt, érzésben idegen elemei felszívtak és lassan-lassan elterjesz­tettek: Nem nehéz követni ennek a fo­lyamatnak útját, amint a nemzetiet­lenség kulturéletltnk minden meg­nyilvánulásába beleivakodott. S ez a nem2etietlenség a magyar szellem erőiből még hatalmat is gyűjtött. A természettudományok ösmereteit olcsó, tudományos színezetű zsurnalizmus­ban lapos, megelégedetten mosolygó világnézletté hajlította át. A magyar ember ősi metafizikai igényét nevet­ségessé tette és az empirikum lett a győztes. Uj természettudományi felfedezéseket, még ternü melegükben, kitépték a tudós kezéből, hogy az utcára vigyék s ott a leglaposabb világnézet szolgálatába állították. A technika diadalában ez a ma'e­lialisziikus felfogás elérte érvénye­sülésének leijét. És tehetségtelenül, hogy a mérleg másik serpenyőjét is figyelembe vegye, nem látta mtg az áruházak felnövekedését, az olcsó értéktelenségek termelését és a kézmű­ipar tönkjét. A technika kora, az iparok felnövekedése, az embereket a városok fülledt gettó-szorosába zsafolta össze és eltépte őket ősi hivatásuk ól. Uralkodó lett az empri­rikus ösmeret és az alkalmazott ter­mészettudomány. És eltűnt a vallás, a belsőség s a földfeletiiség. És ez a legszörnyűbb baj. Svájci újságíró beszámolója magyarországi írtjáról. GENF, junius 17. (M.T. I.) /unojf, Az antiszemitizmust az okozza, hogy a Tribüné de Geneve munkatársa hosszabb cikkben számol be Ma­gyarországi útjáról. Igen rokonszen­vesen ir a magyar állapotokról, le­írja látogatását Horthy Miklós kor­mányzónál. Horthy tengernagy — irja ' — igen népszerű Magyaror­szágon. Az állítólagos fehérterforra vonatkozólag megállapítja, hogy a bolsevista-uralom bukása után vol­tak ugyan túlkapások, ez azonban a bolsevizmus visszahatásának tu­lajdonitható. Túlzás volna magyar­országi fehér terrorról beszélni. Az a bolsevista-mozgalom vezetői zsi­dók voltak, továbbá, hogy a ke eti zsidók, a galíciaiak kizsákmányol­ják a keresztényeket. A magyarok igen büszkék függetlenségükre és nehezen nyugszanak bele az ország megcsonkításába. Ezután megálla­pítja, hrgy Magyarországnak első­rangú ailarr,férfiai vannak, at ö munkájuk révén az ország feléled hamvaibcl. Kossuth Lajos liberális szélleme az, amely most majd az országot ismét Vissza fogja vezetrrt régi fényébe. 4 Ma is a védők beszéltek a Návay-pör főtárgyalásán. SZEGED, junius 17. (Saját tudósítónktól.) A Návay-gyilkosok ügyének főtár­gyalását ma kilenc órakor nyitotta meg Markovich elnök. Elsőnek dr. Tóth László ügyvéd, Szalber József, Oravecz Mátyás, Hor­váth Győző és Herzsenák Miklós védője mondta el védbeszédét, amely odakonkludált, hogy védettéi kény­szer alatt vállalták szerepüket, miért is méltányos ítéletet kér részükre a bíró­ságtól. Utána dr. Hunyadi- Vas Gergely Félix védője beszélt. Nem látja be­igazoltnak, hogy a makói expedíció ügyében Félixnek bármilyen szerepe lett volna. Nem iát kapcsolatot Félix működése és az Anocskai- lllönit­mény működése ta-Wt. Boncolgatja Félixnek az ügyész <t!M felemiitett bűncselekményeit, nu ,en ynem találja a lázadás tényáll&oekait. Mél­tányos és igazságos ítéletet kér. A következő védő dr. Reich Zol­tán, aki Ddvid Balázs és Vadlövő Sándor védelmében beszélt. Beveze­tésében a nagy nemzeti szerencsét­lenségről szólt, melybe Magyaror­szág sodródott. A védelem a kegye­let adójának lerovásánál csak meg­áll, azután tovább megy, keresve az igazságot, a bírósággal együtt. 1918 október 31-én erőszakkal megvál­toztatták az államformát, ledöntötték az alkotmányt. Ettől kezdve már — sajnos — hiányzott az az állami rend, melyet a büntető örvénykönyv véd. A proletárdiktatúra akkor tCrl ki, mikor már megvolt az előbbi lázadás. Bizonyítja, hogy Dávid Ba­lázs nem folyt be a forrada'mi tör­vényszék ítéleteibe, Vadíövő pedig, mint pénzügyőr, csak a parancsokat teljesitette. — A királyi ügyész ur azt óhajtja — mondotta —, hogy halálra velük, akik az első padban ülnek. Én pedig azt kérem, hogy igazságot nekik, akármelyik padban ülnek. Szünet után dr. Fajka Lajos, Ró­zsa Sándor, Cstr József védője be­szélt. Visszapillantást vet a múltra, a történtekre, a történelemre. Foglal­kozik azzal a pörre), amely 1728-ban Szegeden folyt le, amikor. Rózsa Dániel országgyűlési követ, Szeged város volt főbírája, 13 társával, kö­zöttük Dugonics András nagyanyjá­val, mágjara került. Foglalkozik Rózsa Dániel és társai bűnével, a kényszervatlomásokkal, majd rátér védettére, Rózsa Sándorra, aki a makói takarékpénztárnak helyettes igazgátója volt. — Egy olyan társasághoz tartoz­tak, melynek lelkileg tőlünk egy egész világ által elválasztott gon­dolkodású véreskezű vezérei eladták hazánkat, megrontották magyar nem­zetünket. De amikor ezt a védelem soraiból állapítjuk meg, nem hagy­hatod figyelmen kivül azt sem, hogy a nemzetpusztitás, a magyar nemzet romlása nem a forradalmakkal kez­dődött, hanem a négyszáz éves Habsburg-rabigával s folytatódott az 1914-iki hadüzenettel és csak a há­ború irtóztató fenevadának voltak elvetélt kölykei a forradalmi szörnyek. Rózsa és Cser akaratuk ellenére sodródtak ehhez a társasághoz. A bizonyító eljárás anyagát tag­lálva igyekszik a védelem érveit igazolni. Beszédét lapzártakor még nem fejezte be. SZOMBATON DÖNT A MENTELMI BIZOTTSÁG BENICZKY ÜGYÉBEN. Szom­baton délután őt órakor ülést tart a men­telmi bizottság és Albreht főherceg kihall­gatása, valamint az igazságücyminiszter és Bcniczky Ödön észrevételezései után meghozza érdemben a döntést. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a mentelmi bizottság meg fogja állapítani Beniczky mentelmi jogának megsértését. A NEMZETGYULES MAI ULESE BUDAPEST, junius 17. A nem­zetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nytof.a meg Bottlik József alelnök. A nemzetgyűlés elfogadta harmad­szori olvasásban a magyar állam­adósságokról szóló törvényjavaslatot. Ezután napirendrekerült a zárolt szes. mennyiségéről, felhasználásáról és értékesítéséről szóló pénzügyminisz­teri jelentés, amelyet Temesváry Intrc ismertetése után a Ház tudomásul vett. Szünet után Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója beter­jeszti a mentelmi bizottság jelentését Sallay János mentelmi ügyében, aki ellen a kecskeméti kir. föügyészsé­ségen adtak be feljelentés. Mint­hogy a bizottság a bűncselekmény fennforgását nem látja, Sallay men­telmi ügyét nem függesztik fel. Ezután az 1921 : XIV. t.-c. 6. §. alapján az államjegyek kibocsátásá­nak ellenőrzésére kiküldendö bizott­ságot választják meg. A bizottság öt rendes tagja Ernst Sándor, Fertsák Jenő, Mesícó Zoltán, Sztankovics Mi­hály és Ugrón Gábor, két póttagja Rupprecht Olivér s Temesváry Imre. Az 1921: XIV. t.-c. 16. §. alapján megválasztották a magyar királyi ál­lami jegyintézet évi számadásainak megvizsgálására kiküldendö szám­vizsgáló-bizottságot is, apiely 'lárom tagból ál: Örffy Imre, Gaál Gasz­ton és Virter László. A BeniC'ky ügy tárgyalását hol­nap folytatja a bizottság. Az ülés tart. Apponyi Albert az arany­gyapjas-rend lovagja. BUDAPEST, junirs 17. (Saj. tud.) Károly király Apponyi Albertnek leg­utóbbi svájci tartózkodása alkalma­val az aranygyapjas-rendet adomá­nzozta, melyet személyben nyújtott át neki. Az aranygyapjas-rend a Habsburg-ház családi rendje és adományozása nincs a kormány hozzájárulásához kötve. Lovagiaskodnak. BUDAPEST, junius 17. Andaházy Kasnya Béa tudvalevően provokálta Ereky Károlyt és Blayer Jakabot. Ebben az ügyben a segéd.k csü­törtökön délben tárgyaltak. Andaházy ma délelőtt kardpárbajt vivott Ereky­vel. Állásától megfosztott román miniszter. BUKAREST, junius 17. Groza Péter erdélyi minisztert, aki kőrút­jában a nemzetiségi kisebbségek sérelmeinek orvoslását megígérte, körútjának befejezése előtt a román kormány visszahívta és hivatalától megfosztotta. A SZÉCHENYI.MOZIÍJAN faju r0SSZa, szombat es vasarnap a L ^ f Telefon 16—33. Az előadások !/26, y48 és 9 órakor kezdődnek. eredeti népszínmű 5 felv. dalokkal, énekli Medgyaszay Jenc. Telefon 16—33.

Next

/
Thumbnails
Contents