Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-10 / 132. szám

Szeged, 1921 junius 10. Ä»*a 2 kOPOIia. Péntek, II. évf., 132. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 600 kor. I Negyedévre 150 hor Fél évre 300 | Egy bóra 50 „ Feltámadunk! ! A Temps a kamara vitájáról SZEGED, junius 9. (cvs.) Általánosságban elfogadta a francia kamara a trianoni békeszerződést. Impozáns többség szavazott a javablat mellett. 470 szavazat állott 74 ellen. Ezzel a békeszerződés ratifikálása Franciaország által is mintha megtöriént volna. A koporsó fcde'ébe már az utolsó szögeket verik btle. Súlyos a koporió fedele, erősen le van az szegezve, de mi tudjuk, mi szegény temetett magyarok, mi látjuk a koporsó fedelére ráirt, de a koporsó mélyébe átvilágító izzó szavakat a koporsó belsejéből is: Feltámadunk! Feltámadunk 1 Mert nem lehet, hogy a földi igazság, a szükségszerűség, a természet és ezeréves jog máról-holnapra, indokolatlanul és oktalanul eltöröltethessék. Mert nem lehet, hogy ez a gyönyörű , ország, mely magyar kéz munkáján, magyar agy gondolatán, magyar sziv honszerelmén épült fel és maradt fenn ezer eszténdő kevés napsütésében, szörnyű sok, szörnyű súlyos viharában, most bitorlók kezére jutva örökre elszakadhasson tőlünk. Nem leheti Nemi Ez olyan megingathatatlan hitünk, hogy éltet és biztatón tükrözi elénk a magyar jövőt. Sok megpróbáltatáson ment át ez az ország, szegény ország, Magyarország. Egy ezeresztendős dicsőséges múlton által rajta tombolta ki dühéi és erejét Kelet minden veszedelme, minden vihara és orkánja. Ezeréves fánknak sok istenverése tépte meg a lombját, törte le az ágát; megrázta az ősfát sudár derekában, megrázta a földit;, magyar anyaföldig, mélyen a gyökeréig. De az ezeréves fa dacolt a viharral. Viharverten, lombját vesztetten, törö.t ágakkal ottmaradt a magyar anyaföldbe kapaszkodón és kolduskoronáját büszkén emelte fel az ég felé. Az utolsó megpróbáltatás, az utolsó istenverés nagyon megtépte a mi ezeréves fánkat. Lehullott a lombja: erős ifjúsága esett el, vérzett el, pusztult el^ és halt meg a világháborúban. És a világbéke, bosszuló Istennek legnagyobb csapása letörte sok ágát: termő, gazdag ágát: odaveszett Erdély, elszakadt a Bánát, Bácska termőföldje nyögi a rác játmát, Észak mattyarország csehpimasz kezében. Erős magyar fának örök magyar szégyen! De a koporsónkon, melyet most szegeznek, —a pöiölycsapások a szivünkbe kongruk —, rajta izzik fényes Jángo ó betűkkel, né«ünk biztatásra, nékik félelemre, a magyar Istennek örök dicsőségre: Feltámadunk I PÁRIS, junius 9. (Havas.) A Temps a kamara tegnapi vitájáról irva, ellentétet lát abban, hogy védelmet biztosítanak a. Romániához és Csehországhoz csatolt magyar kisebbségek számára és ugyanakkor kijelentik, hogy a trianoni béke igazságos. A békeszerződés a Temps szerint nem sikerült alkolás, mert olyan feltevésekre alapították, melyek nem valósultak meg. Abból a feltevésből indultak ki ugyanis, hogy Németországot kfegyverzik, hogy a Népszövetség döntőbíró lesz Középeurópa államai közt és hogy Ausztria komolyan meg fogja védeni a maga függetlenségét. Ha Németország annektálná Ausztriát, Csehország be lenne kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól elvegyenek egy területsivot és azt a trianoni szerződés értelmében Ausztiiának adják, amikor a kilátás az, hogy Németország annektálja Ausztriát. Ha a szövetségesek köteleznék Magyarországot, hogy tényleg adja fel ezt a területet és Nyugatmagyarországot csakugyan Ausztriához csatolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott is jól hangszerelt népszavazást rendezzenek, amely l<'öveltlhf"fö»ja""á" birodalom*' hoz való csatlakozást. Ez megoldás lenne ? Feltéf'enül ragaszkodunk aljhoz, hogy Magyarországot Néníeior'szág karjaiba vigyük vissza, bizonyítva neki, hogy semmi remélni valója sincs EZ ántánttól ? Ilyen íiiódcn maguk a szövetségesek lesznek azok,, akik a germán országok határát közelebb hozzak Ausztriához. Nem volt könnyű feladat Briand számára, hogy megvédje a trianoni szerződé-t, amikor annsk egyes cikkelyei olyan illúziókon nyugszanak, amelyek egymásután szétf oszlanak. Briand nagy ügyességgel és bölcsességgel felelt meg ennek a féladatnak. Tartózkodóit minden olyan nyilaikozattól, mely esetleg később ellentétbe hozhatta volna őt akár a francia érdekekkel, akár a szövetségesek jogaival. Megismételjük azt, hogy a francia poliiikának nir cs oka rá, hogy folyton az első helyen szerepeljen Európának ebben a részében. Itáliának és a kis ántánt kormányainak sokkal több okuk van ezekkel a kérdésekkel törődni, mint nekünk. Franciaország egyedüli óhaja csak az, hogy Magyarországon és Magyarország körül fennmandjon a béke, helyreálljon a jólét és biztosítva legyen a franciaországi vállalkozások legitim fejlődése. Mibe kerül a cseh propaganda. BÉCS, junius 9. (M. T. I. magánjelentése.) A N. F. P. brünni jelentéstközöl a cseh kormány propaganda szolgálatáról. A cikk ezeket mondja: A nemzeti széthúzás és a kívülről fenyegető szembeszökő veszélyek, amelyek a cseh kormány talaját aláássák s a hatalom tulajdonosaira nézve rendkivül kellemetlen visszhangot keltenek a Nyugaton, Csehország legkipróbáltabb barátainál is. Ennek ' ellensúlyozására a hivatalos sajtóban óriási pénzeket költ és a folyó évben nem kevesebb, mint . 17 millió 800 ezer cseh koronát költöttek erre a célra. A belföldi hírszolgálatra 19 millió 200 ezer koronát irányoztak elő. A külföldi hírszolgálatra — eltekintve a követségek és konzulátusok költségeitől, ami kb. 142 milliót tesz ki — további 10 és háromnegyed millió szükséges. A minisztériumok fontosabb helyeken : Páris, London és Genfben közvetlenül a prágai kormánynak alárendelt önálló sajtó és propaganda irodákat tartanak fenn. Minthogy még a .¿övetségeseknél is alig tudnak valamit a cseh államról és Prágáról, vagy Brünnről, azt hiszik, hogy azok még mindig Ausztriában vannak, belülről gondoskodnak arról, hogy cseh irók munkáit lefordítsák a nyugati nyelvekre s bőségesen gondoskodnak mindazon külföldi Íróknak és újságíróknak szívélyes fogadásáról és külön támogatásáról, akik érdeklődést mutatnak a cseh nép iránt. A kiaKusztái^a • vitája— A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, junius 9. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárcájának költségvetési vi'ája következik. Első szónok: Gerencsér István: — A magyar politikának a magyar kuliura iránt nem volt meg a kellő érzéke. Ennek hátrányát most látjuk. Egész népoktatásunkat át kell alakítani. — A németek nem kérdezték meg a franciákat, hogy akarnak-e németek lenni, hanem erőszakkal elnémetesitették. Franciaországnak nem szabad ezekről a testvérekről megfeledkezni. — Nekünk kötelességünk az ifjúsággal megismertetni a háború törsz C.RKESZ1ÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kötcsey-utca 6. « Telefon 13-33. ténetét s a gyilkos trianoni békeszerződés'. Ez olyan kötelesség, mely siói kitérni nem Ieiief. A költségvetést elfogadja. Utána Giesswein Sándor szólalt fel: — Voltak ffgvesek, akik a vallástanítás eltörlését kívánták. Ez erkölcsi lehetetlenség. Az erkölcsöt vallási alap nélkül elképzelni nem lehet. Az erkölcstant nálunk csak a hittanórák alatt tanították. Az erkölcsi oktatást át kell vinni az ifjúsági nevelés minden terére. Gyakorlatilag is kell nevelni az ifjúságot; ehhez nemzeti és szociális nevelés szükséges. Ezt a kettőt nem szabad egymással ellentétbe helyezni, mert a nemzeti és szociáiis nevelés nem ellentétei egymásnak, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Ezután Nagv János (egri) szólal fel: — Erdély és a Felvidék elszakitásával a magyar erkölcs és kultura forrásainak nagyrészét is élesztettük. A megmaradt magyar Alföldet állandó magyar kultiuforrássá kell Unni es a cél elérésére semmilyen áldozattól sem szabid visszariadni. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskolából, hanem érettségivel menjenek a tanítóképzőbe. Az erkölcsöt a vallás alapján kell fejleszteni. Az ülést folyik. AAAAAAAAAAAAA Nagy orosz csapatösszevonások az oláh határon. LEMBERG, junius 9. Bukaresti politikai körökben mind nagyobb a j.yugtalanság az oláh határon felvonuló óriási orosz ^apatok miatt. A már stabilizált csapatok számat 30 hadosztályra becsül/1*. Megszámlálhatatlanul sok ember fáberoz mint tartalék a Volga-völgy ^ ,;.n. Megalakult az orosz legfőbb védelem. MOSZKVA, junius 9. Trotzkij kijelentette, hogy a csapateltolódások az oláh és lengyel határon csak az orosz hadgyakorlat eredményei. Ezt megcáfolja azonban az, hogy Trotzkij, Sukov és Sklajumszky vezetésével megalakult a legfőbb védelmi bizottság. Trolzkij 15000 tevét vásárolt, miből az angolok arra következtetnek, hogy az oroszok India ellen is támadásokat fognak bevezetni. A készenlétben levő hadsereg 2 millió embert számlál. Gärtner védője fegyelmit kért maga ellen. BUDAPEST, junius 9. Dr. Földváry Béla ügyvéd, Gärtner védője, akit a legutóbbi Tisza-tárgyalásról az elnök kivezettetett, ma beadványban azt kérte az ügyvédi kamarától, hogy indítsa meg ellene a fegyelmi eljárást és vizsgálja meg, vájjon megsértette-e az ügyvédi méltóságot a tárgyaláson történt viselkedésével. . Dási Norbert kabarédalokat énekel a S^écken/B-SdSoziban. Ugyanekkor bemutatásra kerül A CSáBITÓ és a FEJEDELMI MMP „Stár,rfilmek, a főszerepben Dán Norbert és Hoüay Kamilla. Előadások 7A */J és 729 órakor. Telefon 16—33. »