Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-13 / 109. szám

4 SZ B O E D TEGNAP este Rnif Bethlen Islván gróf Ráday Gedeon belügy mimsaler társaságában megjelent a kisgazdapárt helyiségében is hosszabban elbeszélfetett a képviselőkkel. A minisz­terelnök és a belügyit iniazter tájé­koztatták a párt tagjait a zalaegerszegi internálást táborokban tapasztaltakból és kifejtették a párt tagiai eWitt a kormány­nak ebben a kérdésben dlogadott állás­pontját. A miniszterelnök a következőket mondta: * — Az internálási eljárás részleteiben ki­vánok némi változtatásokat tenni. Ezekről legközelebb a nemzetgyűlésen fogok nyi­latkozni. Az internálást azonban általá­nosságban, mint preventív intézkedést, bi­zonyos irányból jövö agitációval szemben teljesen megszüntetni moit még nem le­het. Hogy mikor lehet megszüntetni, ez teljesen külpolitikai helyzetünktől függ. Az internálás nem büntetés, hanem preventív rendszabály. Jelenlegi külpolitikai helyze­tünk kényszeríti ezt reánk, de természete­sen humanusabbá keH e..t tenni. A jövő­ben olyan formában akarjuk fentartani, hogy jogtalanul senkise fosztassék meg szabadsagától és az igazságtalanságok megszüniettessenek. — Annyit mondhatok, hogy nekünk (a kormánynak), nem mulatság az, hogy in. ternálni kell embereket. Mi is szivesen megadnók mindenkinek a teljes szabad­ságot, de ez egy fájdalmas operáció, ame­lyen még — sajnos — nem vagyunk tul és ma meg nem tudunk az internálások nélkül meglenni. — Azok az urak, akik felszólalnak és elvi szempontból kifogásolják, hogy inter­nálunk, bírói itélet nélkül büntetnek, mert ez szerintük büntetés, ugyanazon urak a háború alatt vigan internáltak. Vázsonyi például miniszter volt akkor. Internáltak pedig ugyanazon a jogalapon: semmiféle bírói ítélet alapján, aminthogy ez nem is jogi, hanem politikai mérlegelés kérdése. Különben is az internáltak száma, eltekintve olyan idegenektől, akiket saját országuk sem akar befogadni, egyáltalában nem jelen­tékeny. Az internálások dolgában a reví­zió folyamatban van A belügyminiszter elrendelte, hogy a revízió ezentúl ne hat, hanem két hónaponki.it történjék. A nemzetgyűlés pénzügyi bizott»ága tegnap délután Ber.iáth Béla elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, honorálva a több oldal­ról felhangzó kifogásokat, a magyar állam­adósságoktól szóló, a nemzetgyűlés elé terjesztett eredeti javaslatot lényegesen átdolgozott szövegelésben terjesztette elő. A módosítás lényege az, hogy a felek szabad választására bízza, hogy vájjon az államadóssági címletek után eső vagyon­váltsagot az eredetileg tervezett 3 százalékos kamat redukcióval, vagy az államadóssági címletek 20 százalékának egyszeri leada­saval kívánják leróni. A javaslatot a bi­zottság általánosságban és részleteiben is elfogadta. • Nyugatmagyar«rszá^ ügyében a tárgya­lásokat május második felében valószínű­leg Bécsben fogják folytatni. A tárgyalá­sok fonalának felvétele az osztrátc és magyar kormány kívánságára történik. A tanácskozáson szaktechnikai kérdéseket vitatnak meg. * A londoni nagykövet tegnap délelőtt 11 órakor átnyújtotta Lloyd George minisz­terelnöknek a szövetségesek Ultimátu­mára adott német választ. « A Budapesti Tudósító jelenti: Ántánt­körökben au hiszik, hogy a Ruhr-vidéket az ultimátumnak Németország részéről való el toldása ellenére is, megszállják. Ezt a franciák azért akarják, mert szerin­tük e terület a németeknek lehetővé tenné, i:ogy u]ra felfegyverkezzenek • Strassburgi híradás szerint a francia hadsereg készülődését a Ruhr-vidékre való bevonulásra Elzászon és a Rajna­vonalon at való csapatszállitást ma éj­szaka közvetlenül azután, hogy Németor­szág elfogadta a londoni ultimátumot, a francia kormány parancsára megszüntették. ARANYAT magas napi áron vesz GYŐRI BÉLA 274 Klauzál-tér 2. szám. Nagy az érdeklődés a mai nemzetgyűlés Iránt. BUDAPEST, május 12. (Saj. tud.) A budgetvita iránt ma lényegesen nagyobb az érdeklődés. A karzatok már a korai délelőtt a zsúfolásig megtelnek s a folyosón is szakat­lanul mozgalmas az élet. Az érdek­lődés Vázsonyi Vilmos felszólalását illeti, noha nem bizonyos, hogy a demokraták vezére ma szóhoz ju'-e, mert előtte még 4—5 szónok van feliratkozva. Minthogy Hegyeshalmy Lajos expozéja a tegnapi ülést tel­jesen igénybe vette, mára maradt Windischgrátz Lajos, Szilágyi Lajos és Ugrón Gábor felszólalása. A'mai ülésen óhajtja beszédét el­mondani Zákány Gyula is az inter­nálási táborban szerzett tapasztala­tairól. Zákány felszólalása során kiterjeszkedik a kivételes hatalomból származó jogsérelmekre s erős táma­dást intéz a belügyi kormányzat ellen a rendeletek alapján való kor­mányzás miatt. Minthogy a nemzetgyűlés ma farija a pünkösdi szünet előtt utolsó ülé­sét, a Ház a napirendi indítvány során szavazással dönt afelett a sürgős indítvány felett, mely a költ­ségvetési vita tartamára nyolcórás üléseket javasol. A Ház többsége az indítványt valószínűleg magáévá teszi, mert a költségvetési vita elhúzódása miatt exlex veszélye fenyeget. Teljes gőzzel dolgozik a városi téglagyár. SZEGED, május 12 (Saját tudósítónkul.) A város egyik gyakrabban emle­getett üzeme a Cserepes-soron lévő téglagyár. A gyán elnevezés ezt az üzemet talán nem illeti meg teljes mértékben, hiszen a téglaégető cím éppen ugy megtenné, a város aion­ban többnyire gyárrak titulál;a:ja. Ma alkalmunk volt Gruber András igazgatóval JZ üzem mostani telje­sítőképességéről beszélgetni, aki a következőkben informált bennünket: A téglagyár április 7-ike óta van ismét üzemben és ez idő óta 120.000 darab téglát állított elő. Sokkal nagyobb a cserépkészletük, mely Gruber igazgató szerint most mint­egy 3—400.000 darabra tehető, mig nyers állapotban téglából és cserép­ből is 250.000 darab van raktáron. A vételkedv azonban feltűnően cse­kély, ami természetes következménye annak, hogy senki sem építkezik, mert arra vár, hogy az árak csök­kenjenek. A tégla és cserép áraiban az úgynevezett olcsósági hulláin óta igen lényeges árcsökkenés észlel­hető. Igy a tégla ára ezrenkint 3000 korona volt, mig ma 2000 az ára. A cserép pedig 4000 koronába ke­rült és most 2500 koronáért hozza a városi téglagyár forgalomba. A gyár munkaprogramját ez az időleges vételkedvbeli pangás ter­mészetesen egyáltalán nem befolyá­solja és állandóan 60 munkást fog­lalkoztat, ami, tengerésznyci ven szólva, teljes gőzzel való munkát jelent. Párisi lapok a német birodalmi ülésről. PÁR1S, május 12. (A M. T. I. szikratávirata.) A párisi lapok meg­elégedéssel fogadják a német biro­dalmi ülés döntését. A Petit Párisién, a Journal és a Temps hangoztatják, hogy Wirth birodalmi kancellárnak hitelt kel! adni. Konstantin lemond. ATHÉN, május 12. (Saj. tud) Qunnaris, aki jelenleg Szmirnában van, onnan Londonba utazik, hogy ott Konstantin király lemondását bejelentse. Lord Newton és Bryce beszédei az angol lordok házában. BUDAPEST, május 12. (Saj. tud.) Ma érkezeit meg az angol felsőház ülésének gyorsírói feljegyzésü nap­lója. Ezen az ülésen tárgyalfák a lordok a trianoni békét. Lord Newton, aki az elszakított területekről beszélt, többek között a következőket mon­dotta : — Elismerem, hogy Magyaror­szágban az alattvalók egy része tényleg elégedetlen volt sorsával, de ugyanekkor a legkevésbé sem va­gyok meggyőződve arról, hogy ezek a népek most elérték volna azt, amit akartak. Igy például a horvá­tok nem hiszem, hogy el volnának ragadtatva, hogy Belgrád fenható­sága alá kerültek. Tudjuk, hogy Erdély lakosságának nagyrésze ke­servesen érzi, hogy román uralom alá került. Semmiképen sem látom be, hogy mi az előnye annak, hogy a németnyelvű magyarokat Ausztriá­nak akarják adni, hiszen Ausztria a jövőben minden valószínűség szé­riát Nagynémetország egv réstee lesz. Vagy itt van Csehszlovákia esete. A tótok, ha megtehetnék, nagyon is boldogan térnének vissza a magyar fönhatóság alá. Fentartom azon állí­tásomat, hogy volt ellenségeink közül Magyarország legkevésbé bűnös. A háború titkos története megmutatta, hogy Magyarország nem óhajtotta a háborút. Ha megtehette volna, ugy örömmel szabadult volna tőle. Az egyedüli háborús dolog az volt, hogy hazájukat védték. Bryce vicomte beszédében kifogá­solta a trianoni szerződést. Többek között a következőket mondotta: — Magyarország fontos szerepet játszott a világtörténelemben. Sok századon keresztül küzdött szab d­ságáért a Habsburgok ellen. Az angolokat egyetlen egy országban sem fogadták oly melegen, mint Magyarországban. Bebizonyítja, hogy gróf Tisza István a háború kitö­rését megelőző tárgyalásokon, mikor a Szerbiának küldendő ultimátumot fontolgatták, mint Magyarország miniszterelnöke minden erejével azon volt, hogy a háborút meg­akadályozza. Az igazság az, hogy Bécsben volt egy gonosz, titkos kamarilla, amely szoros kapcsolat* ban volt a németekkel. Ennek köszönhetjük a háborút és nem a magyar közvéleménynek, vagy a magyar á lamférfiaknak. Megenge­dem, hogy lehetetlen volt a régi Magyarország megtartása, de a párisi értekezleten túllőttek a célon. Miért ne lehetett volna a magyar határokat ugy megrajzolni, hogy Erdély magyar részét és a székely földet ís magába zárta volna. Srened, 1921 mSjm >3. HIREK MÉGSE. Lelkemben ott it hátrányán, fehéren kitsig-remtriység, vígöröm, búbánat. . . De gyakran önti túzlávába vérem a i'ágy utánnad. A gondolatnak fényes, tarka szárnyán tündérvilág szines kertjébe szállok, — s nem fáj szivem, hogy él szerelten árván... Nem bánt az átok. Az álmaimban átsuhmsz te gyakran; szivembe' vágyak langjai lobognak . . . Ábrándvilágot elhervasztva, halkan nyit rám a holnap. Fájó agyamban gondok ezre jajdul: Kálváriának bús kínszenvedése, visszhangra kél szivem ezernyi jajtat, — s el nem feledlek, nem feledlek mégse! - S-r. — Tanácskoznak az Oaztrak­Magyar Bank aranyklncaéről. A párisi jóvátételi bizottság felszólítá­sára az utódállamok megbízottjai holnap tanácskozásra ülnek össze az Osztrák-Magyar Bank aranykin­csének kerdéseben. A tárgyaláson résztvesznek Ausztria, Magyaror­szág, Csehország, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia és Olaszor­szág képviselői. A felszámolók szin­tén jelen lesznek. — U1 bndapssti telefonkönyv. A szegedi I. számú posta- és távirdahivatal közli, hogy az uj .Budapest és környék*' lávbeszélo előfizetők névsora megjeleni. Azon helybeli előfizetők, kik annak idején ezen névsort előjegyezték, azt a főposta­épület Il ik emelet'21. ajtószám alatt 50 korona lefizetése ellenében átvehetik. Mig a készlet tart a névsort azon előfizetők is megkaphatják, kik nem jegyeztették elő. — Hazahozatbatjuk eleactt bő­seinket. Az olasz lapok hírül adják, hogy a római kormány elvileg elhatározta, hogy megengedi, hogy a külö.böző harctéri temetőkben eltemetett katonák tetemeit .hozzá­tartozóik a saját.'kormányuk költségén szállíthassák haza. — Tttzlfaoaztás a közszolgálati alkal­mazottak részére A magyar köztisztvi­selők fogyasztási szövetkezetének szegedi fiókja a tüzifaigazolvány 14. számú szelvé­nyére április és május hónapokra az „O" jelzésű igazolványokra 2, az .A" jelzésűre pedig 1 métemázsa tüzifá! oszt ki, még pedig május 14-én 1—loo. 17-én lol — 2oo, 18-an 2ol—3oo, 19-én 3ot—4oo, 2o-án 4ol— 5oo. sorszámig, mindannyi­szor délelőtt 8—12-ig és délután 2—5 óráig a Szegedi Bankegyesület Kossuth Lajos-sugárut 37. szám alatt levő t fatele­pén. A befizetés előző nap délután 2 és 5 óra között a kirendeltség irodájában eszközlendő. A folytatólagos kiosztásra vonatkozó beosztás csak később jelenik meg. A tagok a tát felaprítva kapják, a hazaszállításról maguk tartoznak gondos­kodni. Egyben értesiti a fiók a kedvez­ményes áru tüzifaellátásra igényjogosult közszolgalati alkalmazottakat, hogy to­vábbi intérfcedésig a kedvezményes tűzifa­igazolványnak a szelvényeken belül levő nyomtatot! szövegű részét őrizzék meg. — Óra- éa ékazerjavitáat ponto­san és jutányos árban készít Mülhoffer órás és ékszerész, Kárász-u. 2. m% Korzó-Mozi TELEFON: Igazgatóság 455. ,, Pénztár 11 —85. Csütörtökön MSius hó 12-én JÓKAI MÓR örökbecsű regényel. A névtelen Tár I. és II. rész 10 fefvonásfrra. A főszerepekben: Czartorisky Mária Almássy Sari Töm Jeni Lukács Pál Előadások: 5, 7 ° órakor. A 9 órai előadás jó idő esetén a nyári helyiségben!!

Next

/
Thumbnails
Contents