Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-12 / 108. szám

Siéged 1921 májú* 12. Ara 2 korona. Csütörtök, II. évf., 108 »iám. Japán döni. Apró táviratot tesz ma közzé á távirati iroda. Arról ad hir', hogy a japán trónörökös Londonba étkezett s az angol király fogadta ót a vasút­állomásnál. Messzi perspektívát nyit meg ez az esemény és a jövö világpolitikai Koncertjének első ütemét bálijuk ki bélőle. Ez ihár orientáció. Ez már a jövö világhelyzeti kijegecesedésének okos formálása, a jövö támadó és ' Védelmi szövetkezéseinek előkészi­tése. Ez az angol diplomáciai ügyes­ség előkészülése a maga világural­mának biztosítására. A világ erőinek égy olyan csoportját gyűjti maga köré, amely a mindenkdtí konkur­rens köré csoportosuló erőkkel szem­ben túlsúlyban van. VII. Eduárd megteremtette az ertteníe cordiaie-t, belevonva abba Franciaországot és Oroszországot. Szövetkezett Belgiummal is és előké­szítette Olaszországnak a hármas szövetségből való kiválását, hogy az adandó (és e'ósefitendó) alkalom­mal a szörnyű riválist; Németorszá­got megsemmisítse 191$ Ősze Eduárd artgol király diplomáciai ügyességének diadala volt. Németország a porban hevert és konkurrenciája hossm, hosszú időre eliminálódott a gazdasági téren. Németország veresége Eduárd dia­dala. De a Németországgal való küz­delem egy n»gy világhatalmat még nagyobbá nevelt, egy nagy világha­talomban a németnél ezerszer vesze­delmesebb konkurrenst teremtett az angol gazdasági világuralom szá­mára. Amerika mérhetetlen gazdag lett. Most György királyra hárul a fel­adat, hogy diplomáciai uton előké­szítse és Anglia számára veszélyte­lenné tegye azt a nagy összeütkö­zést, amely Anglia és Amerika között gazdasági okokból előbb-utóbb be fog következni. Fog-e ez neki sike­rülni, azt ma még nem ítélhetjük meg. japán barátsága dönti el a világuralom jövö sorsát és a ferde­szem ü emberkék kegyéért és barát­ságáért nagy vetélkedés indul meg majd nagyhamar. Amerika és Angiig a jövőjükért előbb a diplomácia te­rén fognak megküzdeni és csak ha itt eldőlt, kinek nyújtja a Qésa a kezét, csak akkoi indulnak meg a páncélos hajóóriások, csak akkor hull bele a megvetett rivális világűr koronája az óceánba. Anglia mindenesetre előnnyel indul ebben a diplomáciai vetélkedésben. Japán és Amerika között régen lap­Pangó és sokszor fellobogó ellen­tétek vannak, melyeket alig-alig bírtak eddig is elfojtani. Valószínű, hogy megalkotják az angol—japán szövetséget és akkor nagy és valamelyik félre végzetes háború lángul fel megint a béke­vágyó világon. Magyarbarát cikk egy nagy angol lapban. kötelességüket és azonnal intézked­tek, hegy megnyerjék a nagyhatal­mak bizalmát. PARIS, május 11. (M. T. I ) Re­pington a Daily Teleqraphban Ma­gyarország és Európa címmel vázolja az ország politikai helyzetét és a trianoni békeszerződés következ­ményeit. . — Magyarországnak Anglia után a legrégibb alkotmánya van, amé y­nék presztízsét erősen őrzi. Magyar­ország érzelmei feltétlenül monarchi­kusak. Repington, miután vázolta a magyar alkotmányt és a magyar politífáf, megállapítja, hogy a magyar kamara nagyon hasonlít a 20 év előtti angol alsóházhoz. — Károly király vállalkozása nagy megpróbáltatás volt Magyarország számára, de a magyarok megtették A cikkíró felemlíti Magyarország­nek a békeszerződés által okozott kárait. Abban összpontosítja vélemé­nyét, hogy a trianoni béke nyilván­valóan igazságtalan, ami különben minden Magyarországon tartózkodó angolnak is vélemérye. — Magyarorszlg — fejezi be a cik­ket Repington - konszolidálódik és szilárdan végzi munkáját, cfe azért á dolog természeténél fogva lehetetlenség azt tartani, hogy egyet­len magyar is akadhatna, aki síi­vében elfogadná a trianoni béke­szerződés*. Németország elfogadta az ultimátumot. BERLIN, május 11. (M. T. I.) A birodalmi ülésen több képviselő mérlegeit* az elutasítás következményeit és a javaslat elfogadása mellett szállt síkra. Több felszólalás után Loebe elnök bejelenti, hogy MiHler kédviselő Javaslatot terjesztett be, amely így hangzik: A birodalmi ülés beleegyezik, hogy a kormány a szövetséges Kormányok május 5-lki jegy­zékének első négy fejezetében kívánt nvilatkozatokat megtegye. Több képviselő az elfogadás ellen szólalt fel. Ezután a javaslatot többszöri szavazással 221 szóval, 175 ellenében elfogadták. A kereskedelemügyi miniszter expozéja — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, május 11. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvasták az indítvány és inter­pellációs könyvet. Az it)8itVári|lk0nyvben Rassay Károly indítványa szerepe*. Az idterpellációs könyvben a kö­vetkezők vannak bejelenne: Rassay Károly, Kerekes Minály, Csizmadia Sánaoí té Btm OáHor. Ezután Hegyeshalmy Lajos keres­kedelemügyi miniszter állott fel szólásra: Ernát Sándor nemzetgyűlési kép­viselő kifogást emelt, hogy a ke­reskedelemügyi miniszterek nem ad­tak pft)gYáWőtv Ezt indokoltnak tartottam és; elhatároztam, hogy mihelyt alkalom nyílik, tájékoztatni fogom- a flfcmtéttyliléit aZoft irány­,elveiről, ame^ef szerint a iám bi­zött lóffliányzatf jogokat használni kívánom. Előbb ázortban reflektálni kívánok Szterényi József néhány nleijtgyiésére. Szterényinek az az állítása, hogy a jelenlegi rendszer a kereskedelmet teljesen kizárja, legalább is erősen túlzott. A Fu'urára ma szükség van ép ugy, mint a háború afatt a Hadi­termenyre. Ami a kiviteli engedé­lyeket illeti, csak a megbízhatósá­got vesszük tekintetbe. A lakásrendeletre vonatkozólag magyar állampolgárok között különb­séget csak annyiban tettünk, hogy az illető budapesti vagy vidéki ilie­tősé^ü-e ? A menekültek még min­dig súlyos gondokat okoznak a la­kás tekintetében, mert mikor átvet­tem a kereskedelmi tárcát, 1600 va­gont foglaltak el és most már, saj­nos, 2700 vagont. Ami a távirab-telefon cenzúrát illeti, én a magam részéről mindig odahatottam, hogy csak akkor tartjuk fenn, ha feltétlenül szük­séges. Amik a cenzúrára vonatkozó­lag elhangzottak, azokat szak­emberek bevonásával egy értekez­leten meg fogjuk beszélni. Ami azt illeti, hogy a cenzúrát a katonaság gyakorolja, ezt természetes, mert ez nemzetvédelmi intézkedés. A kor­mány különben megfontolás tárgyává fogja tenni a dolgot. Ezután foglalkozik a kereskedelmi tárca körébe tartozó kérdésekkel. A kereskedelmi miniszter ügy­köre több csoportra oszlik. Ezek: a kereskedelem, ipar, közlekedés, szo­ciális kérdés éa a szénkérdés. Ami a kereskedelmet illeti, a kor­mány a szabadforgalom mellett áll. Ami az ipart ifleti, minden! meg­tett a kormány arra, hogy működé­sében meg ne bénittassék. A legi­tim kereskedelem megvédése érde­kében legközelebb a tisztességtelen verseny elleni törvényjavaslatot fogja előterjeszteni. Miután az árak csökkenésével nincsenek arányban a húsárak, az árvizsgáló-bizottságot utasítottam, hogy ez irányban tegye meg intéz­kedését. A külkereskedelemre vonatkozólag a miniszte tanács nyilatkozott, mely szerint el k&l követni mindent, hogy a szomszédos államokkal a kereskedelmi forgalmat a legrQí­videbb idő alatt felvegyük. A külügyminiszter tegnapi felszó­lalásához hozzáteszem, hogyha ed­dig meguldáiok ntm jöttek létre, ez nem a kormány hibája A kereskedelmi hírszolgálat a külkereskedelem fejlődését előfogja A debreceni gazdjuikadéniiku­sok a numerus claMtfa ellen. BUDAPEST, május 11. (Saj. tud.) A numerus claususrói szóló tör­vényjavaslat értelmében a debreceni gazdasági akadémiában is csak kor­látolt számban vehetők fel zsidó hallgatók. Ez a rendelet visszatet­szést keltett a gaxdasági akadémia keresztény hallgatói Körében. Az akadémia 360 Keresztény hallgatója azon kérelemmel fordult a minisz­terhez, hogy ezen rendeletet helyezze hatályon kívül. Amerika békéltetni akar. ZÜRICH, május U. A ZOricher Zeitung szerint Rno'x amerikai sze­nátor hatarozati javaslatának Ausztria és Magyarországra vonatkozó része felszólítja Hajdíng elnököt, hogy az utódállamokkal targy.tlásokat kezd­jen a barátságos politiCai és gaz­dasági viszony mielőbbi helyreállí­tása végett, .z a traktus azért érde­mel figyelmet, mert a Németország­ról szóló rész ilyen pontot nem tartalmaz. mim*** • TELEKI MA INDUL PÁRI8BA. Oróf Teleki Pál volt miniszterelnök ma PáVisba utazik és így nem le­het jelen a mentelmi bizottságnak csütörtöki ülésén, amelyre őt a Bt­niczky-ügybfen meghívták. Elutazása előtt azonban írásban fekteite le vallomását és azt átadta Kutkdfalvy Miklósnak, a mentelmi bizottság át­nő" ének. i í j • . i , PÜNKÖSD UTAN SÜRGŐSEN TARGYALNAK A kormányt támo­gató pártokban már körözik azt az ivet, amelyen a képviselők a költ­ségvetési vita sürgősségének kimon­dását kérik. A kérelmet az aláírók ma terjesztik elő az elnöknek, aki azt a neihzetgyülésnek be fogja jelen­teni és a Ház csütörtökön fog egy­szerű szavazással a sürgősség kér­désében dönteni. Mivel egészen bi­zonyos, hogy a nemzetgyűlés a sür­gősségi indítványt elfogadja, pünkösd után 8 órás üléseken fogják tár­gyalni a költségvetést. Pünkösd előtt a nemzetgyűlés utolsó ülését csü­törtökön tartja és 20-án ül ismét össze. ' A Széchenyi-Mozi ma mutatja be a SENKI MENYASSZONYÁT, amerikai vígjáték, a főszerepben Prtecilla Dean, valamint a CÁRNŐ cimü olasz drámát. Telefon 16—33. Előadások é, 7 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Thumbnails
Contents