Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-11 / 107. szám

Szeged, 1921 május II. Ára 2 korona. Szerda, II. évf., 107. azám. ELŐFIZETÉSI ARAK. Egy évre 600 kor. I Negyedévre I.Wkor Fel érre 300 .._J_Cgv_h6M_ .. Talán megérjük! SZEGED, május 10. fcvs.) A franciák egész nagy gyű­löletükkel, egész nagy félelmükkel markolják körül a legyőzött német óriás torkát. Mihelyt moccan az el­bukott és félelmetes ellenség, mihelyt csak egy kis jelét adja is élni vágyának, élni akarásának, a gör­csösen erőlködő ujjak újra és újra kezdik a fojtogatást Szinte természetellenes már ez a gyűlölet. A bosszú érzése természetes: logikus összefüggésben áll a gyülö­letiel. A gyűlölet termi a bosszú­vágyat, amely ha kielégül, szülőjét emészti el. A kielégült bosszú mindig a legjobb békéltető. Nagy betegség láttán enyhül a gyűlölet; ravatalon tul, a sírig nem kísér az senkit, ha a bosszúnk szakasztotta gyűlöletünk tárgyára a végzetet. . Itt valami más pszihologiai mo­mentumot kell k«eresnünk, mely a gyűlöletnek ezta*engesztelhetlenségét, apadhatlanságát megmagyarázza. A boche-gyülöletnek megvo't az indoka. Súlyos vereségek,^ nagy megalázások, súlyos áldozatok III. Napoleon szerencsétlen hadjáratában. Azután a hadisarc, amely a világ­piacon a legveszedelmesebb konkur­renssé gazdagította Németországot. Végül pedig a világháborúban el­szenvedett szégyenteljes kudarcok és a modern háborús technika szörnyű pusztításainak Franciaország kincses részén végigzugó tombolása. Es mindez az impulzív, benyomásokra ezerszeresen reagáló francia lélek­ben háborogva. Hogy ez a gyűlölet minden gyűlöletnél erősebbé és va­dabbá tudott érni, az kézenfekvő és kétségtelen s erősebb és vadabb lett a francia bosszúvágy is. Ha az impulzivitast és a benyo­másokkal szemben való élénkebb reakciót a gyűlölet és a bosszúvágy fokozásában faktorpak ösmerjük el, akkor másrészt el Jcell ösmernünk azt is, hogy a bosszúvágy kielégü­lésének is fokozottabb a békéltető hatása a francia lélekben. Van egy emberi tulajdonság, amely talán magyarázattal szolgálhat itt, a gyűlöletnek ebben a paroxizmusig felhatalmasodott esetében. Ez a tu­lajdonság az, amely az emberből vadállatinál vadabb kegyetlenséget és kíméletlenséget: a tűzvész, az árviz, a vízözön érzéketlen kegyet­lenségét és kíméletlenségét birja ki­váltani és ez a gyengeség kegyet­lensége, a diadalmaskodó gyenge­ségnek a váratlanság gőzében meg­ittasodott kíméletlensége, amellyel kihűlt holttestbe is tajtékozó, véreJ dühvel képes gyilkol döfni a brávó. Oh, milyen jaj harsog majd egy­szer a világon! Milyen szörnyűséges, kétségbeesett jajkijltás. És talán még meg is érjük. Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Elutasították a németek az ultimátumot. BÉCS, május 10. A N. W. /-nek jelentik Berlinből: A kormányvál­ságban meglepő fordulat állott be Az ultimátum elfogadására ugyan lett volna többség, de az eddigi kormányzó koalícióban szakadás állolt be, végül is az ultimátum elutasítása mellett foglalt állást, mig a centrum az elfogadás mellett döntött. E/zel megbomlott a koalíció. A német néppárt mellett a német nemzetiek és kommunisták is az elutasítást követelik és az elfogadásra szavazók többsége a centrumból, a demokraták és a függet­lenségiekből került ki. Minthogy a centrum nem hajlandó a kancellársá­got vállalni, Ebers birodalmi elnök szociáldemokrata politikust fog meg­bízni a kormányalakítással. Szó lehet Müller volt birodalmi kancellár és Lesbe jelenlegi birodalmi ülési elnökről. Bánffy Miklós expozéja. A nemzetgyűlés mai ülése. * BUDAPEST, május 10. A nem­zetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg 'Rakovszky István elnök. A napirend előtt Rassay Károly szólalt fel és kérte, hogy a bécsi ellenforradalmi milliók elszámolása ügyében parlamenti vizsgálóbizott­ságot küldjenek ki. Az elnök beje­lenti, hogy a költségvetési vita tár­gyalására a pénzügyminiszter Kállay Tibor államtitkárt jelentette be, aki a szükséges felvilágosításokat meg fogja adni. Azután áttértek a költségvetési vita tárgyalására. Az első szónok Gaál Endre: A miniszterelnök programja az egy­séges párt megteremtését óhajtja. Ennek csak egy módja van, oszlas­sák fel a nemzetgyűlést és kérdez­zék meg a nerfizetet. A két kormányt­támogató párt között olyan ellenté­tek vannak egyes kérdésekben, igy a királykérdésben is, hogy egy egy­séges pár| ilyen módon nem lehet­séges. A nők választójogát az egye­temi képesítéshez kötné. Tudni akarná a belügyminiszter felfogását a választójog kérdésében és azt, hogy mi lesz a közigazgatás reform­jával. A kisgazdapárt Ráday belügy­miniszterségét nagy idegenkedéssel ' fogadta azért, mert félnek, hogy Magyarország fejlődését nem fogja demokratikus • irányban vezetni. Elismeri a pénzügyminiszter politi­kájának helyességét, csak az a meg­jegyzése, hogy a külföld informálá­sára nagyobb összegeket kell a költségvetésbe felvenni. A költség­vetési javaslatot általában elfogadja. A köv^kezö szónok Dinich Vidor. Ezután gróf Bánffy Miklós adta expozéját. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a szomszéd államokkal keres­kedelmi szerződésekkel iparkodunk összeköttetéseinket megteremteni. Becsülettel megtartjuk a végzetes béke ránk mért kötelezettségeit. Fe­nyegetésnek, még ha pokoli szenve­déseket is helyeznek kilátásba, en­gedelmeskedni nem fogunk. (Altalá­nos helyeslés.) Legfőbb törekvésünk, hogy elszakított testvéreinket el ne tiporják. Örömmel emliti fel, hogy az an­gol parlamentben Róbert Cecil és lársai olyan eszméket fejtenek ki bennünket illetőleg, melyektől re­méli, hogy az egész angol parla­ment magáévá fogja azokat tenni. Szomszédainkkal békésen akarjuk megoldani a fenforgó kérdéseket. Ugyanebben a szellemben véljük megoldani Nyugatmagyarors/ág kér­dését is. A nemzetek szövetségének fögl«ll«wúja kell a kisebbséggel jo­ginak megvédésével. Addig is, mig a szövetség cselekvő szerv lesz/ az állandó főhatalommal kell a szövet­séget helyettesíteni. Gaál uasztonnak azt feleli, hogy rendkivül sokat ad a világ közvéle­ményére. Megállapítja, hogy külügyi képvi­seletünk a múltban nem volt szel­lemében magyar. (Taps az ellenzék és a kisgazdák oldalán.) Sokat pa­naszkodtak azok a férfiak, . akik a külügyminisztériumban magyar vol­tukkai ellentétes körben dolgoztak. Reflektált Apponyi és Andrdssy beszédére. Kijelenti, hogy Baranyában a hely­zet igen nehéz, mert azzal ijesztik a bolsevista magyarok a lakosságot, hogyha visszacsatolják őket hozzánk, mi bosszút állunk rajtuk. Azzal végzi beszédét, hogy ez a nemzef emelt fővel megy tovább a maga utján. Nem a sötétben bujkál, hanem a napfényben a népek felvilágosodó közvéleményében keresi jövőjét. Olasz hivatalos körök szerint Magyarországa konszolidáció útjára lépett. RÓMA, május 10. (M. T. I.) Az Italia cimü lap közli gróf Teleki Pál volt miniszterelnök nyilatkozatát a magyar bel- és külpolitikai hely­zetről. Ennek alapján a külügyi körökből befolyásolt lap á magyar politikai helyzetet ugy itéli meg, hogy az kétségtelenül a konszoli­dáció útjára lépett. Tomcsányi fenn kívánja tar­tani az internálás! táborokat. BUDAPEST május 10. (Saj. tud.) A kisgazdapártban ma este igen sok aktuális kérdésről cseréltek eszmét. Tomcsányit többen meg­interpellálták az internáiási táborok feloszlatása ügyében. Az igazságügy­miniszter a kérdést tárgyilagosan akarja megoldani. Egy csoportnak a következőket mondoita: ^ — Elvileg az internáiási táborok feloszlatását kimondani nem lehet, — sokkal magasabb és messzebb kiható állami és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a valóban veszélyes egyének szabad cselek­véseikben, izgató- é» aknamunkájuk­ban lehetetlenné legyenek téve. Gon­doskodni fog a kormány, hogy az internáltak, amennyiben ott tartásuk indokolt, megfelelően foglalkoztas­sanak ... Nem lehet nekik arra időt és alkalmat adni, hogy esetleg megbe­széléseket folytassanak. Akiről meg­győződtünk, hogy alapos ok nélkül kerüli az internáltad közé, — elbocsát­juk. De aki rászolgált az elkülöní­tésre, annak ott kell maradnia, amig kellő kioktatás és felvilágosítás után az agyrémekből kijózanodik. A kor­mány körültekintő intézkedésének ideje ebből a szempontból nem mult még el és az internáiási táborokat, mint prezentiv intézkedést, fenn kell tartani. « MEGRÖVIDÍTIK A KÖLTSÉG­VETÉSI VITAT. A költségvetés tul­hosszu vitája, amely a feliratko­zott szónokok száma, után Ítélve, , még hetekig elhuzódhatik, azt az elhatározást érlelte' meg a többségi pártok vezetőiben, hogy közbelépjenek a vita megrövidítése érdekében. A vita leszerelése iránti akció a kisgazdapártból indult ki, ahol sokkal fontosabbnak tartják a közigaz­gatás reformjának sürgős napirendre való tűzését. E gondolattól a ke­resztény egyesülés pártja sem ide­genkedik és valószínű, hogy a több­ségi pártok elnökei már, a mai napon is mérsékelten vesznek részt. AKOIÓ • AZ INTERNÁLÁSOK ELLEN. A kisgazdapárt szerdán ér­tekezletet tart, amelyen az interná­iási táborokkal foglalkozik. A kis­gazdapárt memorandumban arra akarja kérni gróf Ráday belügy­minisztert, hogy az internálást ren­deletet helyezze hatályon kivül; az internálásokat szüntesse be és az internáltak táborát oszlassa fel. A mozgalom élén Forgách Miklós kép­viselő áll, aki ebben a kérdésben ivet köröz, ezt azonban eddig csak nagyon kevés képviselő irta alá. Ma utoljára nézheti meg a SZÉCHENYI-MOZIBAN A TENGERFENÉK TITKÁT. Eddig még nem látott bravúrok a tenger fenekén. Telefon 16—33. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Thumbnails
Contents