Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-01 / 100. szám

MAÜGÓ SZEOED Egy festő, KVísztusnKk e»y ilgáia, JWsztoj szomorú és ttelid szolgája. -Wsztoj szorrföro is nemes barátja .taéyta el a napokbari Szeged vjrrosát. Mielőtt jftoiibun elbúcsúzott t várostól, a mélynek józan és részvétlen falai köé fllyan l|eg ható 'az ember rapffmil Wft, eíy a tolian szép gesztussal a város múzeumának ajándékozta mindazt az értékei, amit a magáénak mondhatott. A sietény művésznek nem voltak tündöklő, profin kincsei. Néhány kép volt az egész vagyona, de ezek drágábbak voltak előtte a hatalmasok és duslakodók minden vagyonánál, mert vergődő, világosságot szomjazó lelkének vajúdásaiból születtek meg. Ez volt az ő kincse és ezt odaajándékozta a városnak, amely őneki semmit sem adott. Károlyi Lajos szelid es megértő bölcsessége elnézi e sorok iiójanak, hogy ilyen elkérve foglalkozik a művé-z nagylelkű elhatározásának matatásával. De hiszen örök fituma minden nagynak és nemeinek, hogy elkérve ismerik föl. Kiértik e vájjon e nagy magyar város bőíTlöstígü hatalmasai a szemrehányást, amety vádoló ékesszólással kiált feléjük a művész ajándékából? Vájjon ráébreszti-e őket arra az igazságra, högy rttífyén keveset tettek a város kuHutájárrt? Pidig mennyit, milyen sokat leheltek volna, ha csak tizedannyi bennük a készség, mint amennyi módjuk lett volna hozzá? Most. amikor őszinte lelkesedéssel készül az egész ország a hetvenö:évés Affpbhyl Albert megünneplésére, rá kell mutatnánk egy különös és érthetetlen ' ellenmondásra. Senki sincs ebben az országban, aki kétségbevonná, hogy Apponyi a legbölcsebb és legnagyobb fia a nemzetnek, akinek a szava a próféták divinációs erejével mutatja az utat, amelyen haladnunk kell, hogy hazánkat megmentsük. Ezt a meggyőződést fejezi ki a közeli országos ünnepség is. Az egész ország aprajanagyja boldog készséggel siet, hogy a hódolat koszorúját és 9 hála virágait helyezze el a nagy öregember lábainál. És mégis . .. Apponyi már többizben, határozott enunciációkkal jelölte ki a követendő utat, amely a nemzet újjáépítésének megvalósítása felé vezet. Ezek az enunciációk elhangzottak, igazságukat elismerte az egész ország, de a bennük foglaltak megvalósítására még mindig nem történt határozott lépés. Pedig az lenne a legigazibb, a legméltóbb ünneplése ennek az Önzetlen nagy embernek, ha kicsinyes pártszem pontokat fébetéve az egész ország össíéfogna; tidgv az Apponyi eszméi, utthutatása, tanácsii valóra váljanak. Bizonyos, hogy ennek örülne a legjobban Apponyi, aki a haza nagy' érdekeit mind-nnél előbbrevalóriak tertja. Nem tudjuk, hogy Szeged városának hivatalos közei részéről történt-e már intézkedés áz országos Apponyiilnnep előkészületeivel kapcso atban? Fölésteges hangsúlyozni, hogy a legnagyobb magyar város nemcsak, gy nem maradhat el a nemzetnek •ről a nagy ünnepéről, de az ünittp jelentőségéhez és az ünnepelt nagyságához méltó m> don kell kivennie a részé*. Remiíjük, ho?y a város teljes mértékben tuda ában van ennek és megfelelően ,jttatja majd kifejezésre Szeged közönségének hód ;latát és háláját Apponyi Alberttel szemben. Mindenünnen üdvödik a kétitáz em *it»edl $arUtá-**hdMtat. SZEGED, április (Sajtit tudósítónktól,) A lapok fcirtdfaai révén már országszerte köztudomásu, hogy a nagymultu szegedi {piarista-rendház május 5-én ünnepli meg fctfnállásámflc 200-ik évfordulóját. A szép és felemelő jubileum alkalmival nem csupán Szeged társadalma és hatóságai veszik körül szeretetteljes ünmpléssel a Szeged történelmével szorosan eggyéforrott rendházat és a köztiszteletben álló kegyesrendi atyákat. A ország valamennyi részébői garmadával érkeznek dr. Prelogg József rendfőnökhöz az üdvözlő iratok és levelek áz intézet volt tanáraitól és tanítványaitól. Ezek a hálás és meleghangú levelek tanúságot lesznek arról, hogy a szeretetnek milyen gyöngéd szálai fűzik az intézethez a volt tanárokat és növendékeket s egyben tanúságot tesznek arról a nemes es nagyfontosságú hivatásról, amellyel a szegedi rendház a magyar kultura ügyét szolgálta minden időben. Prelogg igazgató szives előzékenységéből itt közöljük a beérkezett üdvözlőlevelek egy részét: Kisteleki báró dr. Lévay József államtitkár a következő szép levelet irta: — Letűnt fiatalságom szép emlékei elevenednek meg lelki szemeim előtt, midőn e régi tisztes rendház és iskolaépület, valamint a tudós és jóságos kegyesrendi atyák, immár ezzel a nemzetnek és küli ^^ őszintén sDfertiteít szülővárosomnak soha le n«h róható háláját és elismerését minden időkre kivívta magának. Vívat, oescat el fioreat! Dr. Békffi Rémig, zirti apát többek közt igy ir: — Adja az egek Ura, hogy a kegyes tanitórend szegedi főgimnáziuma Magyarország integritása vrszszaáilitásának nagy és nehéz munkájában a Simái Kristófok, Rftéyak és Dugonicsok lelkes, hazafias és val'á^os munkásságát sikerrel folytassa s a következő háromszázados jubileum alkalmaval a teljes régi Magyarország jegyében ünnepeljen. Dr. Magyar János Kiskundorozsmáról irt igen meleghangú levelet Vajas István, Pallagpusztáról irja, hogy. a nagybetűs világrengető események között a kegyesrendiek jubileumáról szóló szerény, apróbetüs hirecske dobogtatja meg a szivét. Azt irja tovább: . . . „ennek az intézetnek egy Isten és hazaszeretettől és idealizmustól dobogó szivet köszönhetek, amelyet nem cserélnék föl semmilyen másért!" Schiitz Antal volt szegedi, jelenleg budapesti piarista tanár üdvözlőieveiében egy 1000 koronás és általa adományozott ez alkalombólt alapítvány részleteit is közli dr. Prelnggal. Dr. Gaál Móric budapesti tankej-ületi főigazgató az orszᣠmai somegdicsőült szeretve tisztelt taná- lyos helyzetére szomorúan gondolva raim: egy Magyar Gábor, Tóth Antal, Való Mihály, Budaváry József, Firtinger Jakab, Arányi Ágost stb. áldott emlékezetét újítom fel szivemben. Soha nem muló kegyelettel és hálával gondolok arra, hogy mily sokat köszönhetek bölcs oktatásaiknak a mély vallásosság és erkölcsi komolyság alapjain nyugvó' kitűnő nevelésüknek, valamint nemes életük ragyogó példájának. Imaszerű óhajom, hogy a szegcdi kegyesrendi főgimnázium már a közel jövőben ismét az ősi történelmi határai között viruló egységes,-nagy, boldog és hatalmas Magyarországnak legyen szellemi végvára és kulturerőssége s mint a lefolyt két évszázadon át, folyton fejlődjék, virágozzék és eredményesen teljesítse nemes, nagy hivatását a közművelődés és a haza szolgálatában, az idők végéig! Kisteleki báró Lévay Lajos v. országgyűlési képviselő ezeket irja : — A kegyes tanitórend a magyar nyelv es szellem terjesztésével, hazafias tevékenységével a magyar kulturá'níkH és nevelésügynek inegbeőSüHéflen szolgálatokat tett és csak abban talál vigaszt, hogy mint az elmúlt 200 esztendőn át, a jövőben is erős nemzedéket fog nevelni a szegedi piarista-rendház a nagy munkára. Levelét igy fejezi be: „Érzésben tiszta, akaratában törhetetlen, tűrésben férfias nemzedék hirdesse a szegedi iskola soha el nem muló dicsőségét!" Dr Szőke József, a szentesi állami főgimnázium igazgatója üdvözlő levelében bejelenti, hogy a vezetése alatt álló tőgimnázium tanári testülete küldöttségileg óhajt résztvenni az ünnepségen. • Az ünneplésből természetesen Szeged Város társadalma, a régi tanítványok díszes koszorúja, a Szegedi Katolikus Kör és más egyesületek is kiveszik részüket. Erről azonban még lesz alkalmunk bővebben és részletesebben is megemlékezni • . . . • m naponta indul Budatserauto utu«iut ,ük. boKY nálunk utazási idejüket jelentsék be, ugy módunkban áll az eddig is legolcsóbb volt utatfcu dijakat mig Olcsóbbá,tenni Kéráaz-stca IV •>.. il udrat. •ajtó 1. Telefon 800 él 765, éjjel is. hívhat*. 106 TELEFON: Igazgatóság 453. Korzó-Mozi TELEFON: Pénitai 11—85. Szombat és vasárnap Április 30. és tttljws 1-én Vörösmarthy Mihály örökbecsű költeménye: SZÉP ILONKA Románc 4 felvonásban. SZEREPLŐK* Szép Ilonka . Hollay Kamilla I Peterdy . Mátyás király . Thüry Elem r | A bohóc . Kflrty József Méazáres Alajos A darabban elöfor- DjCAn(|nn a Városi Szinház tagja duló dalbetéteket OinaPJ 930001*1 énekli minden előadási. A Korzó-Mozi zenekarának kísérete mellett Schön Ágoston karmester vezetésével. Fente Mjaralt!!! Páholy 18, zsöllye 13, I. hely 11, II. hely 7, III. hely 6 korona a vigalmi adóval együtt S/e«ed 1921 májas 1. TEGNAP a ptnkügvmiidMlferium renMetct adott lei íí úgynevezett tanácsköztársaság idegben a proletárok azonnali segelye címen létesített segélyező tfkpból kiutalt összegek vtozaférilése tárgyában. Ezt az összeget airtak idején a központi állampénztártól fonták el. Az tfcwaegből elsősorban olyan ingatlantulajdonosoknak, kereskedőknek. értekpapirtutaidmiosoknak és fgfcéaHmek stb. adtok pénzbeli segHséget. akiket az úgynevezett tanácsköztársaságnak szocializálásra és lefoglalásra Vonatkozó intézkedései jövedelmüktől megfoszminisztérium most elrendelte, tottak. A hogy akik ilyen ínum segélyben részesültek. kötelesek az összeget • kincstári j<*«gv«k igazgatóságának fel hívására, a felhív** kézhezvételétől számított II napot belül, az államkincstárnak teljes névértékben és az 1919 augusztus 7-tol számított 4 százalékos kamattal együtt visszatéríteni. Guerney szenátor a francia kamara külügyi bizottsága előtt ismertette a tnanoru békeszerződésre vonatkozó kérdések egész sorát. Korábbi jelentéseinek kiegészité^eül ujabb jelentést terjesztett elö, hogy a kamarának lehetővé tegye, hogy már a legközelebbi időben áttérhessen a szerződés ratifikálására. Egy francia diplomata a berlini ttjságirók előtt kijelentette, hogy az Utolsó pillanatban talán még lesz mód a Ruhrvidók megszállásának megelőzésére, ha Németország fentartás nélkül elfogadja a párisi határozatot. Most azonban már Németországnak messzemenő garanciákat kellene adni, pl. a franciák a vasutak záloguladását követelik tőle. Barthou francia hadügyminisztert —párisi jelentések szerint —, fülhatalmazták a mozgósítási rendelet elkészítésére, de nem adják ki addig, amig Londonban nem döntenek a Németország ellen,foganatosítaná A rendszabályok ügyében. E pillanatban 50.000 katona áll készen a haláron, hogy 24 órán bel01 megszállja a Ruhrvidéket. A cseh-német határon — a Deutsche Nachrichten jelentése szerint —, nagyarányú katonai előkészületeket tesznek a csehek, amelyeket a Németország ellen tervi/evett öüntetörcMdstabályokkal komák összefüggésbe. A határon a csapatösszevonások folytán egészen olyan az élet. mint 1914-ben volt. Egymást érik a katonai szaUitmányok, mindenfelé csapatokat vonnak össze. Az országutak csak ugy feketéllenek a menetelő katonaságtól. A vagonokon a németeket csúfoló fölirások és karrikaturák láthatók. A határon tul a német lakosság körében igen nagy az izgalom és el vannak számra, hogy a csehek benyomulása esetén fegyverrel állnak elten. Massaryk Tamásnak, a cseh köztársaság elnökénék egészsége —, amjat ezt a cseh lapok már hetek óta irják —, az utóbbi időben nagyon megrendült és emiatt rövid idó»e visszavonult az aktiv politikai szerepléstől. Massaryk most csakugyan Capri-szigetére utazott üdülés sémából és ez idő alatt Benes kSlügyminiszter fogta helyettesíteni öt hivatalában Cseh poliükai körökben tudni vélik, hogy Massaryk már nem is tér vissza helyére. Állítólag már régebben foglalkozott a lemondás gondolatával, csak még * szlownszkoi autonómia ügyét akarta ngétbe ütni, mért ezt a feladatot teljesen magánák ta»totía fenn. Az elnöki méltóságbán minden mtíszinüség szerint Benes követi, akinek máris igen nagy pártja van. A népszövetség pénzügyi delegátusai áz c. ztrák kormánynak memorandumot nyújtottak át, amely azokat a teltételeket tartalmazza, amelyek fejében Ausztria külföldi kölcsönt kaphat és az osztrák totósa emelkedése érdekében támogatást nyerhet. A delegátusok azonban azt kívánják, hogy az osztrák kormány még a külföldi segítség igénybevétele előtt számos mélyreható pénzügyi intézkedést foganatosítson. Az osztrák kormány a memorandum átvétele után terjedelmes szanálási prograDámot dolgozott ki, majd érintkezésbe lépett a politikai pártok vezetőivel, hogy. a szükséges pénzügyi javaslatok gyors és sima lebonyolítását biztosítsa. A tervezett intézkedések közt szerepel a pénzlebélyegzés, az állami vállalatok költségének leszállítása, két százalékos jelzálogkölcsön felvétele az állam ingó és ingatlan vagyonára a külföldi kölcsön garantálása érde kében, a hivatalnokok létszámának csökkentése. a tisztviselők fizetésrendeaésének mellőzése.