Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-20 / 90. szám

Szeged, 1921 április 20. Ára 2 korona. Szerda, 11. évf., 90. szám. Megjelenik naponkint délután. Bethlen István a pártokban. BUDAPEST, ápr. 19. Tegnap. ttte mutatkozott be a pártokban gróf Bethlen István miniszterelnök kormánya élén. Este fél fél 7 óra­kor jelent meg a keresztény egyesü­lés pártjában, ahol a képviselők ér­tekezletre jöttek össze. Gróf An­drássy Oyula elnökölt. Megnyitójá­ban felkérte a párt tagjait, hogy a súlyos időkben a kormány műkö­dését támogatásukkal biztositsák. A párt Bethlen közléseit tudomásul véve, a kormány támogatására nézve határozatot egyelőre még nem ho­zott. Megnyugtatólag hatott a párt­tagokra a miniszterelnök ama ki­jelentése, hogy politikáján a keresz­tény és nemzeti gondolat vonul ke­resztül. Az értekezleten szóbake­rfllt a belügyi államtitkárság kér­dése is. Huszár Károly a jelenvolt mi­niszterelnököt és a kormány tagjait annak az elvnek kíméletlen érvénye­sítésére hívta fel, hogy minden állami funkciót végző tényező szorit­tassék tisztán azokba a keretekbe, amelyekbe a törvény ereje és hiva­tása utalja. Felhívja a kormány figyelmét a háborús kivételes intéz­kedéseknek sürgős hatályon kivül helyezésére, valamint a városi lakos­ság és az ellátatlanok minden mel­lék tekintet nélkül való ellátására. Szmrecsányi György arra nézve kért felvilágosítást, hogy a király itt tartózkodásával kapcsolatban vállalt-e s ha igen, miféle kötelezettséget? és arról, hogy a nemzetgyűlés szine előtt fog-e erről nyilatkozatot tenni. Óva inti a kormányt, hogy a választó­jogi törvény kidolgozásánál a túl­ságos szűkítést ne vigye keresztül. Különösen áll ez a női szavazati jogra, melynek további fentartását kívánja. Ezenkívül a külügyi helyzet ismertetését kérte a miniszterelnöktől. Ezután Ernst Sándor kérdezte meg, mikor óhajtja Bethlen a király­kérdést rendezni. Gróf Bethlen István­kijelentette, hogy a királykérdés ma nem aktuális, — azt kikapcsolja. • A keresztény pártból a kisgazda pártba vonult át az uj kormány, ahol szintén értekezlet volt. Meskó Zoltán üdvözölte az uj kormányt. Gróf Bethlen István miniszter­elnök válaszolt és rövid beszédben ismertette a programját: Testestől­lelkestöl vonzódik a kisgazdapárthoz. Agrárius ö is, akinek megszállt te­rületen lévő birtokát most idegenek birják. Legszívesebben azokra az időkre emlékszik vissza, amikor gróf Tisza Istvánnal az agrár-kérdések megoldásán fáradozott. Már akkor az volt a felfogása, hogy a gazda­társadalom az ország feiitarió eleme, de nem kiván egyoldali* kijelentése­ket tenni, miért is hozzáfűzi, hogy az intelligencia, a magyar közép­osztály, a magyar állam épületének hasonló erejű oszlopa s.. kívánatos, hogy e két osztálynak nem lesznek ellentétes érdekei, mert ezeknek össze kell fogniok. Az intelligencia és a gazdatársadalom összefogásán múlik az, hogy sikerül-e az országot megmenteni. Az intelligenciának és a gazdatársadalomnak nem szabad szembehelyezkedni egymással, mert az az ország katasztrófáját jelen­tené. 0 volt az, aki 1910-ben az agrártermények véd-vámját tá­mogatta. Másfelől nagyatádi Szabó Istvánnal együtt egészséges birtok­politikát sürgetett. A földreform ala­pos és igazságos végrehajtása az uj kormány első feladata. A belügy­miniszter személye és egyénisége biztosíték arra, hogy minden nehéz­séget, amit esetleg a közigazgatási hatóságok támasztanának a föld­reform végrehajtása körül, teljes erő­vel meg fogja szüntetni. A földre­form végrehajtását a kormány össze­kapcsolja a vagyonváltsággal. Az előzetes tárgyalások folynak. A pénz­ügyminiszter hozzájárulását adta a szabad-forgalom visszaállításához, aminek fejében ellenértékül egy for­galmi adójavaslat elfogadását kéri. Alkotmányjogi kérdések sürgős rendezése szintén első feladata a kormánynak. Legelsőnek említi a választójog megszükitését. Az általá­nos választójog, mely ma Magyar­országon érvényben van, tarthatatlan. (Éléjik helyeslés.) Nincs Európának egyetlenegy állama sem, ahol ilyen szélsőséges, korlátlan választójog volna érvényben. Ezt okvetlenül meg kell szűntetni; de számítani kell a kor demokratikus követelményeivel és a nagy nemzeli érdekekkel. A parlamentáris reformok között fontos a főrendiház reformja, amely szintén korszerű követelmény. Az ország parlamenti berendezkedésében, vala­mint a vármegyei • reformban is honorálni kell a demokrata szellemet. A vármegye legyen továbbra is az alkotmány védbástyája s mig egy­részt nem szabad a vármegyét a demagógiának kiszolgáltatni, más­részt, a kisgazdapártnak a törvény­hatóságokban megfelelő helyet kell fentartani. A kormányzat keresztény nemzeti és demokrata, a kereszténység gon­do'ata azonban nem jelenti a jel­szavakkal dolgozó vad antiszemitiz­must. Az igazi keresztény gondo­lata a 'keresztény vallás erkölcsi alapjából indul ki. Ezt az irányelvet kivánja a kormányzatban érvénye­síteni, párosulva erős nemzeti ér­zéssel. A legkíméletlenebb szigorral le fog törni minden egyéni akciót és elejét veszi minden oly mozgalom­1 nak, amely az állam rendjét meg akarja bontani. A kormány az alkot­mányosság tekintetében az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll. Bemutatkozott a Bethlen-kormány — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, ápr. 19. (M. T. 1.) Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök. A mult ülés jegyző­könyvének hitelesítése után Lukovich háznagy vezetésével gróf Bethlen Istvánnal az élén bevonul az uj kormány az ülésterembe. Gró/ Bethlen István miniszter­elnök: Minthogy a Kormányzó ur Ófóméltóságától leirat érkezett a nemzetgyűléshez, kérem annak fel­olvasását. Vasadi Balogh György jegyző fel­olvassa a kormányzói kéziratot: Magyarország nemzetgyűlésének kor­mányzói üdvözletem. Tisztelt Nem­zetgyűlés I Gróf Teleki Pált kérel­mére miniszterelnöki állásától fel­mentettem és miniszterelnökké gróf Bethlen Istvánt neveztem ki. Isten áldása kisérje a nemzetgyűlés munkásságát a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1921 április. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Ezután Bethlen István állott fel szólásra, aki a következőket mon­dotta: . — A közvetlen lelépett kormány nagy érdemeket szerzett a nemzet körül azért, hogy abban az időben, amikor kormányra lépett, az ország­ban a jogrend nem volt megszilár­dulva és tisztán arra törekedett, hogy ezt teljes erejével megszilár­dítsa. Sikerült megalkotni a földbir­tokreformot és megindítani a pénz­ügy terén is a konszolidációt. — Az újonnan hivatalba lépett kor­mánynak az a feladata, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek, az a feladata, hogy lehetőleg meg­tisztítsa az irányzatot a hozzátapadó salaktól. (Helyeslés.) — Tisztelt Nemzetgyűlési Nem elég azt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot kö­velünk. A nemzet ösztönszerűleg megtalálta a maga irányát, de ennek az ösztönszerű iránynak kifejezését nemcsak szavakkal, hanem tettekkel kell adni. Az uj politikát össze kell kapcsolni azokkal a nagy nem­zeti tradíciókkal, melyeken felépült, ennek a nemzetnek, ennek az or­szágnak, ennek az államnak a rendje. — Uj politikát kell követni. Egy nem­zet életének vagyunk az őrei és nem osztályoknak, nem felekezeteknek, nem pártoknak, nem egyéni érdekek­nek. Erőt kell venni önmagunkon és SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KSlcaey-ntca 6. • Talafon 12-33. kiküszöbölni testünkből azt a mér­get, amely lesiklásokra és ennek az országnak a lerombolására vezet. — Az ország elérte régi váfjyát, a ncmze'i függetlenséget. (Éljenzés és taps.) » — Ennek a nemzetnek ehhez a füg­getlenséghez minden körülmények közötl ragaszkodnia kell. De ezt a függetlenséget olyan áron értük el, amelyet sohasem fizettünk volna, ha öntudatosan akartuk volna « elérni. Ha uj politikát akarunk kezdeni, vizsgálni kell a multat, azt, hogy melyek voltak azok a hibák, ame­lyek a mai állapotba taszítottak. Bethlen után Hegedűs terjeszti be pénzügyi javaslatait s kéri azokat sürgősen elintézni. Majd szünet kö­vetkezik. Az ülés folyik. IV. Károly menedékjogot kapott. PÁRIS, ápr. 19. (Saj. tud.) Genf­ből jetentik a Matinnak: A svájci szövetség politikai osztálya előzetes vizsgálat után, melyet IV. Károly utjának ügyében indított, azt találta, hogy semmi ok sincs arra, hogy megvonják tőle a Svájcban élvezett vendégjogot. Károly király tehát Svájcban maradhat. A bányászok tovább sztráj­kolnak. LONDON, ápr. 19. (Reulei). Az ország különböző részeiből érkező jelentések szerint a bányamunkáso­kat ugy látszik, éppenséggel nem -sújtotta le a- vasúti és szállítási munkásoknak az a határozata, hogy nem ffiondjlk ki a szimpatia-sztráj­kof. Elsősorban Wales déli részei­nek bányamunkásai el vannak szánva arra, hogy a harcot addig folytat­ják, amíg a nemzeti bérhivatal fel­állítására vonatkozó követelésüket nem teljesitik. A sztrájk hatása las­san érezhetővé válik. Nem adják biztosítékul a német aranyat. BÉCS, április 19. A N. F. P-.nek jelentik Berlinből: A jóvátételi bi­zottság már másodízben terjeszti elő az ántantnak azt a követelését, hogy a német birodalmi bank aranyállo­mánvát biztositsák. Ezt a követelést a német kormány már egy ízben elutasította és most is tagadó választ fog adni. A francia adósságok rendezése. Az Újság értesülése szerint a fran­cia adósságok rendezése kedvezően folyik. A francia hitelezők tiz évi halasztást adlak a budapesti ban­koknak, mintegy 120 millió franknyi be nem váltott szelvény megfizeté­sére. A SZÉCHLPJYI-rittZIBAN ma is a SZÉN KIRÁLYNŐ és a DADALÁZ ADÁS kerül bemutatásra. Főszereplők: Maria Jacobini és Ossi Oswalda. Telefon 16—33. % Előadások 5, 3/47 és «/a9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Thumbnails
Contents