Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-25 / 70. szám

SZEOED Szeged, 1921 tv.ácur 25. A TEGNAPI KÖZGYŰLÉSBŐL. SZEGED, március'24. (Sajat tudósítónktól.) Mint vihar előt», szdcsend idején : ilyen volt a tegnap délutáni közgyűlés hangulata. A szabadkőmlivespaholy leiárgyalt ügyéhez Balogh Lijos pesze hozza akar szóiari, a polgármester azonban lebeszélt szándékáról. Simán és zökkenő nélkül érünk el a kritikus 16-ik pontig, mely Palágyi színigazgató ujabb felebbezését jelölte a tárgysorozaton. Gaál tanácsnok a helyzethez illó eleganciával ismertette a kérdési, melynek természetesen Pal.'gyi-párii híve is volt bőven. A tanács a kérelem elutasítását javasolti, Becsey Károly azonban amellett érvelt, hogy a színészeken kell segíteni. (Ebben mindannyian egyetertünk, csak a móaus, a módus?) Wimmer Fülöp viszont már másként ítélte meg a helyzetet, trert akármilyen engedményeket is adnak az igazgatónak, nem segítenek vele a színészek nyomorúságos helyzetén. Majd élesen kritizálta a szinhíz edd gi működését, (amibe mi már kifáradtunk) és elmondotta, hogy mi volt a tavalyi szezonban és mi van, de helyesebben, mi nincs az idén. Hiába jön Palágyi minden közgyűlés elé: ez a szezon mé^is. a szegedi színészet csúfsága marad. Néhány valóban szakszerű, de heves megjegyzése után dr. Kószó István beszélt és azt m«ndia lobbek közölt, hogy nem szabad a színészeket az éhhalálba kergetni. Dr. Dobay Gyu'a: A „Bíboros"nál jobb előadás Pes'en sircs 1 igy vitáztak a jó urak, mintha igazuk lenne, mig a tanács a „megnyilvánuló han?ulat alapján" 200.000 korona stg^lyt ád a színháznak és lengedi az 5 százalékos haszonészesedíst. Ha ezt a tanács előre tudta volna ? A tisztviselők ügyét tárgyalták ezután. Vajas József mint első szónok antiszociálisnak tartja a tanácsi javaslatot, Korom Mihály gazJa persze Vajassal szolidá.is. Balogh Lajos is hozzá akar szólani és ah ah csatakiáltással fogadja a közgyűlés. Bárdoss B'Mi 9 hón-p óta foglalkozik e kér c: és entuziasmu'tól heviiett !'e?»Mét többször lelkesen mc<! ijerzik Végül is Vajas győzött .< sz Bárdossal szemben. "<Jvi 'tjsj jövő szerdán lesz a közt/uié?nek. PAPAI DCZSŐ ÓRáSMCSTCa 211 DCrtK rCRCHOUTCA 2S., (Ganti tnüvésnök üzletében) jól és jutányosán javit ZS« bórákat. KORZO-MOZI Csütörtökén, márc. 24-én NAGY SC.AOER-riC.nit A BORZALOM Dráma hat felvonásban. Mindé.i előadáson fellép: huber trzi LEÁNYÁLOM Operett 1 felvonásban. Ani'M Huber Elzi Le.»ryhalvj Huber Elzi i-iutata Huber Elzi I tatul lean\ ... Huber Elzi = Teljes zenekari kísérettel. = Előadások kezdete: hétköznapokon fel 5, fél 7 és fél 9 órakor. Helyárak • Páholyülés 14, zsölyc 10,1. lielv 8, II. hely 6, III. hely 5 kor. a vigalmi adóval együtt. Szombaton megindul a hajóforgalom, a Tiszán — Próbaúton az Ercsivel. — ga*ha, a hajó teste megremegett s az Ercsi egy szép és elegáns fordulattal eltávolodott az állóhajótól. A következő percben már három matróz kötéllel hátrabuktatta a kéményt s a hajó teljes gőzzel suhant át az ujszegrdi hid alatt. A hatalmasan működő csavar hosszan tarajló hullámokban sodorta a vizet, nagy örömére néhány szenvedélyes csónaká/ónak, akik héjaként csaptak a fölkavart hullámok közé. Egymásután maradtak el a parti csónakházak, amelyekből kalaplengeive üdvözölték az egyre gyorsabb tempóban. haladó Ercsit. A Berlalar-emlék sugár obeliszkje alatt szerb katonák csoportja nézte mozdulatlanul a magyar hajót, amelynek méltóságteljes szép futása az elpusztíthatatlan magyar erőt revelálta e pillanatban. A Maros keskeny torkolata előtt a hajó meglassította futásá', amint az állami kolró'elep impozáns vastrdeje mellett elhaladt. A parton megrongált. szürkére fakult hajótcslek keltették föl a figyelmünket, bordáza'ukon tátongó nyílásokkal, amelyekről messziről meglátszott, hogy ágyulövésektől származnak. Láczay kapitány fölvilágosított bennünket, hogy a két hajót román ágyulövések sülylyesztettek el Szolnok aldtt s csak nemrégen emelték ki őket a Tisza fenekéről. A kotrótelepet elhagyva a hajó ismét teljes gőzzel szelte a sárga hullámokat. A Maroson tul már magyar partok közt futottunk, szorgos magvar kezek forgatták a kapát a túlsó parton is. A nap ragyogva tüzöit le a hajóra, de a*ért hűvös volt, mert a gyorsan sikló hajó élesen hasította a levegőt. Lementünk a szalonba, ahol kedélyes tüz pattogott a kis vaskályhában s élénk társalgásközben értünk a Nagyfáig. Az Ercsi itt megfordult s visszafelé vette útját. Negyedhétkor már újból a kikötőb;n voltunk. Elbucsuztunk szeretetreméltó házigazdáinktól s azzal a benyomással távoztunk a fedélzetről, hogy az Ercsi éppen olyan derekasan fogja megállni a helyét hosszabb utjain is, mint a pióbaut alkalmával. SZEGED, március 24. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután négy óra előtt öt perccel megbeirent a telefon a szerkesztőségben, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási állomás főnöksége közölte. hogy a részvénytársaság Ercsi nevű gőzöse délután négy órakor próbaútra indul. A szerkesztő urakat szívesen látják. Néhány perccel azelőtt már megkaptuk a részvénytársaság kommünikéjét, amelyben bejelentették, hogy 26 án, szombaton megindul a rendes hajózás a Tiszán. Péntek kivételével mindennap lesz hajójárat, amelynek lebonyolítására a személyjárathoz a Csepel és Ercsi gőzösök. a teherjárat és vontatáshoz az Ödön gőzös állnak rendelkezésre. A dijtetelek váliozai'anok. A köztisztviselők á kedvezményüket csakis igazolványaik felmutatása ellenében vehetik igénybe. A mindennapos hajójárat a város élelmezését nagyban előmozdítja, amenr.yiben még aznap visszatérhet mindenki lakóhelyére. A hajók Szeged—Csongrád—Szolnok kOzött közlekednek. Szolnoktól összeköttetés Budapestre. A parton már szépszámú nézőközönség várta a hajó indulását. A kiköiöhidon György Endre állomásfőnök fogadta a lapok munkatársait és igazi tengerésrelőzékenységgel kalauzolta őket végig a hajón. Elmondta, hogy a két személyszálli ó 300—350 utast fogad be s mindegyiken egy kapitány, egy ellenőr, egy fógépész, egy másodgépész, 3 gépápoló és 6 matróz teijesit szolgálatot. Vásáros napokon a 21 l-es uszályhajó 500 u'ast és megfelelő teherszállítmányt visz magával. Némi késéssel félötkor hagytuk el a kikötőt. A kapitányi hidon az újságírókon kivül Horn Ervin korvettkapitány, Tegzes szentesi rendőrkapitány, Szommer rendőrfelügyelő, azonkívül néhány meghívott hölgy és ur várta az elindulást, amelyet pompás kis uzsonna előzött meg. Félötkor Láczay kapitány a sárgaréz szócsövön néhány rövid vezényszót kiáltott le a gépházba, a kémény va'óságos füstorkánt köpött a maMélyen leszállított árak mlQdan cikkben a 224 GAMBRINUS csemejeházban TUC.AJDONOSI Kenderesi György $g£boESS® Nem indult meg az idén sem az építkezés. A lakáshiány által sújtott emberek az idei tavasztól váriák a megváltást, azt hitt.'k, hogy az idén indul meg végre az építkezés s ezzel hajlékhoz jutnak majd a haj'éktalanok. Sajnos, #ez a reménység nem vált valóra; áz építkezés ezúttal sem indult meg. Érdeklődtünk a városi főmérnöki hivatalban, ahol azt a fölvilágosítást kapiuk, hogy eddig egyetlen építkezési engedélyt sem kértek. Tavaly ilyenkor már észlelhető volt valami építkezési kedv, de az idén teljes a pangás. A helyzetet még szomorúbbá teszi, hogy nincs is kilátás az építkezési hajlandóság föllendülésére, mert a pénzpiac válsága mindenkit bátortalanná tesz. Jugoszlávia résztvesz a római konferencián. BELGRÁD, márc. 24. (M. T. 1. Havas.) A kormány elhatározta, hogy résztvesz az osztrák-magyar monarchia utódállamainak értekezletén. RÓMA, márc. 24. A Tribuna jelentése szerint Olaszország és a volt monarchia államainak konferenciája e hó 31-én Rómában lesz. A portorosei konferencia csak később fog összeülni. Olcsó, s tfnom Húsvéti illáink nagy vála*ztékIltaiutv ban kaphatók a „HATTYÚ'-aroiíriitai Tisza Lajos-körut 73. szám. 240 DUGONICS-TÉRI SAROK MELLETT. MŰVÉSZET Dinnyét Ferenc. Irta: Dr. Aárfcy latra. Az ember már nyarát kezdi élni, a festőt még tavaszi lázak remegtetik. A Kasaszálloda meghitt halljában 70 képét függesztette ki. A gyűjtemény fele mar korábbról magántulajdon, fele még vevőre vár. A tárlat, amelyre dijtalan a belépés, április 4-ikével, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével fog zárulni. Képeinek mozgalmas a levegője, mélyítő a perspektívája és kifejezően gazdag a koloritja Egyszerit eszközökkel mélységes őszinteséget revelál. Néha merész, sokszor meleg és mindig meggyőződéses. Dinnyés a fák szere.mese (Fűzfák, Tavasz, Újszeged, Ujszegedi park), a tavaszi sugárzások es őszi borongások rabja (Virágzó almafák, Tavaszi virágzás, Ösz, Novemberi ború), a külvárosi kóborlások kedvelője (Pirosletejii ház. Hunyaditér, Külvárost viskók, Rókusi tónál), keményvágásu magyar arcok uieglátója és kiformálója (Haragos magyar. Add meg mindennapi kenyerünket, Régi történetek). Párázó levegőjével kiváltságos ihlet harmonikus alkotása a Tavasz. Vastagon rakott koloritjával a sárga és a vörös bravúros színárnyalatainak gazdag változata a Sáros-utca. A magyar piktúra számára a napsütést Szinnyey-Merse Pál fedezte fel. A napsütés ma már nem probléma, hanem örökös téma. Dinnyés a szembejövő világosságot különös ügyességgel tudja érzékeltetni (Pirostetejü ház, A kútnál) Az árnyék- és fényhatások kontrasztjára pompás példa a Mályvavirágos udvar, amelynek előterében a ház falát szinte súrolja a fény, a fal stílusos anyagszerűségét hozva ki. Finomság és elmélyedő gond lengi körül a Filzfák-sA. Határozott értéket képvisel a hangulattal levegósitett Interieur A Politizáló atyafiak a figurális > fejlődés gyönyörű ígéretével biztatnak. Komoly tanulmány kvalitások munkája a jellegzetesen megfestett Önarckép. A Haragos magyar tónusszépségét kiemelem. A némileg Zemplényi Tivadar öreg magyarjaira emlékeztető Régi történetek profilban festett parasztjának a széles ecsetkezelése különösen megkapó. A Tél mély hangulatát vonzó megértéssel pattantotta ki. Az 57. számmal jelölt Újszeged ösztönös természetimádásának alázatos és diadalmas hódolata. Isteni derű dévajsága csókolja körül az Öreg iszákos arcát. A Szénakazlak őszi muzsikája nemcsak a témából, hanem a kép távlatából és szürkére hangolt előteréből is kicsendül. . Dinnyés Ferenc a valédi mélységekbe még nem ereszkedett le és az igazi magasságokba még nem »zárnyalt fel. A nagyvonalú rajzban azonban könnyed és komoly készséget árul el. A rezgésig kifinomodott levegőérzéke tekintetét távlatokba tudja tágítani. Kevés ecsetvonassal is sokat mond. Hétköznapi témákból is kicsiholja a szinköltészet gondolatait. A kolorizációban meglepőn erős és ragyogóan biztos. Pasztózus modoráért legalább annyi gáncs érhette már, amennyi dicfctretet kapott, de éppen ez a modor fogja megalapozni jövőjének a valőrjét, amely nagy feladatok megoldására hivatott. Szeretettel és tárgyilagossággal méltatott kiállítása: az egyelőre búcsúzó Dinnyés bátor, biztató és becsületes gesztusa. A kitűnő Katona Nándor termékenyítő társaságában keresi fel a Tátrát, a magyar vágyak egyik álom-csúcsát. Fóhadiszáüasa Tátraháza lesz, innen fogja bebarangolni a magyar bánat és az emberi bűvölet tájait. Ószi terve Katonával együtt egy tátralomnici kiállítás, majd bemutatkozás az Hrnszt-muzeumban. Azután ? ... Törekvéseinek és álmainak a deleitüje Páris felé mutat. A páratlan és pótolhatatlan Páris felé, amelynek a tehetségpillangókat ellenállhatatlanul delejező fényforrásai mindent megszépítenek éa mindeneket olthatatlan vágyakozásokra szomjasitanak.