Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-30 / 72. szám

Stéged. 1921 március 30. szeoeD BELVÁROSI MOZI. Telefon: IlUtftíitt. 158. Pfeutár 5-82. oo oo Kcdil Szerda Csütörtök 29. » 31 Riport az uri kaszinóról. •afiarmiájiffii ritafe A Icgüj&bb Gunnar TolnSs filmremeke: Egy exotikus szerelem regénye hat felvonásban. A főszerepben: GUNNAR TOLNAS és ERNA MORCNA. A film revü ben fellépnek : Kőváry Gyula, Salamon Béla, a Royal-Orfeum % nagyszerű komikusai, Krajnik Mária, a Royal-Orfeum tagja, teljesen uj víg­játékokkal, dalokkal és magánszártiokkal. Előadások kezdete fél 5, fé! 7 és fél 9 órakor. Rendes helyárak! SZEOED, március 29 (Saját tudósítónktól.) Megállapodtunk, még amikor a húsvéti számunkat megvitattuk, hogy iruitk valami társadatmi riportot. Ez szépen hangzik, elég nagyképű is és talán bedől a tipnek a nyájas olvasó. Szóval a gomb: az eszme, már megvolt, most már cá*k a Ica­bátra való szövetet: a témát kellett megtalálni, hogy abból a szabó: a munkatárs valami használhatót szab­jon ki. Az eszme megállapittatván, a té­mán tértünk át vitánkban. Téma! azt mondják, hogy az utca tele van témákkal. Én az ilyen beszédnek sohasem hiszek, mert van egy na­gyon takarékos unokafivérem, aki egyszer nagy hévvel magyarázta meg nekem, nogy „az utcán hever­nek az ezresek, csak fel kell szedni ókét" — és éh sóhá életémbeh nem találtam ezrest az utcán. Söt míg kevésbé tekintélyes bankót «em. Sióval ez csak olyan sió-fia-beszéd, aminék különösebb értelmet okot ember nem ad. De ami nem hever az utcán, az hever a riporter-fejek­ben. Sajátságos módon azonban az igafcl riporter nem olyáh témákat hévertet a fejében, amelyek az ó tollára várnak, hahem x olyanokat, amelyeket a kollegájának kell meg irnla. Ez a megáfíapltáfeota a ripor­terpszihét nem üsmerö előtt para­dbxWrkPpjÜen hangzik, dd Ha meg­magyarázom: megérti mindenki. Ha a legközelebbi szám megbeszélése­kor én olyan témát erőszakólok a társaságra, amelyet teneked kell megírnod, akkor te kdrmölsz a re­dakcióban, cn pedig mehetek a kávé­házba — dominózni. Ugye, érthető ? De térjünk a tárgyra! Sok téma forgott ott szőnyegen: Ez' te nagy­szerűen megcsinálhatnád! — mon­dott! az egyik. — Mintha a te tol­ladra szabtak volna! ,— szólt a másik. — A sokféle téma, mint a zsebkendő, ha „haragszom rád"-ot játszanak, az egyik munkatárstól a másikhoz röpködött, körbe-körbe, hogy Schnitzter megirigyelhette volna... A váras virágoskertjéről a torony alatti hivatalnok-hölgyekről akart iratni a helyettes, r^ert ezt a köz­igazgatási- munkaíárS irta volna me£. A gavaltét-bűnözőkről szerete t volna egy riportot a közigazgatási riporter, mert ez a rendőri munka­társ resszortjába vág. Szeged társadalma és a jótékony­sági akciók gyűjtőcím alatt össze­foglalt, távgyaloglássáí és még tá­gabb beszédekkel egybefOzött rijjor­tot szeretett volna a maliciozus rertdőr-ember a helyettes nyakába varrni! A vita a legszebb és legtetsze­tősebb irányban fofjiít, aimior a semmi tekintélyt nem tisztelő munka­társi gárda koncentrikus támadást intézett a szerkesztők ellen és pedig — ez a sors iróniája — a legfiata­labb munkatárs csataterve alapján. Felvetettek egy par exelence társa­dalmi riporttémát: az uri kaszinó életéről bonhommiával és színesen megírandó tudósítást. * Vannak fegyverek, melyek vissza­felé sülnek el és vannak szerkesz­tőségi viták, melyeken a szerkesztő húzza a rövidébbet ... És ez olyan vita volt . . . Viseljük a sorsunkat, megadással és méltósággal. És ha netán valami olyant imánk, amin mérgelődik va­laki, az vigasztalódjék azon, hogy e ribort bús irója szinte mérgelődött. Zavarban vagyok, hogyan is kezd­t 'em. Kezdjem a normális munkanap tetdetén: reggeli 8 órakor. Azt nem lehet! Mert abban az időben sokszor nincs még befejezve a tegnap. Valasztok talán olyan időt, amikor a kaszinó üres. Ez az idő I érától 1 óra 5 pcicig tart dukdoben. Altkor már kezdenek szállingózni a kora­délutáni újságolvasók. Hivatalos ói a és ebéd lilán Jönnek, csendes, jó emberek, akik az olvasóterem szalma­székein, bársony-fouteuilen elhelyez­kedve kézttf-kézre adják és veszik a lapokat. Uzsonna táján élénkül a kaszáló. A náey kártya- és bitllárdszobában meg a szomszédos kis szobában majd minden asztalhoz odatelepszik az rsszeszokott alsós- és tarok? partié. Az étteremben a hossza akztal mellett tea, kávé, vajaskenyér és szalámi jáija. Megjelennek a sakkozók is, arabus nagy Komoly­sággal tologatva a piónokat, futtatva a királynét, ugratva. a lovat. Az egyik sarokasztalnál dominókocka csörög s babonás szavak és számok elsóhajtása hangzik; duplanyolcas, duplablass, kizárás, bezárás, buli, Sopronban kizárják az ilyen látékost stb. Egy másik sarokasztalnál pedig összeül a kegyelmes urak bridge­pártija. A karambol-asztalnál nagy csatá­kat viv Csikós Jóski bácsi, négyes szeriát ha kivág, henceg szörnyen, de ha az ellenfél a második karam­bolját számolja, busán rebegi: kész vagyok! A másik, a lukas asztalnál ínég nagyóbb csaták folynak. Sze­ged város helyettes apja, Bokor Pali bácsi küzd itt piramidliben Palotás Fausztin ezredes urammal, kedves Fuszti bácsinkkal. Heves és nagy csaták ezek, frocllzással és bosszankodással, kopasz koponyák kivörösödésével, bnuszos ajkak-gu­nyoros mos ilygáfcá'vaí. Ritka játék vég­ződik harafe nélkül, de másnap dél­után alig várja a korábban jött a késedelmes barátot. A pamlagokon csoportokban ül és beszélget Szeged uri társadalma. Esik ott komoly szó: városi dol­gokról, országos politikáról, világ­helyzetről; dé nincs egy pletyka a városban, amely ott fel ne röppenne, ajaktól fülhöz nem szállana; ha pedig valaki valami jó, sikamlós kis tréfát hallott, azt ott mondja el a barátainak: hadd derüljön egy kis jókedv erre a nagyon szomorú ma­gyar világra. Nyolc óra közeledik. A kaszinói társaság egyre ritkul. Elköszönő urak búcsúszava hallik. Férjembe­reknék vacsorára illik menni. Aki nyolc óra után ottmarad, az legény­ember, szalma, vagy pedig kimenős. A kaszinó agilis igazgatója, aki ba­rátságos szóval, szives üdvözléssel egész délután jelenvolt mindenütt, szintén elköszön és a kaszinét a va­csorázók szuverén birtokába bo­csátja. ' Akkor azután összeülnek azok, akikről szegény jó Szilágyi Dezső azt mondotta, hogy „angyal módjára érnek és kutya módján pusztulnak el", összeülnek a nőtlenek. Az ét­terembe helyeződik át ilyenkor a kaszinó súlypontja. Terka tálal és fürgén hozzák be a vacsorákat, meg a spriccereket. Amig az étkezés tart, — magyar embernél fél-imádság, — addig nem sok beszéd folyik, leg­fel, ebb a szomszéddal néhány halk kérdés és halk felelet. De amikor ott párolog a fekete és a szájban füstöl a szivar s a cigaretta, akkor megindul a társalgás, melyben az or oszlánrészt Polgár Péter ^titja ki macának. Szeged tüneményes memóriáju poli­hisztora Hogy njiről'beszélgetnek ? Istenem! Mindenről. A kritika sűrű szitáján mindent átszűrnek, a remény­kedés rózsaszínű üvegjén át itt min­dent megvizsgálnak, a tagadás szelle­mével itt mindent megcáfolnak. Di­csérnek és szidnak, reménykedni és kétségbeesnek, biznak és orrot lógatnak. Röviden: magyar módrá magyarul társalognak. Tíz óra felé innen is kead huU lani, de nem a férgese^ hanem a nappalNHesíik. ts Hová mennet?' A belső kártyasnobjba, ahol nagyobb a csend és ahol mér vártiak azok a szorgalmasak, akik más aszta'októi siettek ide — munkára. Spriccer mellett folyik még a szó ugy éjfélig és a kaszinó utcai frontjh behunyja fénylő szemelt. A bewfl szobában tarok, dominó és egyén játékok sokszor bizony sokáig el­tartanak, ugy, hovy a reggeli ven7 dégek, penzionált öreg urak, akik hozzászoktak kora reggel elmenni hazulról, a baglyokat még ébren találják. Ilyenkor van azután fej­csóválás is! A délelőtt megint újságolvasással, melegedéssel, a régi idők dicséreté­vel s a jelen idők ócsárolásával mú­lik el. Délfelé eljátszogatnak az öreg urak azzal, hogy egyikük ki­nyitja az ablakot, a másik meg be-' csukja. Azután elérkezik a déli egy órai öt perc szünet s a kaszinó napi élete újra megkezdődik. ficc ÍM RÉOI VAOY TÖRÖTT B |Qf 00 ARANYAT BWÍ EZÜSTÖT BRILLIÁNST HAMIS FOGAKAT ÓRASZBRKEZETET EZÜSTPÉNZT ÓRÁKAT &YÖRY Klaaxáltérl Olcsóbb leli a vágott'baromfi is. Naponta friss váais, egészben és fel­darabolva állandóan kapható. Viszonteladóknak és éttermeknek árked­vezmény. ROSNER.Ssr.2ri; Dollár, Dinár, Lei, valamint az összes idegen pénzek beváltása es eladása. Tőzsdei t^iegbizások Schaíz Jenő bank- és árúbizományos K«fcttitén*ufca 5. sz. Teleién 16-83 734 MM 1 -" I t Bcívároai Illatszertár KU.-atc*. Tcicfonuám 7U6. Ki.* O -|»l.ta. A húsvéti ünnepekre legfinomabb » PARFÜMÖK tartós illattal, mélyen leszállított árban.

Next

/
Thumbnails
Contents