Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1921-03-27 / 71. szám
\lEQHD « >ól követeli a roái. kerüljön oda, aki a kisgazdapártnak a szószoros értelmében embere, ezzel a pariban mindinkább növekvő izgalom lec*illapitha"ó legyen. Minthogy gróf Széchenyi Viktor belügyminiszterségével szemben a párt többsége nem viseltetik kellő bizalommal, elvárják, hogy a miniszterelnök csak akkor döntsön véglegesen, miután a pártvezetőséggel érintkezésbe lépett és tájéko'ódott a párt kívánságai felől. Olaszországban egymást érik a bombamerényletek. Húsz halottja van eddiga milanói merényletnek. — Utcai harcok Felsőolas. ország városaiban. Bombát dobtak a miniszterelnök gyorsvonatára. — A livornoi hidat fölrobbantották. MILANO, márc. 26. A milanói | A paxisták fegyveres csapatokkal szinház ellen elkövetett bombámé- körülveszik és lerombol'ák a munrénylet sebesültjeinek számát eddig kásotlhonokat. még nem lehetett pon o>an megálla- RÓMA, márc. 26 Giolitti miniszpitani. Az elmúlt éjjel a sebesültek | lerelnök gyorsvonata ellen Livorno A kisgazdapárt belügyi BUDAPEST, márc 26. (Saj. tud.) A kisgazdapárt — A Nap információba sjerint — nem venné jénéven Telekitől, ha a belügyi tárca betöltésénél a pártot különleges helyzet elé állítaná. A kisgazdapárt nem vitatja el a miniszterelnöknek azt a jogát, hogy maga válassza meg a minisztertársait, ha azonban a ninisiterelnök csakugyan a pártnak akarja adr.i a belügyi tárcát, akkor neki is érdeke, hogy olyan személy közül tizenhárom meghalt. A halottak száma ezzel húszon felülre emelkedett. TURIN, márc. 26. Egész Olaszország forrong, különösen a felsőolaszországi ipari centrumokban, ahol napról-napra nő az izgatottság. Egymást érik mindenütt a bombamerényletek és fegyveres utcai harcok. állomás közvetlen közeieben bombamerényletet követtek el. A bombát a hid előtt helyezték cl s fölrobbanásakor a hidat teljesen elpusztította. A vonat nem serült meg különösebben, Giolitti ner.i is volt a vonaton, mert már előzőleg figyelmeztették a merényletre és az utánajövó vonaton utazott el. wí^iwaiwiwá)^ A jövő szociális állama. SZEOED, március 26. (S. C.) A szociális tudományok régebbi művelői — ahányan, annyiféleképpen — elméletben kiépítették a maguk szociális államát. Plató Államában épp ugy megtaláljuk a képzeletbeli társadalmi rendet, mint Morus Tamás Utópiájában. Plató szociális jövő-állama istenek és istenfiak számára terveződött, Morus Tamás Utópiája pedig vallásos alapokon áll, — mindkét elmélet olyan, melyet mai szocialistáink semmi esetre sem tehetnek, de nem is tesznek a magukévá. A szocialisztikus, sőt konimunisztikus társadalmi renddel már sokat kísérleteztek: próbálkoztak vele itt is, ott is. Amerikában, a Jowa államban fekvő hét Amana községben például senkinek sincs semmi birtoka, mert minden a közösségé : a 10.000 hektár értékes föld épp ugy, mint a virágzó ipartelepek, házak, berendezések, egyszóval minden. Amana nem más, mint szociális állam, miután itt gyakorlatban keresztülvitték azt az elvet, mely a szocializmus lényegét alkotja: a termelő eszközök közös birtokát, sőt kommunisztikus karaktere is van ennek a kis államnak, amennyiben a fogyasztást is egyöntetű elvek szerint rendezték be. Dí van egy sajátossága ennek a kis államnak, amely sajátosság egyszersmind a magyarázata is annak, hogy ez a közület imma. 80 éve fennáll. És ez az állam határozottan vallásos karaktere. Az amaniták vallásos szekta volt, mely 1844-ben Metz Keresztély ácsmester vezetése alatt kivándorolt Amerikába s fanatikus hittel a szegénységével szolgálja az Istent. A legszigorúbb fegyelem, u magunk teljes alárendelése, az egyéni szabadság . legmesszebbmenő cinyomottsága, szóval mindaz, ami a szocialisztikus társadalmi rendnek alapvető feltétele, eddig csupán az olyan vallásos fanatikusoknak volt elviselhető, akik lelkük údvösségeért a legsúlyosabb áldozatokat készek meghozni a földön. Ebből magyarázható, hogy minden szociális ós kommunisztikus kísérlet, mely a vallásos alapot nélkülözte, mint Owen, Fourier, Cabet alapításai, rövid idő multán csődöt mondott, ellenben a vallásos és kommunisztikus közületek nagy számban léteznek ma is, mint az 1787-ben alapított Shaker község, az 1803-ban egyesült Rappisták, vagy az 1817 óta fennálló Zoarista-közü'et. A modern szocializmus tudományos művelői Morus Tamás legkisebb részletekig kidolgozott fantasztikus államát bizonyos tekintetekben nevetségesnek is találják és egészében elvetik. Viszont azonban nem rajzoljak meg, még nagy és keretszerü kontúrokban sem, a szociális állam és társadalom berendezését. 1893-ban a német Reichsrat egy ülésén, a belügyi költségvetés vitájánál felszólították a birodalmi gyűlés szociá!demokratáit, hogy ösmertessék meg itt, eg^sz Németország színe előtt, azt a szocialisztikus jovő-államot, amelynek megvalósítására törekszenek. A német parlamentben ülő tekintélyes és képzett szocialista képviselők csak általánosságban feleltek erre a felszólításra: kritizálták az adott viszonyokat és elmondották azokat az alapeszméket, melyen a jövő szociális állama fel fog épülni, — de közelebbi, strukturát tükiüző képet arról adni nem tudtak. És ez tulajdonképpen nem is csoda. Az a tudomány, mely a förtétulmi materializmus elvén, a materialisztikus t-zükségszeriiségek elvi a'apján áll, csak annyit állapit meg, hogy átalakulási folyamat eredménye a mindenkori társadalmi rend, mely azután a fejlődés tendenciái szerint alakul ki olyanná, aminőnek a. ma•erialisztikus szükségszerűség azt for-rálni kivánja. Engels ennek kifejezést ts adott, amikor a következőket mondotta: .Azelőtt az volt a cél, hogy valaki kitalálja a társadalmi berendezkedésnek valami uj, tökéletesebb tormáját, amelyet azután kívülről, propaganda utján, példaszerű kísérletekkel oktrojáljanak a társadalomra. Pedig ezek az uj szociális rendszerek már eleve az utópia átkát viselik s minél aprólékosabb részletekkel foglalkoznak, annál inkább a fantasztikum pókhálószövetéve válnak-. Addig, amig a szociális berendezkedés csak jámbor óhaj volt, addig jogos volt a kérdés, hogy minő is az? De az a tudomány, amely a szocializmusban kikerülhetetlen fejlődés-lépcsőt lát, az egyebet, mint a szociális állam alapvető eszméit, egyelőre még nem is láthat. Ezért van azután az is, hogy a szociális irodalomban időnkint fel-felbukkanó s a jövő szociális államát részleteiben1 feltáró munkákról a szociáldemokrata-párt azonnal kijelenti, hogy azok szerzőjük magántanulmányai. A jövő szociális államának legfontosabb két feladata a termelés szervezése és a termékek szétosztása. Mindkét feladat olyan nehéz és bonyolult probléma, hogy annak kialakulását, berendezését, összeegyeztetését a mai társadalmi viszonyok kaptafájára huzn: nem lehet és másképpen azt el nem képzelhetjük, minthogy a történelmi materializmusnak sokszor hivatkozott szükségszerűsége, amely ezt a szociális jövő-államot megteremti, a társadalmat a jövő állam berendezkedésének megfelelően már előbb) megformálja és megreformálja. A történelmi materializmus előbb az embereket fogja átgyúrni, — mielőtt ez nem történt meg, nem változik a társadalmi rend sem. Addig, amig d. a teljes átalakulás az emberlelkekben be nem állott, addig csak szociális érzésüek lehetünk, (amennyiben a humánus szót nem akarjuk használni). Azt a szociális államot, mely a tulajdonjogot a termelő eszközökre megszüntsti, mely az embert, az egyént akaratának szabadságától a közösség érdekében teljesen megfosztja, azt a szociális államot, mely az egyéni szorgalmat, tudást és tehetséget külön és nagyobb érvényesülésében megakadályozza, azt a mai ember, egyénisége tudatában, tehetsége ösmeretében, egészségesen fejlődött egoizmusában soha-soha nem engedi megalakulni és hogy az megalakulhasson, arra előbb át kell formálódnia a ma emberének a holnap emberévé, azzá, akiből az ego te'jesen és tökéletesen kiveszett s akit az övéhez és övéihez semmi makacs és akaratos szeretet nem fűz. A mai emberben hus és vér Shakespere Cymbeline drámájában deklamált az a gondolat: Pusztulna, veszne szorgalom s a rend, sikert ha ezzel cl nem érne ember. Dollár, Dinár, Lei, valamint az összes idegen pénzek beváltása és eladása. Tőzsdei megbízások Schatz Jenő bank- és árúb'zományos Kelemen-utca 5. sz. Telefon 16-83 734 lam mt W*BM»i7. . Hegedűs Bécsben tárgyal. áUDAPEST márc 2fi A Nap irja: Hegedűs Lóránt ptnzUgyjqiniszier ma reggel 8 óra 10 perckor Bécsbe utazott, hogy megkezdje a tárgyalást az Osztrák-Macyar Bank vezetőségével a bankjegylriadi* szétválasztásának kérdésében. ÉrtesoIévünk szerint a péniügyminiszter csütörtökön érkezik vissza bécsi útjáról. Kormányrendelet a kisbérietekről. BUDAPEST, márc 26. A hivatalos lap legközelebbi száma kó;li a mezőgazdasági kishaszonbérletekről és a legelőkről Kiadott uj kormányrendeletet. A rendelet kimondja, hoay a 20 katasztrális holdat meg nem haladó a/ok a bérletek, amelyek földmives-hadirokkantak, hadiözvegyek, vagv hadiárvák kezén vannak és 1922 március 31. előtt járnak le, az 1921—22. gazdasági év végéig meghosszabbíttatnak, ha az illető haszonbérlőnek 20 katasztrális földnél nigyo"»b sajat fMd^irtok* ri-»c«. Belvárosi Mozi TELEFON: jOS?* A budapesti Rotjal-flpollóvalegyidejűleg Szombat Vasárnap 26. 27 Szenzációs erejű drftmai esték! Hla Kati gyönyörűséges leánya: Éva Hatl a főszerepben, a zseniális Jse Hai| mesteri rendezésében: SZENT SZIMPLICIA Egy forró szerelem felséges regénye 6 felvonásban. Kisérd zeneszámok: 1. a) Reeves: Mexicoi románc; b)Tschaikowskv: Chanson triste ; c) Barbirolli: Valse lente. — 2. Wallace: Maritana nyitány. — 3. a) R. Wagner: Tannháuser (zarándok kar) operából; b) Doppler : Wanda operából Török ima és kardal. — 4. Kéler Béla: Templomavatás, ünnepi nyitány. — 5. Verdi: Rigoletto opera, nagy fantázia. — 5 Weber: Jubel owertura. A fUmrcvflben a humor és komikum mesterei: Kővári Gyula, Salamon Béla a Royal-Orfeum kitűnő komikusai és Krajnik Mária, a Royal-Orfeum kedves dizőze lépnek fel a legmulatságosabb szinpadi tréfákkal, kuplékkal és dalszámokkal. — A dalszámokat Caányi Mátyás zeneszerző kiséri. Rendes helyárak? Az előadások kezdete hétköznap fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Vasárnap fél 3, 4, háromnegyed 6, fél 8 és 9 órakor. Hülyét hétfőtől Onnnir Tolnia legújabb filmremeke: • A maharadzsa leMbt) tincseHat felvonásban. Tőzsde. A budapesti magánforgalom: Arany 20 frank 950. dollár 33J. líra 12, lei 4, kor. dinár 840. font 12 50. fr. frank 23, os*tr kor. 0'52. sokol 4 18. márka 508, rube' 145, sv. frank 48, lengyel márka 46. Irányzat: valuta szilárd. Dinár, Dollár, Lei,. mindennemű i« PÉNZEK vétele es eladása KAROLYI-UTCAI KROÓ BANK- ÉS VÁLTÓÜZLET I. ker, Károlyi-utca 2. és Feketesas-utca 8* sarok, volt Feketesas-kávéházzal szemben. PÉNZTÁRI ÓRA EOÉSZ NAP.
