Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-04 / 27. szám

Szeged, 1921 február 4. Ára 2 korona. Péntek. II. évt., 27. azám. . — -i. A Délvidék a magyarokéi A NŐVE Közművelődési Kör előadása. SZEGED, február 3. (Htját tuióstténktol.) Rendkívül nagy érdeklődés mellett tartotta meg a MOVE Közművelődési Kör keddi előadását, melyet a Délvidéki Ligával együttesen rendezett. A városháza közgyűlési terme ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Elsőnek Mikes Margit urleány mordta el nagy érzéssel és igen nagy hatást keltve Herczeg Ferencnek gyönyörű Iriedenta allegóriáját, „A rab mozdony "-t. Utána dr. Benisch Artúr igazgató, a Délvidéki Liga budapesti főtitkára, a nemzetiségi kérdésnek egyik légkiválóbb ismerője, tartott iüMidvígtg nagy figyelemmel hallgatott előadást a Délvidék nemzetiségi viszonyairól, kapcsolatban Szeged hivatásával. Bevezetésében sajnálattal állapítja meg, hogv á magyar társadalom az élszaktW Délvidék iránt nem értíeftlődik eléggé; ennek oka; hogy a délvidéki magyarság a magyarság tradícióiban nem foglal el jélentéktMye b helyet és mert a délvidéki magyarság kiig szolgáltatelt nagy elméket. Pedig ez a réndkivül rfagyértíkll terület mindenképen megérdemli Itttenziv érdeklfdéíünktt. A megszálló hatalmak kflzül szerbek igOTfél a legkevésbé helytállók. Az álfalíik eredetileg igényelt öt megye területén a ' lakosságnak ötödrészét se alkotják, intelligenciájuk nincs és asszimifálni nem tudnak: A kérdés legjobb mrgöldása lenne, ha a szlavóniai magyarokat és németeket a bácskai és bánáti szerbekkel kicserélnék, de a szerbék gazdasági okekból ragaszkodnak á területhez, rtWyrfc 200 éve a törökök elől mríiéknlwe bekönyörögték magukat. Az oláhok a Bánátban a Szeged VW^Kéröl leáramló magyarsággal szemben szintén egyre jobbcín visszaszorullak; a magyarok természetes szaporodási öfczörte nagyobb, mini az oláhoké. A természetes fejlődés rendkivtilkedvezctt a magyarságaik s retnélnilehet, hogy az idegen uralom erőszakossága sem fogja ezt megállíthatni. 'A szerb és oláh uralom, mint a kis műveltségű kisebbség zsarnoksága nélkülözi a természetes alatíof s ezftt épp u^y Ős&e ken onwnia, mint a rövidéletű' bolseviki zsivány rendszernek. A Délvidék mágvarsá-jának megérzésébtn, kuIfUrá)ának fejlesztéséheit, mint a múltban, a jövöben is Szegedé a vezérszerep. Az érdekes és világos •kfejtésü etfadés után Bordás Antal szavalta el Öyorjjyevics Jánosnak Bánit cimp költeményét, vtharos lelkesedést váltva ki a nagyszámú hallgatóságból. A kormányzópárt az üiésszak berekesztése ellen. — Az uj házszabályokat akarják előbb letárgyalni. — BUDAPEST, február 3. (Saját tudósítónktól.) Balla Aladár, sokorópátkai Szabó, Hencz Károly, Barta-Szabó József, Tegnap este Simonyi-Semadam I Gaúl Oaszton, Szilágyi Lajos, Sándor volt miniszterelnök vissza- ; Schandl Károly, Patacsy Dénes, érkezett a fővárosba és megjelent a kormányzispirti klubban, ahol tudomást szerveit a kormánynak arról a szándékáról, hogy ma cs*k farmális Ülést tartat t nemzetgyűléssel és beteícfcszSl "^z ülésézikoV. 'SimonyiSemadam kijelentette, hogy ehhez a naga részéről nem já"rul hozzál ENcnvezó véleményét a nagy számban egybegyűli; képviselők előtt nyomban ki is fejtette' és odakonkludált, hogy mindaddig, mig a nemzetgyűlés házszabályai tne^ali kotva nincsenek, semmiesetre sém tartja célszérflnek az 'ülésszák f>ezárását és áz űj ülésszak" megj&dtót. N 1 A jelenvolt képviselő^ magukévá tették Simonyi-áemada'm érveléséi és rögtönzött értekezleíet tariottakj amdyen nagyatádi' Szöbó^FénUtndndy és Belitska minisztereken kivül Rubinek Gyula, f>imonyi-Se~ madam Sándor,' Meskó Zoltán, Rassay Károly és Dömötör Mihály vettek részt. A jelenlevők egyértelműen elhatároztak, hogy sürgősen interveniálnak a kormánynál és a Ház elnökségénél a nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakának meghosszabbítása, illetve* továbbfolytatása iiánt, mindaddig 'áz fdttyorilip,' bifg az uj házszabályok el nem készülnek. Amennyiben pedig pz ülésszak berekesztését az esetleg már készen lévő kormányzói kézirat következtében megakadályozni nem lehetne, elhatározták, hogy a ma esti pártértekezlet elé határozati javaslatot terjesztenek, melyben az) köve eiik, hogy az uj ülésszak napirendjére az einökség minden más tárgy félretételével, haladéktalanul a házszabályok tárgyalását tűzze ki. A határozati javaslat megszövegezésével Hencz Károlyt és Simonyi-Semadam Sándort bízták meg és az indítványt Simonyi-Semadam fogja beterjeszteni. Ferdinándy belügyminiszter leirat^ a zalai hafároz^t megsemmisítéséről. SZEGED, február 3. (Saját tudósítónktól.) Ferdinándy Gyula belügyminiszter — mmi Ismefétes '— megsemtnlsltette'Zila vármegye tötVértyhaiósági bizottságának azt a határozatát, melyben a' nemzetgyűlés tevékenységét kritizálva, a munkaképtelenség jelzőjével bélyegezte meg az ország törvényhozó testületét. Több Oldalról azzal vádolták meg a belügyminisz{ert, hogy ezzel a csclekttiei'éve! berfvajko'zott 4 a vármegyék áuíonóm jogaiba" és ebért most á belflgymii niszfer leiratot intézett a vármegyékhez, melyben magyarázza az eljárását. Az érdekes leiratban többek J^>zt a következőket mondja: — Amikor a destrujttiv elemek rombdiásal követkéitébéh a biztos megsemmisülés útjára került nemzet öntudatra ébredt, az u. n. proletárdiktatúra bukása ulán közmeggyőződéssé vált, hogy egységessé, erőteljessé kell tömöríteni és minden romboló törekvéssel szemben sikeres ellenállásra kell szervezni a társadalmat. Nem volf nézeteltérés abban, hogy e nagy feladatra 'való szervezkedésnek előfeltétele a törvényes tekintély uralmának helyreállítása. Erre az egyedül Célravezető elvi álláspontra helyezkedelt a nemzet akaratából összegyűlt nemzetgyűlés is az 1920. 1. t.-c. megalkotásában, amely kimondja, hogy a törvényhozó hatalmat egyedül a nemzetgyűlés gyakorolja, amely a magyar állam szuverénitásának törvényes képvíseléte. — Sajnálattal kellett tapasztalnóm, hogy a tekintély és a felsőbbség elvet olyan helyről érte sérelém, amelyben az állami főhaialom szervei mindenkor a legerősebb támaszt birták. Egyik vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis kimondotta, hogy a nemzetgyűlés hivaiásán^k megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadását előmozdítani nem tudja. Ez a közgyűlési határozat a törvényhozó hatalomnak szuverenitását érinti, a nemzetgyűlést tekintélyében sérti és ezáltal a közvéleményben megingatni törekszik azt á tiszteletet, amellyel minden állampolgár a nemzetgj üléssel szemben viseltetni tartozik. Ezt a közgyűlési határozatot kénytelen voltam megsemmisíteni azzal az indokolással, hogy a törvényhatéságnak nincs joga arra hogy a nemzetgyűlést, a magyar állam szuverénitisának -ezidei törvényes képvleéletét hivatásának gyako; lására képtelennek nyilván itaa \ és azáltal a nemzetgyűlés tekintélyét aláássa. Ezzel nem akarom kétségbevonni a törvényhatóságok azon |0gát. hogy a nemzelgyüléa elé kerülő kö/.kérdésekbe állást foglaljanik, vagy hogy lörvényjavaslatokkal szemben megeyózódéstikneV, felfogásuknak.ktfejeztlst adjanak és ezáltal alkotmányos jogaikat a közvélemény fellelkesitesére, az országos közhangulat ébrentartására gyakorolják. — Sőt még súlyt helyezek arra, hogy ma, amikor a királyi hatalom gyakorlása és az országgyűlés működős; szünetei és ideiglenesen a törvényhozó hatóimat az egy kamarából álló nemzeigyülés gyakorolja, a törvényhatóságok közjogi hatáskörük korlátain belül a nemzetgyűlési tárgyaláa elé kerülő kérdésekkel minél alaposabban foglalkozzanak, mert ha állandóén tárgyilagos figyelemre méltatják az országos közügyeket, Jobjekttv bírálatot gyakorolnak a közkérdések felett, tt a nemzet nagy ügyének htegbec>ülhehetetlcn szolgátatokat * tehet. Arra kérem tehát a törvényhatóságoké', amelyek a múltban'is az alkotmány legfőbb erősségei voltak, hogy minden fontosabb országos kérdésben — a kicsinyes szempontokat félretéve — egyedül a nemzeti gondolat szem előtt tartásával, a tötvényes téklhtéty tiszteletével, komoly ék tárgyilagos hozzászólással, az alkotmányos keretek között mozgó bírálattal és a helyi viszonyók közvetlen ismeretén alapuló életrevaló eszmékkel szolgálják a nemzet nagy és szent ügyét Debrecenben befejezték ' a vizsgálatot. BUDAPEST, febr. 3. (Saj. tud.) A debreceni templomgyalázás ügyében kiküldött bizottság befejezte a vizsgálatot. Meskó Zoltán államtitkár, aki a vizsgálat vezetésével volt megbízva, a következőket mondta a Virradat munkatársának: — Impresszióimról és a vizsgálatról még nem tettem jelentést a belügyminiszternek s mig ez meg nem történik, nem nyilatkozhatom. A nemzetgyűlésen sem számolhatok be addig a dologról, igy tehát holnapi felszólalásom valószínűleg elmarad. Terdinándy Gyula belügyminiszter a kővetkezőket mondta: "" —. Jelentést még nem kaptam, de annyit már mondható*, ltogjl'áz az éles' felekézelI Trtrc, * amdyrfll olf sokat irts!;' a fővárosi lapok, Deb're*ctínberf 'riincs meg. Meskó államtitkát' és Czövek rendörf,Őtáríácc1os"szeméiyes megjelenése igen tó hafásttett. CsitíriöHii - - V mii* BARRABA81. szenzációs kalandorregény és KJAX LINDER viharos derültséget fe|tfi bohózata a S*i>pt|enyi-|Nozjban. Az előadásod ^^^JTéraíor kezdődnek.