Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-15 / 37. szám

Szeged, 1921 február 15. ára 2 korona. Kedd, II. évf., 37. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: évr* «M kor. I N*ry«d«vrc1Mkor 300 ,. | Pfv brtri 50 „ Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; KOIcaey-ntca 6. • Telefon 1M4. Május elsején meglesz a bankjegykicserélés. 6t százalékos levonással a<ják ki az államjegyoket. BUDAPEST, febr. 14. (Saj. tud.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a bankjegyek kicseréléséről, valamint tervezett párisi útjáról a következőket mondotta : — A bankjegyek kicserélését május elsején fogom megkezdeni, ugy határoztam, hogy a bec-erélést a lehető legrövidebb idő alatt kell keresztül vinni. Az első hónapban csak bt százalék levonást fogok esz­közölni, a második hónapban már tizenöt százalékot, a harmadik hó­napban "pedig huszonöt százalékot szándékozom megállapítani. Azontúl nem lesz kicserélés, ugy, hogy aki a megállapított terminusokat elmu­lasztja, annak a pénze teljesen ér­téktelenné válik. A bankjegykicserélés előtt pénz­szükség teremtése igen fontos az uj pénz szempontjából. Én a pénz­szükseget csak átmenetinek terve­zem, amit az is bizonyít, hogy több pénzt nyomattam,' mint ami ma forgalomban van. Ha a kicserélés időpontja elérkezett és a pénzszűke folytán a bankok hozzám fordulnak, hogy segítsem ki őket pénzzava­rukból, azt fogom felelni, hogy hoz­zák el értékpapírjaikat, amelyekre nekik lombardkölcsönt adok. Ezzel azt is el fogom érni, hogy az én uj pénzem nem fedezetlen államjegy tesz, hanem részben fundált pénz­jegy. Ezzel megvalósítom az átmene­tet az államjegy és a bankjegy kö­zött. Az államjegyböl is bankjegy lesz, amelynek jósága felette áll az államjegyekének. — Húsvét után elmegyek Párisba, hogy a jóvátételi bizottságtól a pénz­ügyi követelések enyhítését kieszkö­zöljem. Bizom be.<ne, hogy ez sike­rülni fog, mert már két állammal sikerült megegyeznem, igy prece­densekre hivatkozhatom. wvwvwwwwwwwvwwvw Andrássy a kereszténypárt vezére. BUDAPEST, febr. 14. Az Uj Nemzedék irja: Megbízható forrás­ból azt az értesítést kaptuk, hogy gróf Andrássy Gyula még ma levél­ben jelenti be a kereszténypárthoz való csatlakozását!" Megkérdeztük a hír valódiságától gróf Andrássy Gyulát, aki a következőket mon­dotta : — A keresztény nemzeti egyesü­lés pártjához mindenesetre csatla­kozom. Hogy azonban belépésemet ma vagy holnap jelentem e be, mig nem bizonyos. Ma délután alakul meg az elnöki tanács. — Andrássy belép a kereszténypártba. — javaslatokat közős pártértekezleteken tárgyalják le. Téves az a hir, mintha az egyes képviselőknek a pártfegye­lem szempontjából kritika alá eső viselkedése szintén a közös párt­értekezlet elé kerülne. Ezeket az ügyeket mindegyik párt a saját ha­táskörében intézi el, amint az más­kép el sem képzelhető. A kisgazdapárt klubhelyiségében többen szóltak hozzá Gaál Gaszton alelnök nyilatkozatához és a követ­kező megjegyzéseket fűzték szavaihoz: — Hozzátennivalórk mindössze esik ÍZ, hogy még az is kétséges, vájjon az elnöki tanács ma meg tud-e alakulni, mert a keresztény párt mindaddig nem tudja elnökségét megválasztani, amig gróf Andrássy Gyula elhatározását nem ismeri. A páriran különben ugy tudjak, hogy Andrássy már is eltökélte magát a keresztény pártba való belépésre és ez már a napokban meg is fog törtémi. Ebben az esetben mint pártvezér fog szerepelni, a párt elnöke pedig Prohászka Ottokár lesz. BUDAPEST, február 14. (Saját tudósítónktól.) Gaál Gaszton a következőképpen nyilatkozott a politikai helyzetről a Hétfői Napló munkatársa előtt: - Ma, hétfCn délelőtt a mi pár­tunk intéző bizottsága ülést tart, amelyen az ujjáalakuló parlamenti bizottságokba kiküldendő tagokat fogja kijelölni. Délután 6 órára a miniszterelnökhöz vagyunk hivata­talosak, ahol tudomásom szerint az elnöki tanácsnak kellene megalakulnia. Ennek az elnöki tanácsnak az elnöke a miniszterelnök lesz, tagjai pedig a pártszövetségben résztvevő pártok elnökei és alelnökei. Az elnöki ta­nácsban részi fognak venni a mai disszidensek is, amennyiben külön párttá alakulnak, de valószínű, hogy ezek az urak valamelyik párthoz fognak csatlakozni. Az elnöki ta­nácsnak határozati joga nem lesz. A miniszterelnök nem fog a pártok­kal tárgyalni, hanem az elnöksé­gekkel, amelyek viszont pártjukkal lépnek érintkezésbe és ott intézik el A, förvény-az aktuális kérdéseket. . r, . .„ „Ha népem hü maradt volna" — Vilmos excsászár keserű kijelentései. — BÉCS, febr. 14 (M. T. I.) A ber­lini Vorvürts k('<zli az interjút, ame­lyet Vilmos volt császár a mult év őszén adott Amerongenben Peter­mayer holland újságírónak. A beszél­getés során a volt császár a követ­kező kijelentéseket tette: — Népem elárulta Istenét és el­árult engem a háború alatt. Gon­duskodtak erről a szociáldemokra­ták. Elsősorban ők viselik a felelős­séget. Minden német katonát, aki a háború alatt rövid szabadságra haza­tért, tervszerűen megrontottak. Soha­sem vesztettük volna el a háborút, ha népem hü maradt volna ön­magához. Megküzdöttünk volna az éhséggel és az ellenséggel és nem mentünk volna tönkre azért, hogy Amerika az ár.tánt oldalára állott. Németország árulása a maga halá­los ítéletét jelentette. Figyelje csak meg, miként ostorozza Isten az egész világot. Minden gonoszság elnyeri a földön a maga büntetését. — Ez a halál örök idCre szól ? — kérdezte a hírlapíró. — Ezt senkisem tudhatja, — fe­lelte a császár — csak a minden­ható Isten. A legközelebbi jövőtől nem sokat várok. A világ helyzete minden nappal sötétebb lesz. Soha­som volt olyan távol a békétől, mint ma. Az egész világ megtagadta Istenét. Huszonhat nehéz éven ke­resztül egymagam harcoltam azért, hogy népem szamára biztosítsam a békét, ekkor legjobb barátom ki­ütötte a béke kardját a kezemből. Sohasem akartam a háborut. Román gazdasági bizottság jön Budapestre. BUDAPEST, febr. 14. (Saj. tud.) Február 18-án egy héttagú román gazdasági bizottság érkezik Budapestre. A bizottság összes tagjai Magyar­ország ciszakadt részéből való románok. A bizottság azért jön Budapestre, hogy a békeszerződés kapcsán felmerült gazdasági kérdéseket inlézze el a magyar kormánnyal. Külön pártot alakítanak a disszidensek. BUDAPEST, febr. 14. (Saj. tud.) Minden ellenkező híreszteléssel szembúi beavatott helyről u?y értesülünk, hogy a dissz:denseK minden körülmények közt megtartják önállóságukat. A disszidens-csoport, mely gróf Bfthlen István körül tömörül, egyik páriba sem fog be.épni. Százmillió korona értékű nemes opált találtak az államkincstárban. — Hegedűs pénzügyminiszter ku­tatásának eredménye. — SZEGED, február 14. (Saját tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter sorba vizsgálja mostanában azokat az állami hivatalokat és intézeteket, ahol valami kis vagyonszaporulatot vél találni az állam számára. Meg­vizsgálta a magyar kir. államkincs­tárt is, amelyben nem várt kincsre akadt. Az ódon épület valamelyik zugában egy erős páncélzatú, porral lepett, hatalmas ládán akadt meg a szeme. A kincstár vezetői nem tud­tak felvilágosítást adni arról, hogy mi rejlik a ládában és a legtöbben régi okmányokat, vagy valami régi bir­tokperre fonatkozó aktákat sejtetlek benne. A pénzügyminiszter levétette a ládáról a zárakat és amikor kinyi­tották, az egyméter szélet láda szí­nültig tele volt halvány fényű nemes opállal. Egyik ékesebb volt, mint a másik. Hegedűs őrséget állíttatott a láda mellé és ezek jelenlétében meg­számláltatta annak tártalmát. Több ezerre rúgott a drágakövek száma, valamennyi Magyarországon termelt, valódi nemes opál. Hegedűs kiválasztotta a kövek közül a legnagyobb darabot és ugy intézkedett, hogy ezt a Nemzeti Muzeumnak adják. Ez a kő a világ legnagyobb nemes opál darabja. A többit egy Londonból érkezett szak­értővel becsültetie meg, aki a kövek értékét kerek 100 millió koronára taksálja. BUDAPEST, febr. 14. (Saj. tud.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a következőket mondotta az opálok értékesítéséről: — Sikerült egy londoni drágakő érdekeltséggel összeköttetésbe lepni, amely a magyar állami opálokat 100 millió koronáért vásárolja meg. A nyolcvanöt darab opál között van a világ legszebb és legnagyobb opálja, amit természetesen kiemeltem az e'­adásra kerülő mennyiségből és a Nemzeti Muzeumnak engedtem át. Ennek a kőnek az értékét a szak­értők kétmillió koronára becsülik. BUDAPEST, febr. 14. A Magyar Hírlap irja: A magyar államnak tudvalévőleg Veresvágáson opál­bányája volt, amelyet beszüntettek, amikor az opál kiment a divatból. Nyolcvanötezer darab opál megmaradt az államnak, amit félretettek. Amikor Hegedűs Lóránt átvette hivatalát, az aktívák közt megtalálta ezt. Érint­kezésbe lépett egy londoni drága­ságkő kereskedéssel és az opálkész­letet eladta s'ázmillió koronáért. Maüyasovszky Hona, Dara Worbert, Takács Ily, BoSváry Géza, León és Solymossy Sándor si^npelnek a SZECHENYI-MOZ3 mai müvészesijéri. Előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents