Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-09 / 6. szám

SZEOEO 2 Szeged, 1921 január 14 Szocializmus és az állam. SZEQEO, január 8. (S. C.) Rodbertus irta egy levelében: „A szociális kérdést majd egyszer a Hohenzollernek jelmondatának, a ragyogó suum cuique oltalma alatt és elve szerint fogják megoldani". A kiváló és befolyásos tudományos szocialisták egész sorát ismerjük, akik a szociális ujjászerveződést éppen a fennálló államhatalom segítségével kívánnák megteremteni. Azért találkozunk Rodbertusnak azzal a megállapításával is, hogy „csak az olyan állam oldhatja meg a szociális kérdést, mely katonai, egyházi és gazdasági eszközöknek teljes birtokában, ereje teljében áll fenn és semmi esetre sem egy olyan állam, mint a köztársasági Franciaország, mely nem más, mint megtévesztett individuumok káosza". Rodbertushoz hasonlóan Lassalle is az uralkodó állam segítségével kívánja a szocia izmust valóságba vinni. Mint Hegtl híve, aki az eszmék fejlődéi ére vezeti vissza a történelmi fejlődést, azt vallja, hogy az állameszmének kell, amennyiben azt helyesen fogják majd fel, a szociális bajokból a menekvés útjára vezetni az emberiséget. Lassalle szerint a burzsoázii állameszméje hamis, mert feladatát csak abban láijs, hogy az egyesek személyi szabadságát és tulajdonát megvédje. A jövő állameszméje azonban nagyobb és fer.költebb feladatokat tliz majd maga elé. Az államot Lassalle olyan „berendezkedésnek mondja, melyben az emberiség minden erénye valóra válhat" s a célja az, hogy mindazt a kulturát, amelyre az ember nem képes, igaz életre formálja. Megállapítja azt is, hogy a társadalom alsóbb rétegei, már tehetetlenségüknél fogva is, ösztönszetüleg az államban bizakodnak csupán. Fic/ife is az államra háriija azt a feladatot, hogy a társadalmat az igazságosság elve szerint alakítsa át. Egészen eltérően Ítélnek ebben a kérdésben Marx és Engels. Az ő felfogásuk szerint az állam gazdasági eredőkből termett s gazdasági átalakulás következtében semmisül majd meg. A kérdést ugy állítják bc, hogy az állam akkor keletkezett, amikor az ősi törzsalkotmány feloszlott. Ezt az átalakulást a gazdasági viszonyok idézték elő: a munkamegosztás. A munkamegosztásból viszont a társadalomnak csoportokra JJoszlása következett, amely csoportok állandó küzdelemben állanának .egymással, ha nem volna felettük olyan hatalom, mely az összeütközéseket korlatok közé szorítsa, ha nem formálódott volna ki az állam. Az állam a törzsszervezkedéstől abban különbözik, hogy elöször nem a verség, hanem a terület szerint osztja be azokat az egyedeket, akik hozzá tartoznak és másodszor abban, hogy megszervezte a közhatalmat. Ezt a gondolatmenetet Engels precizirozta : Megállapítja, ho<,y az áilam abból a szükségből keletkezeit, hogy az osztály-ellentéteket meg kellett fékezni, de ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a leghatalmasabb, a gazdaságilag uralkodó osztály érdeleit védelmezi meg az ellentétes érdekek ellenében. Ezért volt az ókon állam a rabszolgatartók állama, a feudális állam a nemesség szerve s a modern állam a tődének a bérmunkát kiuzsoráztató eszköze. Azután pedig megvonja a következtetést: miután az állam osztályálhm, tehát nem lehet tőle a társadaiom átformálását sem várni; ezt csak az az osztály viheti keresztül, amely ellen az állam a hatalmát gyakorolja s ez a társadalmi osztály a mi korunkban a munkásosztály. Marx és Engels szerint a jövőben egyáltalában nem lesz allam, hanem, miuián a termelés olyan lépésekkel halad a fejlődésben, oda fogunk érkezni, hogy szabad és | egyenjogú szövetkezésekbe tömörül nek a termelők, amelyek «erye.ződése az államgépezetet helyettesíteni fogja. Szinte érzékelhető a két tudományos, de szélsőséges szocialista igyekezete, mellyel az „állam" kitételét az ő utópisztikus jövő társadalmi rendjükből h küszöbölik. De csak a szó ellen harcolnak, azt nem tudják tagadni, hogy az általuk várt |övő társadalmi rend sein szükölködhetik közhatalom nélkül. Hogy ezt a szrrvezetet azután államnak kívánják-e nevezni, vagy egyébnek, az már igazán nem más, mint szavakon való lovjgolás. Apponyi szerint még békésen oldható meg a nyugatmagyarországi kérdés. BUDAPEST, jan. 8. Az Est irja: Gróf Apponyi Albertet tegnap délután meglátogatta Teleki Pál miniszterelnök és mintegy 2 óra hoszszat tanácskozott vele az ötös tanácsnak Nyugatmagyarországra vonatkozó jegyzékéről. Apponyi munkatársunknak erről a következőket mondotta: — A jegyzék szószerinti tartalmának ismsrete annyiban enyhíti a helyzetet, hogy nyitva hagyja az ajtót ujabb megegyezésre, mert nem rövid időn belül teljesítendő követelményekről van szó. A francia sajtó egy részének megnyilatkozásából talán arra lehet következtetni, hogy kezdik belátni, milyen hiba a nagyhatalmak tanácsának ez az osztentativ közbelépése, mikor Ausztria és Magyarország között tárgyalások folvtak a függő kérdések egész koinplekszumáról. A békés megoldásnak és ennek folytán a kedélyek nyugalma helyreállításának egyedüli módia ez a direkt tárgyalás amely lehetőséget nyújt arra, hogy különböző természetű igények között bizonyos kielégítés jöjjön. létre. Hangsúlyozom, hogy van idő ezeknek a szempontoknak diplomáciai uton való érvényesítésére és igy van idő arra is, hogy azok a súlyos kormányzati hibák reparáltassanak, amelyek folytán a nyugatmagyarországi lakosság hangulata ma kevésbé kedvező, mint amilyen néhány hónappal ezelőtt volt. Mindezt még helyre lehet hozni, ha ugy a polgári, mint a katonai kormányzat élére ott az arra való férfiak helyeztetnek. Gratz Gusztáv a nyugatmagyarországi kérdésről BUDAPEST, jan. 7. Bécsi jelentés szerint egy újságíró beszélt Gratz Gusztávval, aki a következőket mondotta: — A nyugatmagyarországi kérdésben nem szabad elvesztenünk sem hidegvérünket és önuralmunkat, sem pedig a kérdés rendezésébe vetett hitünket. Nézetem szerint hiábavaló volna ugy az osztrák, mint a magyar részről, ha ezt a kérdést a többi döntő jelentőségű kérdésektől elkülönítve kezeinők. Nyugatma^yarország kérdése minden fontossága mellett csak egyike azoknak a kérdéseknek, melyeknek mikénti megoldásától Ausztriához való viszonyunk jövőbeni fejlődése függ. Meg vagyok győ?ődve arról, hogy Aubzlnával való tárgyalások szükségszerűen oda fognak vezetni, hogy végül is az összes kérdéseket egységesen fogjuk szemügyre venni. Nemcsak Magyarországnak, hanem Ausztriának is az esetben, ha a két államnak egymáshoz való viszonya tarthatatlanná válik, annyi veszíteni valója van, hogy az utolsó pillanatig keresni kell a megértés útjait. Mi a magunk részéről a lehetőség végső határáig el fogunk menni. Az ilyen ügyeket nem lehet elintézni befejezett tények felállításával, hanem keresni kell az utat, melyet csak Ausztriában mesterségesen csinált akadályok torlaszolnak el. Budapestre 12,000 korMegrendelhető Kárász-utca 15. az., II. udvar, ajtó 1. Teleionok: 808 és 765. Bérautó Erdei iboltjakrém és szappan a leghalásosabbbőrápolószerek Kapható a hid-utcal palimban és Vajda Imrt és Tsa drogériájában. VHRGR MIHÓILY gyárosnál Szeged ?20 Aradi-utca 4. Mindennomü Telefon 409. minaennomu kőtéláru, zsineg, zsák, ponyva és háló gyári áron kapható. HAVAS GYULA gépészmérnök, mechanikai, gép- .. javító és autogén-hegesztő üzem SZEGED, Fodor-utca 2. szám. Olaszország és a párisi honferencia. BÉCS, jan. 8. (M. T. 1. magánjelentése.) A Wiener Allgemeine Zeitung jelenti Rómából: Á párisi konferenciát azért halasztották január 19-re, hogy Giolitti is résztvehessen rajta. A konferencia tartamát háromnégy napra tervezik. Olaszország a koníferencián nehéz helyzetben van, mert a németekkel és a keleti kérdésben a franciákkal nincs egy véleményen. Lengyelországban zsidóminisztériumot állitanak tel. PÁRIS, jan. 8. (M. T. I. szikratávirata.) A krakói Nowydzienik távirato' közöl arról, hogy a lengyel kormány zsidóminisztérium felállítását tervezi. Az uj minisztérium felállításának költségvetését már megállapították. Szegedi kis tükör. Oiaszorazáfi utazás. SZEGED, január 8. Mondd nyájas olvasóm, jártál már Olaszországban ? Szép ott nagyon, de azért nem baj, ha nem is voltál g ne nézz a lírára, mely maga* most, mint déltájt a nap s maradj itt velem együtt egyelőre Szegeden. Egyébként Olaszország ugy lett ismét aktuális e tükörben, hogy az ünnep másodnapján, az egyik belvárosi kávéházban egy olm, egy valódi olasz ötlött a fülembe, igen, a fülembe, mert szemre csak ugy nézett kj, mini T», ó, vagy én, hanem olyan hango; volt és annyit beszélt kézzel, lábbal, hogy könnyű volt kitalálnom, hogy otaiz a lelkem. Itália strandjáról ideszármazott derék vívómesterünk már nem számit olasznak a hangok, rendek és karok tzinházi hipnotizőrje pedig alig mer néha-napján a Fodrából kijönni, mert nevetnek rajta. A kávéházi olaszom, mondom, valódi olasz. Egy asztalnál ült, mikor elíször megláttam őt és teát ivott, sok rummal. Vele szemben egy magyar ült, ki bejárta kétszer a világot és az olasz nyelvén is értett. Eleinte azt hitte nagyszámú hallgatósága, ho^y veszekszenek és a körülöttük lévő asztalok ki is ürültek — tosságból. Később azonban a sok elhat j zott Madonnáról és egyéb szólamokról de a sürü kézmozdulatokról is megállapítottuk, hogy itt csak barátságos eszmecseréről volt szó. Még valamivel később félkörben álltak körülöttük a kávéház vendégei és gyönyörködtek az olaszban, aki oda sem hederitve senkinek, darálta a sok szót. A hangja csak ugy visszhangzott a kávéházban: bizonyosan énekes. Tudniillik Olaszországban mindenld — énekes. Billiárdot is játszott, hevesen, helyes kritikai érzékkel, de a point-eket olas?.ul mondta be a magyar Írnoknak, upy, hogy a partit el is veszítette, aztán elment. Odajön hozzám egy pincér: Ez olasz volt. Mondom : Tényleg ? — Pssz, hát nem tetszett hallani. Minden második szavával a Madonnát emlegette. A LEGSZEBB ZOLA-REGÉNY FILMEN ! A zsákmány. FILMDRÁMA NÉGY FELVONÁSBAN. HÉTFŐN || SZERDÁN 10. KEDDEN 12. A Belvárosi Moziban. Lemondó képviselő. NYÍREGYHÁZA, jan. 8. Az elmúlt ünnepek során több helyen beszámolóbeszédet mondott kerületében Kállay András nemzetgyűlési képviselő, akit szeptemberben választottak meg pártonkívüli kisg«zdaprogrammal. Kállay beszámolóbeszédében mindenütt bejelentette választóinak, hogy lemond képviselői mandátumáról. Lemondását azzal indokolta, hogy nem képes mindenkinek ugy eleget tenni, mint ahogy szeretné. MÉGIS CSAK A BELVÁROSI MOZI ffiffl X X X X Legszebb, legjobb képei, legszebb zenéje és legolcsóbb helyárai vannakI X X X X