Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-27 / 21. szám

Sitgtd, 1921 jinuár 27. Ára 2 korona. CsfltBrtak. Il.tvl., 21.ii<m. rS ELÖPIZETÉSI ARAK: évre 609 kor. 1 H«tyedévr«150kor érr. 300 „ | Err hóra 5* Milyen lesz a nemzetgyűlés képe apártkeretek eltolódásaután? BUDAPEST, jan. 26, (Saj. tud.) Az Ernst—Szinrecsányi-féle akcióba tömörülő képviselők azon az állásponton vannak, hogyha ki i* válnak a kormányzópártbol, akkor is támogatniok kel! a kormányt. Haller István nagyon kevesedmagával azt tartja, hogy a kormányzópártból mindenáron és minél gyorsabban ki kell lépni. Bleyer Jakab volt miniszter amellett van, hogy ö és a nyugatmagyarországi képviselők azonnal csatlakozzanak Andrássyhoz. A negyedik csoport, a keresztényszocialista kép"iselöknek az a része, akik a szabad 1 irály választás elve alapján állanak. Ezeknek az a 'elfogásuk, hogy mindaddig, amíg a királykérdés, illetve az alkotmányjogi kérdések nincsenek elintézve, bentmaradnak a kormányzópártban. Ilyenformán statisztikát is állítottak egybe, hogyan alakul majd a nemzetgyűlés képe a pártkeretek eltolódása után. Eszerint, ha az Andrássy—Haller szövetség nem jön létse, Haller, Ernst és Huszár visszaállítják a régi keresztényszQCÍalistapártot, amelynek mintegy 30 tagja lesz. A Szmrecsányi—Beniczky— Bleyer-csoport, amely mindenáron szövetkezni akar Andrássyval, 19 tagot számlál. Huszonkettőre megy azoknak a keresztényszocialista képviselőknek a száma, akik a kormánypártban maradnak. Apponyi genfi előadása. BUDAPEST, jan. 26. Genfből jelenti a M. T. I. tudósítója: • Gróf Apponyi Altért előadásáról a genfi ;apok a következő részleteket írják: Az előadáson igen előkelő és nagyszámú közönség vett részt, amely rendkívül nagy figyelemmel hallgatta Apponyi fejtegetéseit. Az előadást Bcurgeaud, a genfi egyetem történelmi tanára vezette be, aki szívélyes szavakban üdvözölte Apponyit és felkérte az előadás megtartására. Ai előadás befejezte után a közönség viharos lelkesedéssel ünnepelte Apponyit. Az előadás rendkívül mély benyomást tett. Falliquet egyetemi rektor a genfi egyetem nevében köszönetet mondott az előadónak és hangoztatta, hogy Genf mindig meghallgatja Magyarország kívánságait és rokonszenvvel kiséri a magyarok sorsát. A Revue de Gcneve, Svájc legtekintélyesebb revüje, teljes terjedelmében fogja közölni Apponyi előadását. Harding a magyarokhoz. BUDAPEST, jan. 26. (Saj. tud) A Clevelandban megjelenő Szabadság most ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Ebb^l az alkalomból kérdést intézett az Egyesült Államok elnökéhez, mi a véleménye a magyarokról általában és az Amerikában élő magyarokról különrisen. Harding a következőképen nyilatkozott: — Akikben magyar vér csörgedez és a mi országunkban élnek, azokra háramlik annak a vezetőszerepnek a feladata, hogy külföldről jöit véreiket, ai uj bevándorlókat bevezessék Amerikába. Amerika elvárja öszszes poharaitól, hogy az amerikai politikai intézményekkel kapcsolatosan faji-, vallási- és osztályellentéteket ne ismerjen. Viszont Amerikának sem szabad figyelembe vennie az ellentéteket az egyének polgári nnvoliának meijállapifes.iban. Csakis ezzel a gondolattal, annak végrehajtásával a belőle származó előnyök erejénél fogva lesz Amerika a jövőben is az öszszss érdekek egybekapcsolásának és az előjogoktól mentes viszonyoknak az országa. Az én véleményem: Amerika az első! i. (.. : .Jatía.Nyugatmagyarország ügye az osztrák nemzeti tanácsban. BÉCS, jan. 26. A M.T. I. jelenti: A nemzeti tanács tegnapi ülésén Zeidler képviselő beterjesztette az alkotmánybizottság jelentését Nyugatmagyarországról, a szövetségnek önálló és egyenjogú országának helyzetéről és ideiglenes berendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozóan. A jelentés dr. Gratz magyar külügyminiszter beszédével foglalkozik. Kijelenti, hogy Ausztriára csak a trianoni békeszerződés világos szavai mértékadók. Zsarolásnak minősitik Gratz azon kijelentését, amely szerint, ha nem győz a jobb belátás, szerencsétlen sors éri Ausztriát. Az előadó Gratz kijelentését mint arroganciát, visszautasítja. Az előadó a javaslat egyes rendelkezéseinek ismertetésével fejezi be beszédét. Parrer keresztényszocialista a Nyugatmagyarországon uralkodó viszonyokra, tiszüuralomra és jogfosztásra hivatkozva sürgeti az átcsatolást. Nyugatmagyarország népe nem tudja felfogni, miért késik ez olyan sokáig. Ausztriának nem is áll jogában Nyugatmagyarországról lemondani, mely a békeszerződés egyetlen aktív tétele. A Nyugatmagyarország elszakitása ellen tiltakozó és a nyugatmagyarországi képviselők által aláirt röpiratra vonatkozóan kijelenti, hogy ez nem autentikus. A képviselőket nem szabadválasztás, hsnem katonai presszió utján választották. A népszavazás követelésének kérdéséről kijelenti, hogy bár ez nem hazaárulás, de ennek előfeltétele, hogy a bekebelezést az ántánt hajtsa végre. Dr. Rennet szociáldemokrata hangsúlyozza, hogy a szociáldemokraták visszautasítanak minden annexiót, de Nyugatmagyarországgal nem idegen területet csatolnak Ausztriához és nem erőszakkal. Nyuyatinagyarország kérdése az európai demokráciának és társadalmi fejlődésnek kérdése. Nyugatmagyarország az előtt a kérdés elölt áll, hogy vagy a demokrata köztársaság, vagy a monarchia mellett foglaljon állást. Ausztria mindenesetre békét akar, ezért sem északon, sem délen nem kell stratégiai szempontokkal számolnia. Ha nyugati szomszédaink1- részéről is lenne erre garanciánk, ott sem kellene katonai szempontokat tekinteni. A magyar részről elhangzó fenyegetések alapján azonban jobb, természetesebb határok felállítását kell követelni. Dr. Mayr szövetségi kancellár bizonyítgatja, hogy Német-Ausztria mindenkor kitartott amellett, hogy Nyugatmagyarország bekebelezésének jogi és tényleges alapja csak a nép formálisan kifejezett akarata lehet. Ezért indítványozta, hogy az ántánt vezetése és ellenőrzése melleit rendezzenek népszavazást. A népszavazás az egesz területre vonatkozolt volna, amelyet Ausztria Nyugatmagyarországhoz tartozónak tekintett. Az osztrák delegáció, hogy eleget tegyen a cseh köztársaság ama óhajának, hogy ezt a vasutvonalat Jugoszláviába vezető korridornak tegyék meg, a vasútvonal nemzetközivé tételét indítványozta. Az ántánt azonban feleslegesnek tartotta a népszavazás elrendelését. Ebből kitűnik, hogy Mngyarország és Ausztria nem voltak pörbeli ellenfelek. Magyarországgal szemben az önrendelkezési jogért vívott harcában Ausztria mintegy Nyugatmagyarország jogi képviselője volt. Az ügy Ausztriára jogilag res judicata, erkölcsileg/.pedig lehetetlenné te. zi a vagy és mikéntről való tárgyalást, csupán lokális határbiztositásról lehet majd beszélni. A kormány szigorúan a saintgermainei szerződés álláspontján áll, amely egyezik a trianoni békeszerződessel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Baleset érte a budapest— szegedi légipostát. BUDAPEST, január 26. Hétfőn délután még mindig nagy szélvihar dühöngött Budapesten, de a rákosi repülőtérről a BudapestSzeged között közlekedő légiposta repülőgép az OÍ kánszerü időben mégis útra kelt A repülőgép fél 10 óra tájt Kecskemét felől érkezett, azonban ar erőteljes szélvihar elsodorta a gépet és a bennülök minden igyekezete odairányult, hogy a géppel nagyobb veszedelem elkerülésével leszállhassanak. A leereszkedés a szédítő magasságból elég simán ment, de mikor Urréten a göröngyös talajhoz ért a gép kereke, az orkán az egész gépet felkapta és felborította, ugy, hogy a propeller, a szárny és a motor darabokra tört. A repülőgép mindkét utasa megsebesült, Horváth pilóta a fején/ Zankó kiséré pedig a lábán szenvedett zuzódásokat. A tönkrement géppel a kár mintegy félmillió korona. Ausztria 170 millió dollár kölcsönt kap. BÉCS, jan. 26. A M. T. 1. jelenti: A párisi konferencia a tegnap elfogadott progiamjának megfelelöleg Ausztria kényes helyzetevei foglalkozott. A ma délelőtti ülésen a Legfelsőbb Tanácsnak több szövetséges szakértő tett jelentést. A Temps szerint a vita akörül a kérdés körül forfott, hogy honnan teremtsék elö azokat az eszközöket, amelyek Ausztria életképességének fentartására szükségesek. A szövetségesek megegyeztek abban, hogy Ausztriának a folyó évre 80 millió dollár kölcsönre van 1 szüksége. Ebbó> 60 millió élelmiszerre, 20 millió nyersanyagokra. A legközelebbi hetekben ezt ujabb kölcsönök fogják követni, melyeknek összegét 170 millió dollárra irányozzák elő. Elhatározták a tanácskozáson, hogy Olaszország ki fogja vonni csapatait Ausztriából. Keresik Jellinek Mortont. BUDAPEST, jan. 26. fellinek Morton több száz milliós sikkasztási és csalási ügytben a vizsgálóbíró már korábban befejezte a vizsgálatot. Értesülésünk szerint az ügyészségen Jetiinek Morton és társai ellen még a mult héten elkészítették a vádinditváhyt. amely most bent van az ügyészség elnökénél referálás alatt. A károsultak, akiket Jetiinek Morton körülbelül 200 millió korona erejéig csapott be, az elmúlt napokban értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy mindent megtesznek a sikkasztó kézrekeritésére. Több V lföldi magándetektívvállalattal érii.<k 4zésbe léptek és megbízást adtak Jelűnek hollétének kipuhatolására. rt ZÖLDSZmÖ ^ZÖRNYETtCí és az UZSORÁS (René Crestével) ^ökön először a SZÉCHENYI-MOZIBAN l Az eloadások y25, \\7 és 8 órakor kezdődnek.