Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-23 / 18. szám

szeoeo Szeged, 1921 januir 23 Operát Szegednek. SZEGED, január 22. (v. j.) A fővárosi lapok sorozato­san közölnek a Városi Szinház új­bóli bérbeadásának kérdésével kap­csolatos cikkeket. Arról van szó, hogy valamelyik „magán pályázó" kapja-e meg a szinház bérletét, vagy az állam Az érdekeltek és különö­sen a mai Városi Szinház kétszáz­ötven tagja, rettegve gondolnak arra az eshetőségre, hogy az államnak ité­!ik oda a színházat, mert ez esetben az operettszeinélyzet teljesen kenyér nélkül maradna s az operaénekesek közül is alig jutna egy-kettő szerző­déshez — Magyarországon. Az Opera- j háznak ugyanis van tagja bőven, akiket nem foglalkoztat az ö műso­rában, (mert nem ineri őket foglal­koztatni) a Városi Szinház pedig, melyet jövedelmező fióküzletnek, vagy legjobb esetben fiókintézetnek tekint, szóhoz juttatná ezeket a még föl nem ismert nagyságokat is. Mi pedig itt a vidéken, a végvá­ron, — és hogy szerénytelenek le­gyünk — e kulturállomáson, együtt­érzünk a Városi Szinház művészei­vel és azt reméljük, hogy az állam nem fogja megkapni fiókintézetnek a Városit. A mi szempontjaink egy kissé mégts túllépnek most a művé­szek kenyérkérdési perspektíváján és er" merésznek látszó fordulattal szeged városáról beszélünk az opera­kérdéssel kapcsolatban. A Városi Szinház ügye majd csak eldől vala­hogy, a fő mégis csak az, hogy Buda­pesten legalább két operaszínház legyen és mindegyik pályázónak megegyező e téren a programja. Volna azonban egy ötletünk, ami nem teljesen uj (ez is előnye), de annál jobban megszívlelendő. Hogy a drámai zene, az operai rr.üfai, mily nagy közönséget hódí­tott bzegeden, arra példa a tavalyi szini évad, melynek folyamán ötven operaelőadást tartott a szinház, tiz vagy tizenegy operával. Csak az tudja ezt a körülményt kellő figye­lemre méltatni, aki a vidéki városok színházi és művészi életét ismeri. Hogy az operának és általábanvéve a komoly zenének van közönsége Szegeden, arra élő példa, hogy ha­vonta átlag öt-hat hangverseny alkal­mából tölti meg a közönség a hang­versenytermeket. Városunk művészi vonatkozásban mindjobban fejlődik és ha Szeged végre megkapja az egyetemet, akkor igazán államérdekké válik, hogy a sokszáz egyetemi hallgató városunkban kulturális igé­nyeit is kielégíthesse, önként vető­dik tehát fel az ötlet, hogy nem le­hetne és kellene-e Szegeden egy ál­lamilag támogatott operaszínházát szervezni? Ha az állam ezt, vagy ehhez hasonló eszmét megvalósítana, a saját gazdasági érdekeit is szem előtt tarthatná, de egyszersmind el­dicsekedhetne azzal, hogy végre tett valami kézzelfoghatót a sokszor el­puffogtatott frázis: a magyar kultura érdekében. De ha az állam, holmi pályazatokon kívül továbbra sem tenne semmit sem a művészetért (és ez a valósJnü), ugy előbb-utóbb jön egy amerikai, vagy legjobb eset­ben magyar pénzember, aki fel­ismerve azjigazán önként adódó hely­zetet és olaszországi mintára fel­épiti Szegeden az elsőjmagyar vidéki operát. A szegedi színházat sem hagytuk figyelmen kivül, itt azonban egyelőre még az operettel is baj van; az operaprogramot illetöieg pedig leg­jobb esetben a várakozás álláspont­jára helyezhedhetünk. Végeredményé­ben pedig teljesen mindegy nekünk, hogy ki fogja az operák kultiválásá­nak tervét Szegeden megvalósítani. Az a fő, hogy inkább előbb, mint utóbb megvalósítsák' Küldöttségjárás a polgármesternél. Tanyaiak, rendőrök, vakok és gyufagyárosok kis éa nagy bajai. naayné ecsetelte az intézet sivár helyzetét, meiyet mostoha sorsában se az állam, se a város nem tekint magáénak. Anyagi helyzetük feljaví­tására, húsvét másodnapján a helyi előkelőségek bevonásával hangver­senyt akarnak rendezni, melynek tiszta jövedelmét a vakok helyzeté­nek feljavítására fogják fordítani. A polgármester megígérte, hogy alkalom adtán az államnál fog ez ügyben érintkezésbe lépni. Utánuk a „Szikra" gyufagyár ve­zérigazgatója és dr. Dobay Gyula, mint a gyár ügyésze, jelentek meg a polgármesternél és kérték, hogy a szerdai közgyűlésen hasson oda, hogy az építendő munkásakások kérdésében hozott eddigi tanácsi határozaton enyhítsenek. A tanács ugyanis 15 évre adta a város telkét az építendő munkáslakások céljaira, mig a gyárnak az a kívánsága, hogy, miután nem tudják, miként fog ez idő alatt a gyár üzeme fej­lődni, a telek felhasználási joga a gyár dolga legyen. Az ügyben a közgyűlés fog végérvényesen dön­teni. l£Az utolsó küldöttség a régi városi rendőröké volt, akiket Ferenczy Má­tyás kapitány vezetett a polgármes­ter elé. A rendőrség államosításával kapcsolatosan ugyanis ezt a kilenc régi városi rendőrbiztost sérelem érte, mert a fizetési osztályokba való sorozásoknál az alantas fiatal álla­mosított rendőrök az öreg városi rendőrök fölébe kerültek. A polgár­mester az érdekeltek meghallgatásá­val módot igyekszik találni arra, hogy a hiuságukban megbántott régi hü „cselédeit" valamely módon re­kompenzálják. \ ' SZEGED, január 22. (Saját tudósítónktól.) A\ég a szokásosnál is forgalma­sabb és eseményesebb napja volt ma dr. Somogyi Szilveszter polgár­mesternek. Reggel 9 órakor Magyar Péter gazdálkodó vezetése alatt az alsó­tanyai gazdák keresték fel küldött­ségileg a polgármestert. Elmondot­ták, hogy a gabonabeszolgáltatás kérdésével kapcsolatosan az az impressziójuk, hogy a rekvirálás bizony aligha lesz elkerülhető. De kérték, hogy ÍZ elrekvirált gabona helyett ne pénzbeli ellenszolgáltatást adjanak, hanem a gabona súlyának megfelelő mennyiségű korpát. So­mogyi polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy kérelmüket be­terjeszti a földmive^ésügyi és köz­élelmezési minisztériumokhoz, to­vábbá a GOK kirendeltségéhez és az- Áruforgalmi Részvénytársasághoz. Reméli a polgármester, hogy a négy intervenció egyikének lesz némi eredménye. Katona Ferenc gazda vezette a polgármester elé a második alsó­tanyai deputációt. Ezek a járlat­irás ügyében kértek módosításokat. Kétféle érdek fűződik ehhez a kér­déshez. Az egyik érdekcsoport azt kívánná, hogy a belső domaszéki iskolánál, a másik pedig, hogy a zöldfás iskolánál történjen a járlat­irás. Itt 10—12 kilométeres út­vonal megtakarításáról van szó és a polgármester megígérte nekik, hogy ki fogja az ügyet vizsgálni és leg­jobb belátása szerint fog intézkedni. A tanyaiak után már a déli órák­ban kereste fel a polgármestert az ujszegedi vakok intézetenek három­tagú küldöttsége. Bartuska altábor­Korzó-Buffet egész nap nyitva II (Széchenyi-tér, Korzó-Mozi ház.) Tih-Minh keverék!! Kugler. Gerbeau, Suhajda, Suchard, Biró stb. csokolá­dék és csemegék. 28 Kitűnő falatozó minden időben. érték után legjobban ruházkodhatunk I Uri divatcikkek legol­csóbb bevásárlási forrása Vajda Farkas R.-T. cég KSIcseu-utca3., Roqal-szálloda mellett. Nem töltik be a bécsi követséget. BUDAPEST, jan. 22. (Saj. tud.) Az a hir, hogy Popovics Sándor v. b. 1.1., az Osztrák-Magyar Bank volt kormányzója lesz bécsi követünk, tévedésen alapult. Egyelőre nem töltik be a bécsi követséget s az ügyöket Maszirevics követségi taná­csos vezeti, az osztrákokkal folytatott gazdasági tárgyalásokat pedig maga Gratz Gusztáv külügyminiszter irá­nyítja. Budapc-tre 12,000 kor. Megrendelhető Kárász-atca 15. az., II. udvar, ajtó 1. Telefonok: 808 és 765. Bérautó" Hn**f!l-ti1íc árat fizetek ezflsttrl, norrioillb aranyért, krtllianio­kért, ezüst pénzekért 53 ékszerész és órás Kelemen-utca 7. sz. BOKOR Óriási többség szavazott Briandnak bizalmat. PÁRIS, jan. 22. A N. F. P. je­lenti Párisból: A kamara Briand miniszterelnöknek 475 szavazattal, t>8 ellenében bizalmat szavazott. Balla Aladár interpellál a cenzúra megszüntetéseért. BUDAPEST, jan. 22. (Saj. tud.) A kormányzópárt egy részében moz­galom indult meg a cenzúra eltör­lésére és a sajtószabadság teljes visszaállítására. A mozgalomnak Balla Aladár áil az élén, aki az este a következőket mondotta a Világ munkatársának : — Nem az alkotmány kérdése, nein a királykérdés a fontos, hanem az, hogy a magyar közvélemény szabadon me^ tudjon nyilatkozni. Addig, amíg cenzúra lesz, addig, amíg a iapok nem írhatják meg azt, amit akarnak, addig a külföld min­dig bizalmatlan lesz veit nk szem­ben, mert azt fogja hinni, hogy még mindig vannak titkolni valók. A nemzetgyűlés első ülésén interpel­lációt fogok beterjeszteni ebben 3% ügyben és barátaimmal nem fogunk nyugodni addig, amig a cenzúrát meg nem szünteti a kormány. kÓrzo-mozi Január hó 22. és 23-án, szombaton és vasárnap Tlfl-MINfl. I. rész. 6 felvonásban. 3 epizódban. Első epizód: A felejtés varázsitala. Második epizód: Két dráma az éjben. Harmadik epizód: A Circevilla rejtélye Főszerepben: RCflÉ CRESTÉ (JUDCXI. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Amerikától függ az osztrák kölcsön. PÁRIS, jan. 22. (M. T. I.) A francia és angol kormányok meg­egyeztek abban, hogy a Párisban hétfőn összeülő ántánt-konferencián nemzetközi akciót fognak indítvá­nyozni Ausztria javára. A 250 millió dolláros hitelszerződés tervének végrehajtása természetesen az Egye­sült-Államok részvételétől függ. Angol diplomata Ausztria Németországhoz való csatlakozása ellen. BUDAPEST, jan. 22. Anglia bécsi követe, Mr. Lindley következőkép nyilatkozott a Németországhoz való csatlakozás érdekében kifejtett moz­galomról: Nagyon sajnálatos jelen­ség, hogy ilyen erős mozgalom in­dult a csatlakozás érdekében. Nem gondolják meg, hocy a kérdésnek ilyen módon való kiélezése nemcsak a német kormányra nézve kényel­metlen, hanem az ántánt-hatalmakat is ellenségesen hangolhatja. Ausz­triának saját érdeke volna, hogy ezt a kérdést ne bolygassa. Egy mai estilap diplomáciai forrásból azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy az Ausztriának szánt hitei megszava­zása helyett Párisban most arról tárgyalnak, hogy az ántánt átveszi Ausztria gazdasági ügyeinek az in­tézését. Az átvételnél szem előtt akarják tartani, hogy Ausztria kultúr­állam s olyan formát keresnek amely megfelel Ausztria igényeinek. Rnrhorioni/Q ',,('us történet 6 felvonásban. Irta: Tenimore Cooper. Bemutatja a OUI Ildi lolljfd. Belvárosi Mozi 1921 január 28—30-ig, péntektől vasárnapig.

Next

/
Thumbnails
Contents