Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-06 / 5. szám

Sieged. 1921 január 6. Ára 2 korona. tt itt Csötörtöh, II. évf., 6. szánt ELŐFIZETÉSI ARAK: rtry <vre »C0 kor. I NegyedévreISOkor fél évre 300 ,. 1 Pjfy 50 „ Megjelenik nap l délután. SZLRKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. A miénk. SZ£üED, január 5. (cvsj Ny ugatmag/arország a miénk! Abban a rettenetfS tragédiában, me­lyei a veszteit háború reánk sza­kasztott, abban a sok meg nem ér­demelt szenvedésben, meilyel hazánk drága testének szétdarabolása a szi­vünkbe száitott, abban a szörnyű, elviselhetetlen nyomorúságban, mely­íl gazdasági leromlásunk sújtott: i reménytelenség vigasztalan tenge­rében ez az egy tudat nyújtott vi­gaszt. bizalnat, kitartást és " a jövőre, ez az egy tudat, hogy >Jt­rmgyarország a miénk. HiltünK ebben fanatikus hittel, reménykedtünk ebben törhetlen reménykedéssel, mert hittünk és re­ménykedtünk abban, hogy a hosszú közös történelmi mult u!án elszen­vedett közös tragédia végre-valahára megértövé, jóindulaiuvá változtatta Ausztriát. Ma ugy, fordult megint a kocka, hogy az ántánt irántunk való gonosz­indulatn ujabb csapással fenyegeti áliami létlehetőségünket; ujabb éj­szak, uj.ibb zsarolás a?, amit rajtunk elkövetnek, ujabb Golgota, ujabb Kálvária az, amelyre bennünket, a szégyen és nyomorúság keresztjét hordozó nártirnemzetet, rákényszeri­lenek. Hál meddig tart ez még ? Nem volt elég a szenvedésből és a nyo­morúságból ? Nem elég szerencsét­lt?ség borult már is reánk, akik nem tudunk megélni, akik Európa legákiottabb vidékin élve az éhség­gel, a hideggel, a ruhátlansággal, a teljes elkoldusodással vivjuk a világ legreménytelenebb harcát ? Eltépték tőlünk Bácskát és a Bá­nátot, elrabolták Erdélyt, el Fel­vidéket, a kéKlö Adriát is elvették ;ölünk — és most még Nyugat­nagyarországot is akarják. Nyugat­magyarországot, melynek minden lakosa, még az öreg póncühterek is, akik egy szót sem tudnak a nyel­vünkön, büszkén vallja magát ma­gyarnak. Nyv^atmagyarországot, melynek egyszerű fftldmivesei leg­több dolgot adtak a voiöc hóhér Szamuelly gyalázatos halálvonatának , egyszerű, németajkú magyarok, akik­Bek SZÍVÓS, rettenthetem ellenkezése, bár százakra megy a Képfegyverrel összelőtt, útszéli fákra felakasztott vértanúik szama, jóformán az orosz­lánrészt végezte el a proletár uralom megdöntésének nagy munkádból. Miért ily szörnyű mód kíméletlen velünk szemben az ántánt ? Önkén­telenül is az a gondolat merül fel bennünk, hogy ennek a gyűlöletnek valami oka van, valami mélyebben •ekvő, rejtett és titkolt oka, amely immáron nem azonos azzal a felté­telezett s azelőt: kézenfekvő magya­rázattal, hogy bennünk a németek, a gyűlölt „boche"-ok természetes és oecsüleles szűvetségeset büntet­ték és gyöngítették. A kíméletlen­ségnek és gyűlölködésnek fokozot­tabb, erősebb mértékivel üidöznek ma bennünket, amikor már úgyis rettenetesen, iszonytatón elerőtleni­tettek. És ennek megokolására nem tudunk egyéb magyarázatot találni, mint azt, hogy az ántántban a mi mindenek ellenire elevennek, rugalmasnak és akcióra képesnek maradt természetes őserőnk aggodalmat és félelmet kelt. Minden ellenkező vélemény elle­nére, mely akár a rosszindulatból, akár gyávaságból fakadt, Magyar­ország ma Középeurópának talán legkonszoüdáltabb allama, amelynek hadi ikcióképsssége az Anteuskénl az anvaföidból erőre kapott nemzeti hadsereg révén Középeurópában leg­tekintélyesebb. Semmi más nem fáj az ánlántnak, mint ez, hogy ennek a szánalmas ország-torzónak kinőtt e^y karja, amellyel védheti magát, mert ez a kar fényes, tiszta, szep­lőtlen kardot markol: a hazájáért élni, küzdeni és meghalni kész Nemzeti Hadsereg karját. És mi még mindig hisszük és reméljük, hogy Nyugatmagyarország a miénk lesz, a miénk marad! Ausztria befejezett ténynek tekinti Nyugatmagyarország hozzácsatolását. A kormányzópárt bizalmas magyarországi kérdéssel. — tanácskozáson foglalkozott a nyugat­A kormányra bízták a Ház összehívását BUDAPEST, január 5. (Sujút tudúmtúnUúl.) Tegnap este a kormányzópárt Budapesten időző tagjainak egyrésze bizalmas megbeszélést tartott, melyen elhatározták, hogy felkérik a kor­mányt, hogy a súlyos külügyi és belpolitikai helyzetre való tekintettel a nemzetgyűlést mielőbb hívja össze. És mialatt a kormány tagjai a nyu­gatmagyarországi kérdés ügyében miniszteri tanácskozást tartottak, a kormányzópárt küldöttsége Meskó Zoltán, Maya János, Tary Béla és Orbók Attila megjelentek a Várban, hogy a miniszterelnök előtt tolmá­csolják a párt kérelmét. Gróf Teleki Pál miniszterelnök informálta a kép­viselőket a helyzetről, majd közölte, hogy a kormány tagjai este meg­jelennek a kormányzópárt helyisége­ben és az ügy minden fázisára ki­terjedő tájékoztatással szolgálnak. Este 7 órakor meg is jelentek a kabinet tagjai a párthelyiségben. A bizalmas tanácskozás tizenegy óráig tartott. Konferencia után Teleki mi­niszterelnök a ezeket mondotta: — Nem pártértekezletet tartottunk, hanem bizalmas megbeszélést arra való tekintettel, hogy a párt tagjá­nak tulnyomórésze ezidőszerint nem tartózkodik Budapesten. Így csak a Budapesten lévő tagokkal ismertet­tem bizalmasan a helyzetet, első­sorban a Nyugatmagyarországra vo­natkozó jegyzéket illetően. Mindenek­előtt megnyugtattam a képviselőket, hogy a jegyzék még meg sem érke­zeti. A jegyzék, értesüléseim szerint, arra vonatkozik, hogy a béke ér­vénybelépésekor fogja — nem Ausz­tria, hanem egy ántánt-bizottság — átvenni Ny agatmagyarországot és pedig a Sopronban székelő ántánt­bizottság. — A szövetségesek jegyzékét párisi követünknek átadták és Praz­novszky Iván megsürgönyözte nekem, nem a jegyzék szószerinti tartalmát, de a lényegéi. Szóról-szóra nem ismerem a szöveget, de tudom, hogy körülbelül mi van benne. Termé­szetesül informáltam a jvieniévő képviselőket a lépésekről, amelyeket mi, mint magyar kormány, tenni szándékozunk a jegyzekkel kapcso­latban, de az informálás a legszigo­rúbb titoktartás kötelessége mellett történ:, tekintettel arra, hogy kül­politikai természetű válaszoknál már csak az illem is azt hozza magával, hogy a címzett előbb kapja meg, mint a nyilvánosság. Aria a kérdésre, hogy gróf Ap­ponyi Albert hivatalos missziót is teljesít-e, amikor Párisba utazik, a miniszterelnök azt felelte, hogy Ap­ponyi mint a külügyi társaság társ­e'nöke megy Franciaországba. A megbeszélésen Rubinek Gyula indítványára elhatározták, hogy a kormányra bizzák: szükségesnek tanja t a Ház összehívását, vagy nem. A képviselők, akik nagy számban gyűltek össze, a miniszterelnök fej­tegetéseit megnyugvással vették tudo­másul. BUDAPEST, jan. 5. Több lapban az a hir jelent meg, hogy cseh csa­patok fognak megjelenni Nyugat­magyarországon. Ezt a hirt hivatalos helyen megcáfolják. BÉCS, jan. 5. Az osztrák kép­viselőház külügyi bizottsága szerdán délelőtt ülésí tart, melyen dr. Mayr kancellár tesz jelentést a nyugat­magyarországi kérdésről. Az osztrák kormány álláspontjáról a N. F. P. azt írja, hogy Ausztria Nyugat­magyarorszái? csatlakozását befejezet, ténynek tekinti, inert Ausztria nerr. mondhat ie a? egyetlen előnyről, melyet a békeszerződés neki nyújt. Vázsonyi még nem jön haza. BÉCS, jan. 5. Vázsonyi Viltnas tegnap délután fogadta a Bécs mel­letti Bádenben a budapesti demo­krata- és polgárpárt küldöttségét. Kedden este bankét volt, amelyen Vázsonyi kijelentette, hogy a leg­nagyobb örömmel akar az ország és a magyarság érdekében közremű­ködni, de azt az időpontot, hogy mikor tér viss/a, most még nem állapithatja meg. Noha nem tartozott a'szerepelni vágyók közé, amikor Svájcból visszatért, akkor is gróf Bethlen István, a szegedi kormány képviselője é-; báró Malcomes volt az, aki felkérte öt arra, hogy Ma­gyarország talprí'állitása érdekében térjen vissza az országba. Magyar­országon — úgymond — nem sza­bad sem osztály-, sem felekezeti politikát űzni. Magyarországon, amely a trianoni békeszerződés kö­vetkeztében minden nemzetiségét el­vesztette, nem szabad felvetni a zsidókérdést. Az Osztrák-Magyar Bank kommunistái. — A budapesti törvényszék ítélne. — BUDAPEST, jan. 5. Ma délelőtt hirde te ki a budapesti törvényszék az Osztrák-Magyar Bank kommuni­zálói és az ezzel kapcsolatos hejkefe­bünügy vádlottal előtt az ítéletet. Elítélték a következőket: Faragó Miksa 5 évi fegyház és 1500 korona pénzbüntetés. Varjas Elemér, a Haditermény volt tisztviselője 3 évi és 6 hónapi fegyház. Poór Gáspár mozdonyvezető, aki [ az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit i Lengyel és Faragó utasítására Cseh­szlovák felülbélyegzéssel látta el, 1 évi börtön. Kertész Henrik 5 évi börtön. özvegy Bárány Lajosné „Erzsi­kének hajkefére van szüksége" jel­igével Kertész Henriktől húszmillió koronái vett át megőrzés végett és azt rejtegette, orgazdaság miatt 4 évi bortön. Szamuelly György 4 évi börtön. Szamutlly Lajos ; évi fogház. Póth Márkus 2 éxi és 6 hónapi bortön. Gaál Rózsi o havi fogház. Lau Géza 3 évi és 6 hónapi börtön. Mahrer Pál 6 hónavi togház. Léderer Ignác 6 hónapi fogház. Szidversz Klára 4 hónapi fogház. Páczai Pál 2 évi bortön. Gosztonyi ivác 2 évi börtön. Az ítéletet Auer táblabíró hirdette to A legszebb olasz filmszinésznő, Franceska Bertim a FALANK5AG cimü udvari történetben lép fel a SZÉCHENYI-MOZIBAN í EUUuUnok kezdete pont 4, 6 é» 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents