Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-12 / 8. szám

Szeged. 1921 január 12 Ára 2 korona Szerda, 11. évf., 8. szám. Szegény mostohagyermek. SZEGED, január II. (cvs.) Ettől a fájó kérdéstől nem bírunk szab3dulni, — újra és újra az ajakunkra tóiul az, valahányszor jogtalanul megszállott területeinkről esik szó és valahányszor elfeledik ezt a mi külön, nagy szomorúsá­gunkat : a Tisza -Maros szögének bitorlott valtát, Újszeged s a többi virulón gazdag község jogtalan el­szakilottságát. Újra és újra az aja­kunkra tóiul a kérdés, miért kedve­sebb odafenn Baranya, Baja ennél a gazdaságilag rendkívül fontos és a honvédelem szempontjából is vitá­lisán szükséges területnél? Miért hangsúlyozzák annak a két terület­résznek hozzánk tartozóságát s feled­keznek meg Szeged város legmélyebb sérelméről, Szeged város gazdasági gondjainak egyik föokárót: Újszeged s a mögötte fekvő községeknek a jog és a békeszerződés ellenére való bitorlásáról? Miért? miért? Kérdé­sek, melyekre a válasz — ösmeretlen. Már csak azért is ösmeretlen, mert a józan ész és a számítani tudás mind azt irná elő, hogy ebben a csonka ország torzóban az aktivitást, 8 természetes és hivatott használó­képességet fokozni kellene. Ennek folytán pedig Szeged város nagysá­gának, gazdagságának és kulturális smyának emelése már nem csupán az érzelem, de az okszerűség és a r3i»on követelménye volna. Szegednek Újszegedre és a mö­götte fekvő községekre életbevágó szüksége van. Ennek a nagytömegű városnak feltétlenül érdeke, hogy az ellátási körzele teljesen meglegyen, mert különben nagycsomó mizériával kell küzdenie és ez a küzdelem annak az energiának a rovására megy, abból az energiából von L tetemes ré.zt, amely energia különben a nemzeti újjáépítésen és a magyarság kultur­fö ínyének beszólásán működnék közre. Energiapocsékolás ez amely fényűzést pedig mi, szegény Csonka­Magyarország nem engedhetünk meg magunknak. Most is, hogy a Nyugatmagyar­országra vonatkozó ántántjegyzékie adandó válaszunkat tárgyalta a budapesti sajíó, hsngsulyuzva emlí­tették fel Pécsnek és Bajának hoz­zánk tartozását, de a Tisza—Maros szögéről a lapok nem tettek említést. Mi hisszük, sőt tudjuk, hogy ille­tékes helyen, hivatalosan ezt a mu­lasztást, Újszeged mellóié<ét, nem követték el, --de a sajtó mellő­zése mégis rendkívül fájó reánk, mert ösmerjük a nyomtaiott betii hatalmát és tudjuk, hogy U|szeged visszaszerzéséhez a sajtó állandó és hangsúlyozott kifogásolása szintén fefemesen hozrajárulhat, Mi, itt a vegeken, már többször felemeltük a szavunkat, de az oda­fenn, a közömbös Budapesten, vissz­hangot nem talált. Tehetne talán ebben a kérdésben a város vezető­sége is néhány lépést, akár hiva­talos megkeresés, akár magínkére­lem utján, hogy a pesti lapok Ba­rinya és Baja mellett ne feledkez­zenek meg Szeged város ifjú arájáról, a lombos, üde, harmatos Újszegedről, amely nemcsak nekünk kedves, kí­vánatos és vágyvavágyoM, de az ország szempontjából i> elsőrendűen szükségei Miértllegyen Újszeged mos­tohagyermeke a magyar sajtónak?! Párisban átadták a magyar válaszjegyzéket BUDAPEST, jan. 11. (Saj. tud.) Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar békedelegáció vezetője, a tegnapi nap folyamán átadta Leygues francia miniszterelnöknek, a nagykövetek tanácsa elnökének a magyar kormány válaszát a nyugatmagyarországi jegyzékre. A legvzék szövegét csak akkor hozhatja a magyar kormány nyilvánosságra, ha a francia kormány már közzételte. Imperialista tüntetés Németországban. — Qoltz pasa beszédet mondott Vilmos caáazár mellett. — BERLIN, jan. 11. (Saj. tud.) Halléban hétfőn von der Goltz tá­bornok a nemzeti néppárt gyűlésén beszámolót mondott, melynek során — miután konstantinápolyi szerepét tisztázni igyekezett — hevesen kifa­kadt a mostani kormány ellen. A minisztereket hazaárulóknak nevezte, mire több ember hangosan tiltako­zott. Goltz hivei a közbeszólókellen fordultak, airiból^/iagy verekedés Megindulnak a tárgyalások a magyar műkincsek visszaszerzésére. támadt. A verekedőket a teremből kiszorították és Goltz folytattá a beszédét, kijelentette, hogy a becsü­letes németek vissza fogják állítani a császárságot, a német ifjak pedig fogjanak fegyvert azok ellen, akik Németországot a sárba tiporták. Végül a gyűlésen résztvevők hűséget esküdtek a császárnak és az uralko­dót éltetve oszlottak szét. — Ausztriától visszaköveteljük BÉCS, jan. 11. (Saj. tud.) Január 12-én, szerdán rendkívül fontos tár­gyalás indul meg Bécsben a kül­ügyminisztérium képviselete utján Ausztria és Magyarország között. Magyarország részét követeli a mo­narchia mindama vagyontárgyaiból, amelyek közös tulajdont képeztek. A műkincseken és történelmi okmányo­kon kivül követeli Magyarország, hogy adják vissza neki a római magyar történelmi intézetet, a római Venezia-palotát, a veler cei magyar kiállítási palotát, a pá/isi magyar diszitő muzeum magyar szőnyeg­gyűjteményét, azokat a festményeket, amelyeket a sanfranciskói kiállításra küldött Magyarország, továbbá a jokohamai néprajzi gyűjteményt és végül a konstantinápolyi magyar intézet egész vagyonát. A tárgyalás a b^csí külügyminisztériumban veszi kezdeiét. Ez lesz a két állam közö t az első tárgyalás a közös vag>on felosztására vonatkozólag. Véglege­sen meg akarják oldani e kérdést és Magyarország arra törekszik, hogy a kérdések tgész komplexumát, beleértve a nyugaímagyarországi kérdést is, ezzel együit intézzék el. Az osztrák álláspont éppen ellen­kező. Az osztrák kormány azt tartja, hogy a nyugatmacyarországi kérdést külör keli tárgyalni, íiinek a likvi­a magyar nemzeti vagyont. dációhoz semmi köze. Azt hiszik, hogy a mostani tárgyalás alkalmával sikerülni fog egyezséget elérni. A tárgyaláson Magyarországot dr. Gratz Gusztáv bécst magyar követ, Nikkel osztálytanácsos,Sallay osztály­főnök, a bécsi magyar követség gazdasági szakértője és a likvidáció vezetője, továbbá Károlyi Árpád, a közös levéltár feje, Ausztriát Pa­tzauer miniszteri tanácsos és Werindi, az osztrák katonai likvidáció főnöke fogja képviselni. Mint osztrák rész­ről értesülünk, Magyarország köve­telése a mai pénzügyi viszonyok között közel hatvanmilliárd koronát tesz ki. Bülow herceg a német elnök­jelölt. BECS, jan. 11. (M. T. I. magán­jelentése.) A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: Az egyik berlini sajtóügynökség azt a hirt terjeszti, hogy bizonyos parlamenti körökben, főleg a német néppárt tagjai között erős pártja van annak a nézetnek, amely Bülow herceget jelölte elnökül. Bülow herceg állítólag m Í! elfogadta a jelölést. A herceg elnökjelöltségé­ről az utóbbi időben a francia lapok is ismételten közöltek jelentéseket. Hegedűs pénzügyminiszter nyilatkozata bécsi tárgyalásairól. BUDAPEST, jan. 11. Az Uj Nem­zedék munkatársának Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter bécsi tárgyalasairól a következőkép nyilatkozott : — Spitzmüllerrel, az Osztrák­Magyar Bank kormányzójával va!ó tanácskozásom elsősorban arra a kérdésre vonatkozik, hogy felállit­suk-e már az ónálló jegybankot, vagy az Osztrák-Magyar Bankkal kössünk egy évrejjolyan megállapo­dást, amilyen eddig is érvényes volt. — Ami a hadikölcsönt illeti, Magyarország a trianoni békeszerző­dés révén nem gyarapodott semmi­féle osztrák területtel és Ausztria fel­tétlenül köteles a Magyaroiszágon és magyar állampolgárok tulajdonában lévő hadikolcsön-kö;vények után ka­matot fizetni épp ugy, mint ez osztrák állampolgárok birtokában lévő állam­papírok után, ezzel szemben Mdgyar­szág csak akkor van kötelezve kamat fizetésre az Ausztriában levő magyar hadikölcsönök után, ha Ausztria ugyanabba a viszonylatba kerül hozzánk, mint Németország vagy Bulgária, vagyis h3 semmiféle ma­gyar területet nem igényfi. Pestvármegye a kormány ellen. BUDAPEST, jan. 11. A Magyar Hírlap irja: Szokatlan érdeklődés | közben nyitotta meg ma délelőtt TI órakor a magyar Hiszekeggyel Preszly Elemér, Pestvármegye főispánja a vármegye közönségének rendes köz­gyűlését. Nagy izgalommal hallgatta végig a közgyűlés dr. Erdélyi Lerán­tott, aki felolvasta Zalavármegye is­meretes á iratát, amelyben a megye megállapítja a nemzetgyűlés munka­képtelenségét. Erdélyi a választ­mány nevében indítványozza, hogy mivel a mai idők nem alkalmasak az ilyen ügyben való állásfoglalásra, a közgyűlés egyszerűen verye tudo­másul az átiratot. Patay TÍbor volt főispán azt indítványozta, hogy a közgyűlés ne csak csatlakozzék Zala vármegye átiratához, hanem tiltakoz­zék is a belügyminiszter eljárása ellen, aki megsérti a vármegyék jo­gait. A közgyűlés egyhangúlag hoz­zájárult Patay javaslatához. Ágoston Péter pörujitást kér. BUDAPEST. jan.il. (Saj. tud.) A mai napon Ágoston Péter a gyűjtő­fogház igazgatósága uiján terjedel­mes levelel intézett védőjéhez, dr. Újlaki ügyvédhez, amelyben kéri, hogy perújítással éljen. Teljesen ártatlannak érzi magát, ő soha semmiféle halálos iiciet hozatalában nem vett részt és ilyenhez hozzá nem járult. Erre vonalko/.óan kén több Bécsben lévő tanú kihallgatását. SER 6 felvonásos filmregény, a főszerepben Fern Andrával és a MEXIKÓI SZERELEM, amerikai burleszk-film, bemutatja a SZÉCHENYI-MOZI Az eladások 7,5, vj es 8 crakor ke:döftek, keddtől péntekig, január ll-14-ig. CSAK 16 ÍVEN FELÜLIEKNEK!

Next

/
Thumbnails
Contents