Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-03 / 92. szám

SZEOED Szeged, 1920 december 10. Megalakult a Magyar Rendpárt. BUDAPEST, december 2. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi napon meglehetős csendben uj politikai párt alakult Budapesten: a Magyar Rendpárt. Az alakuló-ülést délután 4 órakor tartották meg az Egyetem-utcai Károlyi-palotában s azon mintegy százan jelentek meg, nagyobbára ismert nevek. Olt voltak: Bolgár Ferenc, Grecsák Károly volt igazságügyminiszter. Lers Vilmos nyugalmazott államtitkár, Tamássy Árpád és Hadffy Imre ny. tábornokok, Molnár Dezső ny. altábornagy és mások. A párt elnökévé Grecsák Károlyt választották. A pártalakulásról a Budapesti Tudósító a következő értesítést adta ki: A Magyar Rendpárt tegnap délután tartotta alakuló ülését, amelyet Bolgár Ferenc nyitott meg. Fejtegette a pártalakulás szükségét és annak a törekvéseit. Utána Grecsák Károly szólalt fel. Hosszabb beszédben fejtegette az általános politikai helyzetet és ennek alapján oly pártalakulás szükségességét, amelyben a nemzetnek minden komoly erőtényezője, minden különleges érdeket félretéve, a legközelebbi jövő feladatainak megoldásara egyesülhet. Ismertette azon törekvéseket, amelyek teljesítését a párt célul tűzte ki, felhívta végül a pártot a szervezkedésre. Ezután Molnár Dezső nyug. altábornagy beszélt, majd több felszólalás után az egybegyűltek kimondták a párt megalakulását. Elnöknek választcdák Grecsák Károly nyugalmazott igazságügyminisztert, alelnökké gróf Wilczek Ferenc nyugalmazott főispánt, Molnár Dezső nyug. altábornagyot és ügyvezető elnökké ifj. Bolgár Ferenc nyug. főispánt. Választott végül az értekezlet Bolgár Ferenc nyug. államtitkár elnöklete alatt egy 25 tagból álló bizottságot, amire Grecsák Károly elnök az ülést bezárta. Belvárosi Mozi Telefon: J®^ » December December 7 KEDD Jfinl Jönt Góth-pár. Rőfösáruk kicsinyben és nagyban 437 Pongyolagyárban Kigyó-utca 1. sz., Keleti-palota. DECH KÁROLY 537 nrl azabó Kossuth Lajos-sugárut 10. szám (Nógrádi-láz) A felvidéki magyarok és tótok tiltakozása a cseh önkényuralom ellen. BUDAPEST, december 3. (Magyar Távirati Iroda ) Annak idején hirt adtunk róla, hogy a cseh köztársaságban élő nemzetiségek Karlsbadban megalapították a népszövetségi ligát. A ma ideérkezett Bohémia cimü lapból kitűnik, hogy a liga alakuló ülésén 714 kiküldött jelent meg a köztársaság minden részéből. Különösen feltűnt a szepesi német küldöttség, négy férfi és négy nő nemzeti viseletben. Korec, akitől a liga eszméje származik, üdvö lő beszédében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a liga válasz legyen a varseillesi és saint-germaini szerződésekre. Lodgemann képviselő beszédében kijelentette, hogy az uj béke nem más, mint országrablás és a népek önrendelkezéséről szó sincs. A csehek az urak, a többiek csak szolgák. Sörös magyarul szólott és tiltakozott a lehetetlen határok ellen, amelyeket a trianoni béke Magyarország számára megállapított. A Csehországnak itélt területeken az ősrégi magyar kultúrintézményeket kirabolták, a műemlékeket lerombolták. Ez ellen tiltakoztak nemcsak a magyarok, hanem a németek és tótok is. Ezután felolvasták a személyes megjelenésben megakadályozott dr. Turdy Jenő zsolnai ügyvéd beszédét, aki a tót kiküldöttek képviselőjeként szerepelt a szónokok listáján. Mi tótok is elégedetlenek vagyunk — irja Turdy — és csalódtunk is. Legfőbb óhajunk volt mindig és ma is a tót autonómia. Bár a magyarokkal ezer évig éltünk együtt barátságban és száz meg ezer módon kereskedelmileg, iparilag és vérrokonságilag voltunk velükösszeforrva, örömmel fogadtuk 1918-ban a beállott fordulatot, ünnepeltük a háború végét és azt hittük, hogy most már az igazi demokrácia fog uralkodni. Fájdalmasan látjuk, mint pusztul el, amit évszázadokon keresztül építettünk és amit elődeink szent hagyományként hagytak ránk. Mindenáron meg akarjuk védeni nemzeti érzésünket, Istenünket, becsületünket. Most pusztuljunk csak azért, hogy ezáltal a rokonnemzetiségek gyarapodjanak ? Soha! Dr. Kéler Gábor a szepességiek nevében nyújtott át emlékiratot. Az ülésen megállapították a liga választmányát is, amelybe a következő magyarok kerültek: gróf Szapáry, Rakovszky Iván, Vlasy Béla, Hevesi László, Bittó Dénes, dr. Aranyossy László, dr. Bakó Sándor, dr. Kéler Ivor, dr. Törköly József, dr. Grossz Sándor, dr. Both Tamás és Jánoska János. Pusztul a magyar agyagipar. Beszélgetés a kereskedelmi miniszter kiküldöttjével. SZEGED, december 2. (Saját tudósítónktól.) A napokban Szegedre érkezett Farkasházi Fischer Vilmos, az országosan ismert nevű agyagipari vándortanár, a kereskedelemügyi miniszter kiküldöttje, hogy tanulmányozza a szegedi agyagiparosok helyzetét. Ennek az érdekes, speciálisan magyar iparnak leglelkesebb apostola országos turnékat végez s korát meghazudtoló frisseséggel dolgozik, agitál az anyagipar talpraállitása érdekéten. Mert, sajnos, ez az iparágunk úgyszólván pusztulóban van. A neves tanárt fölkereste munkatársunk, hogy utjának eredményéről és tapasztalatairól egyetmást mondjon el. Készségesen állt rendelkezésünkre s azzal kezdte, hogy Szegeden már megfordult, még pedig 1911-ben, amikor itt tanfolyamot tartott és agyag ipari kiállítást is rendezett. A mai szegedi állapotokról ezeket mondotta: — Az átélt világháború szomorú változásokat idézett elő az egész magyar iparban, de legtöbbet az agyagipar szenvedett, amely pedig közvetlen a háború előtt a legbiztatóbb virágzásnak indult. Mig a háború előtt huszonhat edény- és kályhaiparos möködött Szegeden, ma alig tizen maradtak; a többi nagyrészben elesett, vagy nyersanyag hijában kénytelen volt mesterségét 'elhagyni. Csak az az egy momentum vigasztaló a jövőre nézve, hogy a megmaradt iparosok között találjuk a legtehetségesebbeket és technikailag a legképzettebbeket. — Sajnos, most számos hiányról kellett tudomást szereznem, amelyek miatt az itteni iparosok alig dolgozhatnak. Elsősorban a hiányzó tűzifa, aztán a nyersanyagok: máz, kaolin, fehér és zöld festék hiánya nehezednek bénitólag az agyagipar művelőire. A hiányok miatt a Kereskedelmi és Iparkamara révén a minisztériumhoz fordulok. A miniszteri kiküldött ezután elmondotta, hogy Szeged előtt Mezőtúron, Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen fordult meg. Utóbbi helyen van egy agyagipari raktár, amely százötven iparost foglalkoztatott. A románok azonban a raktár összes gépeit és motorjait elhurcolták s igy ma lehetetlen ott is dolgozni. Az igy kenyér nélkül maradt mesterek egyrésze most az ottani majolikagyár műhelyében dolgozik. A budapesti áruminta-vásáron Farkasházi tanár biztatására a pápaiak, tatatóvárosiak és a veszprémiek szerepeltek. A kiállított virágvázák és cserepek olyan általános tetszéssel találkoztak, ho>y rövid idő alatt többmilliós rendelést kaptak a kiállító iparosok. Sajnos, a rendelésnek nem tudtak eleget tenni s a szomorú magyar viszonyokat ez jellemzi legjobban. Farkasházi Fischer Vilmos tanár még egy-két napot tölt Szegeden, azután visszautazik a fővárosba, hogy tapasztalatairól illetékes helyen beszámoljon. ************************** AranyasszBBT Aranyasszony Aranyasszony AranyJön! H Jön! i Belvárosi Moziba Szegedi _kis tükör. Fényűzési adó a kávéházakban vagy: az a bizonyos kikcrckitts. SZEGED, december 2. December 1-én a fényűzési forgalmi »<vj bevonult a szegedi kávéházakba. A finnyfa vendég azonban jól körülnézett. mieUJ« egy lépést is tett volna, megállapított,; melyek az elsőrendű lokálok s csak ^ kat tisztelte meg becses megjelenését*. A fogyasztó-közönség eleinte idegenül né. zett a jövevényre, söt akadtak, akik t kávésok és vendégiösök ujabb emelt* formuláját látták benne, hamarosan ki. derült azonban, hogy ezúttal és kivétel* sen és egészen véletlenei és igazán nen tehetnek róla — nem a kávésok adóztat, tak, hanem az állam őmagassága. A részben vig, részben kedélyes, fe mindenképpen szomorú aktusból meg. tudtuk, hogy a vacsorára fogyasztott fehérkávé fényűzés, amit némi gondolkozó után meg is értettünk. Elvégre, ha ef) tisztviselőnek havi kilencszáz koronája van, abból vacsorára aligha telik a hat, illetőleg most már hét koronás kávéra. Hl mégis azt fogyaszt, akkor fényűző. Ez csak világos, még pedig sokkal világosabb mint a szegedi villany. De fényűzés a dominó is, vagy a sakk. És általában: fényűzés minden, amit előkelő helyiségbea fogyasztok vagy csinálok. És ez a sok tudás csak néhány koronába kerül. A főpincér ,Eladási bárcá'4 vesz e 6, fölirja a cehhet s hozzáadja a fényűzési adót Ezt két példányban gyakorolja, ami igen bő alkalmat nyújt arra, hogy a záróra rumlijában ne mindenki sóvárogjon a bárca után. Az adó: minden tíz korona fogyasztás után egy korona. De ha 10 korona 20 fillért fogyasztok, akkor már két koronával terhel meg az állán. Ez az a bizonyos kikerekités, amelyről egy izben már megemlékeznünk. Az állam példáján okulva, elhatároztam, hogy én is kikerekítek Rájöttem, hogy egy fekete után, ami négy korona, egy korom adó dukál; de két fekete után, ami nyolc korona, szin'én csak egy korona az adó. Azt mondtam tehát: főúr, majd holnap fizetek I Igy tanul a szegény ember az államtól kikerekíteni. Psgát. Szőrmék LEGOLCSÓBBAN KISS ÖDÖN szűcs- és szőrmeüzletében. Kárászutca 7. sz. (Földes-féle) ház félemeletén, feljárattal Wigner Testvérekhez. 492 cl3 a. el bármily használhatatlan ébreszt8, fali vagy zsebóra szerkezetét, melyeket alkatrész hiányában magas Sr Győri Béla müórás. Klauzál-tér 2. szám. 506 V V Tőrt aranyat, ezüstöt ma- | ] •• gas árban vásárolok. •• D'Annunziot kiverik Fiúméból. BÉCS, dec. 2. (M. T. I.) Rómából jelentik: A fiumei helyzet közeledik kibonyolitása telé. D'Annunzio elrendelte nz általános mozgósítást és a hadiáliapotot az interveniáló olasz csapatok ellen. Caviglia tábornok ezzel szemben léghajókról ledobott cédulákkal bejelentette Fiume szigora blokádját. D'Ar.Bunzionak mintegy 5000 embere van. A harc vége nert lehet más, mint D'Annunzio kapitulálása. 3