Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)
1920-12-17 / 103. szám
SZEOED A szegedi egyetem. SZEOED, december 16. Akkor, midőn Szeged szab. kir. város a menekült kolozsvári egyetemnek helyt ád, ezzel egyúttal pótolja azt a hiányt, hogy az ország második legnagyobb városa eddig minden főiskola nélkül volt. Reményt nyújt arra is, kogy a dolgok jobbrafordultával, a vendéglátás után sem esik el a vágyva várt főiskolától és a létesítendő szegedi egyetemmel az egyetemi városok sorába lép. Szegednek ebben a tekintetben tradíciója van; már 1883-ban mozgolódás történt az irányban, hogy az országnak Budapest után legnagyobb és legszebb városa egyúttal egyetemi székhely is legyen. A pozsonyi határszéli egyetem felállításakor pedig ezelőtt pár évvel erősen megnőttek a reményei és csupán az érdekelt köröknek Pozsony iránt táplált szimpátiája ütötte el jogos esélyétől. Szegedre igy csak ebben a szerencsétlen helyzetben, feldarabolásunk idején került a sor, a kolozsvári egyetem befogadása kapcsán. Ha valamely város egyetemi várossá lesz, ennek előnyös oldalát fejtegetni sem kell. Ez a körülmény az illető város érdeke és haszna. De a szegedi egyetem ma országos érdek. Az egyetemnek elhelyezése Szegeden további lépés az egészséges decentralizáció felé s kifelé az a tapasztalat, hogy ellentétben a Balkánnal, Magyarország vidéki városai is fejlődtek már annyira, hogy azokban az egyetem elhelyezése nem csupán pompa, hanem valóságos életszükséglet. Az egyetem életképességére vonatkozólag pedig, amit mai súlyos gondjaink közepette sokan kétségbe vonnak, azt kell megjegyeznünk, hogy az megszerezhető és fentartható, ha alkalmazkodik a reális élethez. Ami az egyetem hallgatóságát illeti, szivja fel azt abból a földmüvesosztályból, amelynek a háborús konjunktúrák által teremteti vagyon alapján módja és alkalma van tanulni és ezzel kulturfölényünket a Balkán előtt megalapozni és fentartani; másrészt vegye hallgatóit a tehetséges szegények köréből, akik kiválóságukkal és szorgalmukkal Magyarország megújhodásában szerephez jussanak. Az egyetem, a szegedi egyetem egyes fakultásai az éleihez alkalmazkodjanak s igazi hivatásuknak megfelelően a magyar nép és föld igényeit vegyék szemügyi e. A jogi kar neveljen olyan közigazgatási férfiakat, akik a magyar Alföld, a magyar haza szokásaival és tradícióival is megismerkedhettek. Az orvosi kar járjon elő a magyar népegészség, a magyar népszokások ápolásával és specifikusan törekedjék a magyar faji eugenetika megóvására. A filozofiai Kar a magyar tanárság és tanítóság együttes alma malerje legyen és tanitva;:yait tegye kepessé, hogy a magyar elmével, a magyar koponya megnyilatkozásával is tudjunk erudalólsg foglalkozni. A matematikai és természettudományi kar n^m merülhet ki az exac», tiszta tudományok müvelésében, hanem a természettudomány eredményeit vigye át a gyakorlatba is. Erre valósággal éhezik a parlagon heverő magyar talaj és gazdasági élet. Neveljen az életet nemcsak tudó, hanem megértő szakembereket és pótolja lehetőleg a hiányzó másodilc technikai főiskolát, Végül nem mulaszthatjuk el azt sem, hogy a tisztán tudományos cél ápolása mellett emelkedjék az egyetemi oktatás minden téren közgazdasági nisusra is. Minden lehetőt kövessen el a magyar elme közgazdasági és kereskedelmi érzékének kifejlesztésére,magasabb, a tudományos, összefoglaló, áttekintő alapon. Ezzel reámutattunk arra, mikép terjesztheti ki az egyetem működését mindenkire s miképpen állhat a közérdeklődés fokusaba. Nem diplomagyárat akarunk, hanem a magyar fajiságot és értelmiséget felemelő csarnokot. Minerva istennő mellett Merkúrnak is áldozzon. Bgyetemet akar Szeged — de nem a középkori formáktól megköiöttet, hanem olyant, amelyet a valódi reális élet gyupontjába állítanak majd be, honnan világítson, lelkesítsen, gyújtson, neveljen és hirdesse e végváron mint világítótorony, a magyar akaratot, emelkedettséget és törekvést. Ad astra I. . . {dr. B. J.) ********* A tegnapi közgyűlésből SZEGED, december 16. (Saját tudósítónktól.) Mintegy hatvan főnyi bizottsági tag és zsúfolt karzatok e'ött nyitotta meg a homályban Aigner főispán a rendkívüli közgyűlést, melynek egyetlen fontos tárgya, az általunk is már bőven ismertetett tisztviselői fizetésrendezések kérdése volt. Taschler Endre főjegyző iímertette nagy körültekintéssel a tárgyat, előzőleg azonban az elnöklő főispán aján!otta a város tisztviselőinek sorsát a közgyűlés figyelmébe. Elmondta a főispán, hogy a polgármester napi fizetése 23 korona, tanácsnokoké 16, diplomás uraknak pedig 16 korona a napidija. Aigner Károlyt megéljenezték a bizottsági tagok, aki után Taschler főjegyző ismertette a helyzetet és a szakbizottságok tárgyalásainak eredményét. Eleinte figyelemmel hallgatták, mig Balogh Lajos és Kormányos Benő bele nem dobnak egy-egy kérdést a közvéleménybe. A sötét karzat közbeszólását a főispán inti le, Taschler is megjegyzi, hogy „türelmet kérek, nem feledkezünk mi meg senkiről". Egy hang: Akkor jól van. Valamivel öt óra előtt lassan, de bizonytalanul kigyulladnak a villanykörték, amire szinte mindenkinek akad valami megjegyzése. Balogh Lajos egy helyütt helyreigazítja a referáló főjegyzői. Taschler: Én jobban tudom — és olvas tovább. A közgyűlés kevesellt a polgármesteri felemelt huszonhatezer koronás fizetést és a négyezerről tizenkétezerre felemelt reprezentációs alapot. A közgyűlés mindent helyesei, sőt kevese). Dr. Becsey Károly a kétmillió koronás segélyösszegnek azonnali arányos szétosztását kéri a családi pótlékok szerint. Kormányos Benő a tanácsi javaslat elfogadását és végérvényes gondoskodást kér. Wimmer: A hivatalnokok zöme is az állandó javítás mellett döntene, ezért kéri a tanácsi javaslat elfogadását. • Balogh Lajos (nagy zúgás kíséretében kezdi mondókáját): A Becsey bizottsági tag szájpénzétől minden hivatalnoknak felkopna az álla. javasolja, hogy a város földet adjon a tisztviselőknek. Magyar Józtef: Becsey javaslata mellett érvel. Sok családnál 6-8 gyerek is van. Taschler: Üvegpohárbul, mög gyerökbül soha sincs elég, mert az haszon. Olyan hivatalnoknak, akinek gyereke van, az 600 koronájával 6600 K-t kap. Közben Becsey és Taschler között félreértés támadt, amit Taschler helyreigazított, mondván: hogy mindig becsülte azt a buzgóságát Becseynek, amit a közügyek terén kifejtett. Bárdoss Béla tb. főjegyző, a tisztviselők egyesületének elnöke, a hivatkozott paragrafus alapján kért szót. Elmondta, hogy tegnap délben ülésük volt, ahol a tagok a tanács álláspontja mellett foglaltak állást. Dr. Aigner főispán ezek után elrendelte a szavazást és figyelmeztette a teremben jelenvolt tisztviselőket, hogy ők nem szavazhatnak. A szavazás alatt, amint lassai, kényelmesen emelkedtek fel a tanács mellett állásfoglalók helyeikről, Balogh Lajos biztatgatott, mondván: „fel lehet állni". El is fogadta nagy többséggel a közgyűlés a tanácsi javaslatot. A karzatok kiürüllek. Ezután Taschler főjegyző az egészen érdektelen 2. és 3. pontokat olvasta fel, amelyeket szó nélkül elfogadlak. Szendrey Jenő a polgármesteri előterjesztést ismertelte, mely után a főispán a közgyűlést berekesztette. A jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Aigner Károlyt megéljenezték a bizottsági tagok és örömmel távoztak a hideg, fűtetlen teremből. Béraufócs. Telefon 808 és 765. Aranyai, Briliáns ékszereket, arany karcsatt órákat és ezüstöt a legmagasabb árakon vásárolok. Ékszerekben nagq raktári J^^JaguJ^nf^n^ flSOlER ékszerész Kárász-utca 14, ^ Korzó kávé531 ház mellett. Szeged, 1920 deeember lé. A szegedi direktórium a bíróság előtt. — Huszonharmadik nap. — SZEGED, december 16. Ma Pottyondy Miklós rendőrkapitány kihallgatásával kezdődött a főtárgyalás. Elmondta a vörösura lom keletkezését s azt, hogy ellenfbtradalmi ténykedéseiért öt Klein diktátor letartóztatta és Kistelekre hurcoltatta. Az elnök kétdéséris a vádlottakról beszél, általában mindegyikről ugy, mint akik igyekeztek a.tanyai lakosság kőzött a rendet fentartani. A vádlottak közül többeket, igy Bujtó állomáselöljárót, io. Kálmán igazgató-tanítót, ifj. Kálmánt, Benki Józsefet régebben ismeri, ezekről az a véleménye, hogy a kényszerhelyzetnek engedve szolgálták a vörösöket. Belovárit, aki azelőtt olyan szolgaféle volt, hallotta többször beszélni, de beszédei nem voltak izgató tartalmúak. Az ügyész kérdésére felelve, azt mondja, hogy Klein Szegeden kapta Andorkától a megbízatást arra,| hogy Szatymazt és környékét meghódítsa a kommunizmus eszméinek. Március 25-én 18—20 ember jelenlétében hirdette ki a proletárdiktatúrát. A nép törvényesnek tartotta a helyzetet. Megesketését mellőzte a bíróság. Ezután ifj. Báló Istvánt hallgatta ki a bíróság. Stéhli szerepléséről beszél. A nép terrorisztikus fellépéséért nem szerette s állandó volt vele szemben az elégedetlenkedés, sőt egy'gyűlésen, ahol Stéhli a vallás és a nemzeti eszme ellen beszélt, lehurrogták az asszonyok. Stéhli megkérdezi az elnököt, hogy miért n:m hallgatták ki az összes eddig felvonult tanukat arra nézve, hogyö tényleg izgatott-e beszédeiben a vallás, a nemzeti eszme és a polgárság eilen, miért csak egy-két tanút hallgatnak ki erre vonatkozólag. Az elnök rendreutasítja Stéhlit, kijelenti, hogy minden vádlottnak joga van a tanukhoz kérdést intézni a védelmére. S'éhli bocsánatot kér az elnöktől. Majd Balogh lózsef városi rendőrt hallgatták ki. ö a proletárdiktatúra kikiáltásakor Felsőtanyán teljesttett szolgálatot. A direktórium Munkácsi mellé osztotta be küldöncül. -A-d.3 a el bármily használhatatlan ébresstS, fali vafjr zsebóra szerkezetét, melyeket alkatrész hiányában magas Semeg" Győri Béla miiórás, Klauzál-tér 2. szám. sas VI Tőrt aranyat, ezüstöt ma- II •• gas árban vásárolok. " VHR6H MIHfUY ^ Szeged Teteton «®. ' 85 Aradi-utc* 4. 85 Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva és háló gyári áron kapható. KIHALLGATÁSOK A KORMÁNYZÓNÁL A kormányzó a kabinetválság ügyében az esti órákban hosszabb kihallgatáson fogadta Sréter István lemondott honvédelmi minisztert, aki kifejtette nézetét a kibontakozásról. Sréterután Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselőt akarta fogadni a kormányzó, az idő előrehaladott volta miatt azonban a kihallgatást csütörtök délelőtt 11 órára halasztották. A LEOCSODÁSABB ATTRAKCIÓI ~ = HAJMERESZTŐ TRÜKKÖK! ALBERTINI LOVAGLÁS AZ ŰRBEN ALBERTINI "tirón ÉS KtPPtn szenzációin ccsz W BitváRosi NOZINAKI