Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-02 / 91. szám

Siered, 1920 december 2. Ara I korona. CftfltOrtOk, I. évf., 91. szára. tLÓriZCTÉSI ARAK: tn évre 280 kor. I N«fy«dévre 7» k«r. fit évre 140 „ I Egy hór« 25 Szeged hanyatlott kutturája. SZEGED, december 1. (cvs.) A művelődés eddigi sok haladásának nagy hiábavalósága sehol nem érezhető annyira, mint itt, Magyarország második városában, a nagy magyar Alföld dobogó szivében, csonka Magyarország üatárvárosában, amely arra volna hivatott, hogy a magyar kulturának bástyája, de egyszersmind fáklyahordozója legyen. A legszomorúbb és legvigasztalanabb, a rezignált visszatérés a természethez — ez az, ami Szsgedet ma jellemzi: a visszatérés azokhoz az állapotokhoz, amikor otthon faggyúgyertyát égetett az ember, az utcákon pedig csak a hold jóvoltából nem zúzta be az orrát; amikor hordókban hordották a vizet: a szüretlent, a halálos mérgüt; amikor pénzért alig és csak csereárukért birja szükségleteit A termelőtől beszerezai. Visszatérés ez a természethez, de •em az a visszatérés, amelytől felfrissül, uj erőre kap az enervált, idegekben legyengült kulturember, nem Anteircz erőkOlcsőne ez a földanyától — ez a mi visszatérésünk czédületes bukás, nagy süllyedés, pótol hatlan és helyrehozEatlaitminusz a kuliurában. Ezernyi kényelmetlensége, kellemetlensége, hátránya és kára mellett, amelyet napi életünkben, társadalmikig és gazdaságilag szenvedünk miatta, van ennek a hanyatlásnak, kultuxabeli mínusznak egy más szomorú oldala is, amely in, Szegedén, különösen súlyba esik. Szegednek ma hivatása van. Fontos, döntő sulyu hivatása: kulturvédö és fáklyatartó feladatja itt a végeken. Szegednak ma kőtömbnek, kulturáltabbnak, nyugatibbnak kellene lennie minden más városnál. Szeged művelődésfáklyájának be kellene világítania a Balkán sötétjébe, egyrészt azért, hogy oláh, rác jármot nyögő véreink hitet és reményt meríthessenek a fényéből, de másrészt azért is, hogy mindazok, akik behódolnának az idegen uralomnak, akik megalkudnának a rájuk szakadt végzettel, hogy ezek állandóan érezzék azt a nagy kulturaveszteségei, amely őket az elszakitásukkal érte és hogy a szivük piélyin egyre-mindig visszavágyjanak. S e helyett mit látunk! Visszaesést minden vonalon, hanyatlást mindenütt. A kultura legehmibb, hogy ugy mondjuk: tes'i követelményeiben szédületes bukás, a lelki kulturában pedig — arról inkább ne is beszéljünk. Kicsiny és szegény városokban rendben a világítás, a vízellátás figye, olcsóbb az élet, — Szeged másfélszázezer lakosával sötétben él, nincs mosdóvize, elemi szükségleteket nem tud megfizetni. Ez a magyar kulturempórium nem csalogat vissza senkit Csonka-Magyarországhoz, sőt Inkább eltaszít. Segíteni kell itt, munkával, áldozatokkal s ha kell, erőszakkal is. Ez nemzeti Ugy, a nemzeti propaganda, fe egészséges irredenta-politika igye Megjelenik naponkint délután. •/(.RKESZTÖStO és KIADÓHIVATAL: K6!cMy-«tca * Ttlefoa 13-33. Korányi pénzügyminiszter lemond •. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, december \. Az ülésen Rakovszky István elnökölt. A mentelmi bizottság jelentése, az inditványkönyv felolvasása és az interpellációk bejelentése után folytatták a pénzintézeti központról szóló javaslat részletes tárgyalását. Prühwirth Mátyás, Hegyeshalmy Lajos. Ereky Károly és Bródy Ernő beszéltek az egyes szakaszoknál. Erekynek azt az indítványát, mely szerint a pénzintézeti központ igazgatóságába csak két zsidót választ hatnak, — leszavazták; de a 16. §-hoz tett indítványát, mely töröltetni kivánja azt, hogy ujabb pénzintézet alakulása ne engedélyeztessék, elfogadták és ezzel Korányit leszavazták. A kormányzópárt nagyrésze szavazott a pénzügyminiszter ellen: AFriedrich-párt felugrálva kiabálja. Éljen a kormány! A javaslatot ezután általánosságban és részleteiben megszavazták. A szünetben Korányi pénzügyminiszter, akit hírlapírók és képviselők vettek körül, indulatosan fakadt ki: Nem tűröm tovább! Lehetetlen állapot! Ha a pártnak kabarét tetszik játszani, keressen magának más pojácát! Azonnal megírom a lemondásomat és kilépek a pártból is. Nem teszem ki magam annak, hogy ilyen jelenetek központjába kerüljek. A párt komoly és tekintélyes tagjai körében a pénzügyminiszter kifakadásai nagy izgalmat keltettek. Szünet után Tomcsányi válaszolt Komjáthy múltkori interpellációjára. Hosszú beszéde után tizenkét interpellációt fognak elmondani. Az ülés folyik. Az ukrán és orosz fehér sereg sorsa. partra, lefegyverezik és internálják. A menekülőknek ellenben menedéket fognak adni. Peltjura csapataira nézve a válasz közli, hogy akik átlépnek a román határon, azokkal a nemzetközi szokások szerint bánnak el, amennyiben a tiszteket és a legénységet lefegyverzik és internálják. A magukkal hozott lovak szintén a nemzetközi szokás szerint Romániát illetik meg. BUKAREST, dec. I. A külügyminiszter jegyzékkel válaszolt arra az orosz jegyzékre, mely arról szól, hogy Wrangel hadseregének csapatait állítólag román kikötőben akarják partra szállítani, valamint arra a másik jegyzékre, njely azt kérdezte, miért nem internáfták Peltjura seregének román földre menekült katonáit. A válaszjegyzék szerint a Wrangel-seregnek azokat a katonáit, akik Romániában szállnak Nyolcvanmilliárd kárt okoztak a megszálló csapatok. Ötször több a kárunk, mint amennyit jóvátétel cimón fizetnünk kell. BUDAPEST, december 1. (Saját tudósítónktól.) Itteni ántántkörökben nagy feltűnést keltdt a jóvátételi bizottság eddigi eredménye, mely körülbelül képet ad a megszálló csapatok által okozott károkról. Ez a jóvátételi bizottság nem tévesztendő össze azzal, amely a békeszerződéstől számított három hónapon belül tartozik Budapestre jönrn s amelynek a békeszerződés végrehajtásánák ellenőrzése lesz a feladata. A fenti bizottság csak azoknak a károknak megállapításával foglalkozik, melyeket a megszálló csapatok okoztak. Munkája azonban természetesen nem teljes, mert a szerb csapatok Baját, Pécset és környékét, valamint Újszegedet még nem ürítették ki és igy az ottani kár megállapítása még nem történhetett meg. A bizottság munkája ma már annyira előrehaladt, hogy hozzávetőlegesen meg is állapította már a különböző megszállások alatt felmerült kár összegét. Ez a kár számokban töíjb mint nyolcvanmilliárd magyar koronát tesz ki, melyből kilencven százalékon felüli összeg terheli a románokat, nyolc százaléknál több a szerbekei, mig a franciákra, akik Szegedet tartották megszállva, alig esik egy százalék. A románok terhére megállapított kár összegében legnagyobb tétellel szerepel az elcipelt mozdonyok ellenértéke, melyeknek mai előállítási ára ötmillió márka. Ezeken kivül a rendkívül sok vagon, telefon, gyári és gazdasági berendezés, melyek mai magyar pénzben való megfizethetetlenségüknél fogva úgyszólván teljesen pótolhatatlanok. Ezek a tételek eredményezik ezt a hihetetlen nagyságú kárösszeget. Ántántkörökben érthető feltűnést keltett ez a megállapítás, különösen azért, mert tudvalevőleg ezt az öszszeget az általunk fizetendő kártérítési összegből levonják. A trianoni békeszerződés tizenöt milliárd fizetésére kötelez bennünket jóvátétel cimén, — a jóvátételi bizottság által Magyarország javára megállapított kár pedig több mint az ötszöröse ennek az összegnek. A bizottság rövidesen befejezi munkáját s csak akkor történik meg az ériemleges döntés ebben az ügyben. Szsntiványi lózsef a ratifikálásul. PRÁGA, dec I. A nemzetgyűlésen november 24-én a magyar képviselők nevében felszólalt Szentiványl lózsef következményeiben messze kiható beszédet mondott, amelyből a következőket közöljük: Ez az állam erőszakos alkotás, amelyet csak a szuronyokra épitett erőviszonyok egyensúlyozása tud fen tar tani a megalkotásakor oly sokat emlegetett demokratizmus és önrendelkezési jog helyett. Néprajzi tekintetben olyan népeket kevernek össze, melyeknek más a történelmük, más a vallásuk és más a nyelvük. Sohasem fogjuk elismerni, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogos volt a ratifikálásra. Pétervár víz nélkül. BÉCS, dec. 1. (M. T. I. magánjelentése.) A Telegíaph jelenti Londonból : A Times tudósítása szerint Pétervárott a fthér forradalmárok a levegőbe röpite ték a vízmüveket. Ez a legnagyobb katasztrófa, amely a második orosz fővárost valaha érte. Az ir zavargás. LONDON, dec. 1. (M. T. I.) A rendőrség megszerezte a sinnfeinisták terveit a legközelebbi terrorisztikus cselekményekről. E tervek szerint a sinnfeinisták különböző támadásokra készültek. Tervük volt, hogy Londonban sok házat felgyújtanak. A kikötőket szigorú őrizet alá vették. Sikerült már elfqgni s^ánjos gyujtogatőt. LONDON, dec. 1. (M. T. I.) Dublinből jelentik, hogy szombaton Corkban az Union Hall tűzvész martaléka lett. Sermy közelében a sinnfeinek tőrbe csaltak egy katonai szakaszt, két katonát agyonlőttek, egy tisztet és három katonát megsebesítettek. A gyilkosoknak semmi nyoma. LONDON, dec. 1. (M. T. I.) Írország minden részéből a rendőrség és katonaság ellen elkövetett ujabb támadásokról érkeznek hirek. A csapatok és rendőrség veszteségei jelentékenyek. A támadók egészen harcszerüen voltak felszerelve. Angliában is uj merényleteket várnak. A megfelelő ellenintézkedéseket mindenütt megtették. TÚLOZZÁK A KILÉPÉSEKRŐL SZÓLÓ HÍREKET. Illetékes helyen felhatalmazták a Politikai Tudósítót annak közlésére, hogy ezek a hirek nem felelnek meg a valóságnak. Egyedül Drózdy Győző jelentette be a kormányzópártból való kilépését. SZILAGYI LAJOS MENTELMI JOGÁT MEGSÉRTETTÉK. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága tegnap déli 12 órakor Ereky Károlv elnöklésével ülést tartott, amelyen Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő által bejelentett mentelmi jog sérelmét tárgyalta. A bizottság a mentelmi jogot megsértve látta és elhatározta, Rogy a nemzetgyűlésnek azt javasolja, hogy az ügy iratait legyék át a honvédelmi miniszterhez az eset megtorlása céljából. (M. T. 1)